Szombathely katolikus templomai (1. rész)

2015.07.30. 21:55

Történelem, művészet és lelki béke egy helyen.

Ha először járunk Szombathelyen, biztosan a város nevezetességeit, jól ismert múzeumait és köztereit látogatjuk meg elsőként. Azonban ha már a könyökünkön jönnek ki az útikönyvekből és újságokból ezerszer visszaköszönő látnivalók, netán a város lakói vagyunk, akik nap mint nap elhaladnak a turistalátványosságok mellett, akkor ideje kipróbálni valami újat!

Mondjuk egy templomtúrát. Tévhit, hogy csak vallásos, hívő emberek járnak templomba, hiszen időnként mindenkinek jól eshet beülni egy hűvös, vigasztaló helyre, ahol nyugodtan elmerülhet gondolataiban, hálát adhat vagy egyszerűen csak elmenekülhet a világ zajától.

Szombathely katolikus templomai (1. rész)

Sokan tréfálkoznak azzal, hogy a vasárnapi zárva tartás miatt majd mindenki kénytelen lesz templomokba járni. De végül is miért ne? Családdal vagy barátokkal is végigzarándokolhatjuk a város plébániáit, imahelyeit, gyönyörködhetünk míves díszítésükben, megcsodálhatjuk művészeti értékeit vagy gyújthatunk egy gyertyát szeretteinkért, miközben magunkba szippantjuk a falakból áradó történelmet.

Sorozatunk a szombathelyi templomokat gyűjti (több részletben) csokorba.


1. Annunciata nővérek kápolnája (Horváth Boldizsár krt. 36.)

Szombathely katolikus templomai (1. rész)

(Fotó: annunciata.hu)

Történet:

Az Annunciáta Nővérek Kongregációjának bölcsője a Páli Szent Vincéről nevezett irgalmas nővérek graz-i tartományi háza volt. Az irgalmas nővérek ugyanis nem voltak elegendő számban ahhoz, hogy a betegeknek az otthonukban való ápolását vállalhatták volna. Ezért Brandisz Leopoldina irgalmas nővér erre a célra kis közösséget szervezett, 1860-ban Grazban megalapította a Betegápoló Nővérek Társulatát. Az első magyar kisnővér 1892-ben kezdte meg munkáját Budapesten. 1915. április 26-án érkezett Szombathelyre az első négy kisnővér a háború sebesültjeit ápolni. Az irgalmas nővérek legfelsőbb elöljárói azonban nem engedélyezték a kis társulat működését, szabályzatuk ugyanis tiltotta a nővérek közti osztálykülönbséget. Mikes János, szombathelyi püspök azonban sajnálta volna, ha elveszne ez a szépen fejlődésnek indult kis társulat, ezért elhatározta, hogy őket egyházmegyei társulatba tömöríti; s így 1920. szeptember 14-én megalapította az Annunciáta Nővérek Kongregációját.


Szombathelyi Ferences plébánia (Szent Erzsébet tér 1.)

(Fotó: martinus.hu)

Szombathely egyik legforgalmasabb plébániája. Előtte található a város legrégebbi szobra is.

Története:

1360-ban Kálmán győri püspök behívta a városba a ferences testvéreket, hogy a városfalun kívül álló ispotályt népesítsék be, melyben előtte betegeket ápoltak. 1526-1537 között, a mohácsi vész után egy évre a ferenceseknek el kellett hagyniuk az apátságot a török hadak előrenyomulása miatt. 1541-ben mind a templom, mind a kolostor a reformáció áldozata lett, majd 1633-ban Sennyei István győri püspök rendelkezése nyomán kezdték meg a felújítást. Végül 1634-ben szentelték újra a templomot (az okirat a gyóntató szobában tanúskodik az eseményről).


3. Batthyány-Strattmann László és Fatimai Szűz Mária templom (Kodály Zoltán u. 32.)

Szombathely katolikus templomai (1. rész)

Közismertebb nevén: Olad lakótelepi temploma

Története:

A jelenlegi templom 2012-ben ünnepelte tizedik születésnapját. Az 1796-ban épült régi falusi templomépület az 1980-as évekre a közösség méretéhez képest nagyon kicsinek bizonyult, ezért az egyházmegye támogatásával hamarosan létrejött a dr. Batthyány-Srattmann László Templomért alapítvány, és megindultak a gyűjtések (a millenium évében jelentős állami támogatás is érkezett) egy esetleges új templomért. A város végül 1999-ben adományozta az Aranypatak Étterem melletti 5800 négyzetméteres területet az egyháznak. Az alapkőletétel ugyanabban az évben, szeptember 12-én volt. A templomot 2002. szeptember 8-án szentelték fel. Az épület alapterülete 1427 négyzetméter, körülbelül 1500 személy befogadására alkalmas és 650 ülőhely található benne. A torony 45 méter magasra nyúlik, az altemplom pedig több mint négyezer urnasír elhelyezésére alkalmas.


4. Domonkos Szent Márton templom (Szent Márton utca 40.)

Szombathely katolikus templomai (1. rész)

(Fotó:szentmarton.martinus.hu)

A Szent Márton templom legendája:

Szombathely keleti része egykor egy önálló település volt: Szentmárton. A szombathelyi Szent Márton templom legendája szerint Szent Márton szülőházára épült a IX: században. Erről egy 1740 körüli utazó is említést tett, ugyanis akkor a Szent Márton kápolna bejárata fölött az volt olvasható: „HIC NATUS EST SANCTUS MARTINUS”, vagyis „Itt született Szent Márton”.

Története:

A XI. században egy faszerkezetű templomot, majd pár évtized múltán egy téglatemplomot emeltek az eredeti templom helyére. Az 1200-as években a templom késő-román stílust kapott, megnagyobbították és átfestették. A XV. századi átalakítások során a szentély pedig gótikus lett.

Többször is javították, átépítették, de összedőlt. A jelenleg is álló templom 1668 és 1674 között épült fel barokk stílusban. A templomban talán a legértékesebb elem a csodatevő hírében álló Szűz Mária szobor a diadalív melletti oltáron. Míg a plébánia egyik jelenkori látványossága a Szent Márton Látogatóközpont, melyről korábban részletesen itt írtunk.


5. Kálvária Szent Kereszt templom (Karmelita utca 1.)

Szombathely katolikus templomai (1. rész)

Szombathelyen a Szent Kereszt tiszteletére emelt kéttornyú templom Kálvária templom néven vált közismertté, a templomhoz vezető sétaút melletti stációkápolnák miatt.

Története:

A szombathelyi Kálvária templomról legkorábban 1730-ban tettek írásos utalást, de a templomépületének építési ideje máig ismeretlen. Az viszont ismert tény, hogy több ízben is át lett építve. A Kálvária dombján álló kis templom legutolsó átépítése 1903-ban volt. A templom mellé a karmelita apácák rendházat és imateremet építtettek, majd ezt kibővítve 1992-ben létre jött a Katolikus Továbbképző Központ különálló épülete. A Kálvária történelmileg is érdekes, ugyanis feltehetően ennek a dombnak az oldalában lehetett egykoron Savaria teátruma.


6. Szent Kvirin plébánia Szalézi templom (Táncsics Mihály utca 44.)

Szent Kvirin plébánia Szalézi templom

(Fotó: szentkvirin.hu)

A plébánia névadója:

A szombathelyi Szálézi tér római katolikus temploma a Szálézi rendhez tartozik, védőszentjéül a mártír életű Kvirin püspököt választották, aki a Római Birodalom idején a kereszténység érdekében tett munkássága lévén vált híressé. A püspököt a hitéért és a tanításai miatt elfogták és a Savariába hurcolták, ahol a helytartó a halálba küldte. Rómában is fellelhetünk Szent Kvirin emlékéhez kapcsolódó ereklyéket.

A plébánia építtetői:

A szálézi Szent Kvirin Plébániatemplomot Ádám László és Koller József plébános építették. A tervezője Foerk Ernő főiskolai építész tanár, akinek a nevéhez fűződik a szegedi Fogadalmi Templom tervezése is. Ő sajnos időközben elhunyt, így az építkezés befejezésébe és irányításába Brenner János építészmérnök kapcsolódott be.


7. Kámoni római katolikus templom (Szent Imre herceg utca 18.)

Szent Kvirin plébánia Szalézi templom

(Fotó: nagyvofely.hu)

Története:

A már Szombathelyhez tartozó Kámonon a Krisztus Király tiszteletére felszentelt templomot 1950-ben építették Kirchfeld Károly építőmester tervei alapján. A tornyát akkor azonban az egyházellenes politika miatt nem volt lehetőség felépíteni, így az jó pár évet késve, csak 2003-ban készült el.

Krisztus Király-szobor és Wass Albert szobra:

Az 1965-ben Sugár Gyulaszobrászművész által készült Krisztus Király-szobrot a főoltár fölé helyezték el. A keresztelőkút és keresztkút Németh József ötvös 1967-ben felszentelt munkája. A templom az orgonáját 2001-ben ajándékba kapta a burgenlandi Doborjántól.

A templom kertjében áll Wass Albert mellszobra, amely Somogyi Tamás szobrászművész alkotása és a szombathelyi polgárok közadakozásából készítette. A szobrot 2006. június 22-én avatták fel.

Források:
www.szentkvirin.hu
www.annunciata.hu
www.szombathely.hu
www.szombathely.ferencesek.hu
www.martinus.hu
www.nagyvofely.hu

.