Szombathely a városi hierarchia élén a Magyar Növekedési Tervben

2011.12.04. 12:42

T. Olvasóval egyetemben már annyi tervet, stratégiát, kibontakozási programot láttunk, hogy csak legyinthetnénk a legújabbra, Matolcsy Györgynek azonban mégis sikerült meglepnie minket.

Nem akarunk tippeket adni gonosz közgazdászprofesszorok számára, de azért érdekes házi feladat lenne egy egyetemi csoportnak összegyűjteni az elmúlt két évtizedben készült kormányzati kibontakozási programokat, stratégia elképzeléseket és hasonlókat.
 
Majd, miután a szerecsétlen hallgatók összegyüjtötték mind a három raklapravalót, a következő héten azzal fejelni meg a feladatot, hogy akkor tessék megnézni, miből mennyi teljesült.
 
Hogy mennyi teljesül majd a Nemzetgazdasági Minisztérium által pénteken megjelentetett Magyar Növekedési Terv vitaanyagból, azt persze még nem lehet tudni, és tovább nehezíti a fülöncsíphetőséget, hogy a 170 oldalas dokumentumban csak módjával fordulnak elő a konkrétumok.
 
A magyarországi vitaanyagok persze már csak olyanok, hogy valamiért nem szeretik lábukkal a földet érinteni, és magunk is meglepődtünk volna, ha pont Matolcsy György változtat ezen a beidegződésen.
 
Nagy valószínűséggel legyintettünk is volna az egészre, mondván, majd visszatérünk rá, ha netán valami konkrétum kicsapódik belőle, de aztán észrevettük, hogy a dokumentum szerint Szombathely “a gazdasági településhierarchia élén” áll.
 
Ez már a mi erősen megnövekedett ingerküszöbünket és átlépte, így megnéztük, hogy a vitaanyag mely részei foglalkoznak szűkebb térségünkkel.
 
Afféle Mikulás-ajándékként azt kaptuk például, hogy a budapesti döntéshozók fejében Szombathely az ország legfejlettebb városai között szerepel mint “erős globális beágyazódással rendelkező”, fejlett település.
 
Magyar Növekedési Terv
 
Ezt írják:
 
“A gazdasági településhierarchia élén Budapest, Győr, Székesfehérvár és Szombathely áll. A főváros és a három sikeres újra-iparosodáson keresztülment vidéki centrum között lényeges különbség, hogy Budapest helyi gazdaságának export-orientációja jóval gyengébb, mint a másik három városé. Győr fejlődése a leginkább kiegyenlített, Székesfehérvár esetében a kereskedelmi hálózat strukturáltsága mérsékeltebb, mint Győrben és a vidék vezető nagyvárosaiban, és kifejezetten alacsony a helyi gazdaság értéktermelő képessége. Szombathely azzal, hogy erős a globális beágyazódása, megérdemelten került a hierarchia elejére.”
 
Egy formálódó metropolisz térséget is vizionál az anyag Graz és Szombathely központtal, melyet közlekedésileg a Szombathely-Graz nemrég felújított vasútvonal alapoz majd meg:
 
“Az Alpok délkeleti előterében formálódó új, határon átnyúló metropolisz-térség eltérő arculatú városokat foglal magába. A térség két csomópontja Graz, Ausztria kiemelkedő jelentőségű gazdasági és kulturális központja, valamint Szombathely, hazánk egyik legerősebb globális beágyazottsággal jellemezhető nagyvárosa. A két várost összekötő tengely mentén kis lélekszámú, ám iparosodott kisvárosok sorakoznak (Körmend, Szentgotthárd, Fürstenfeld, Gleisdorf). E tengelyhez egyre szorosabban kötődik Zalaegerszeg, amelynek agglomerációja észak-nyugati 129 irányban megközelíti Körmendet. E metropolisz térség hazai része a meglévő és tervezett járműipari és mechatronikai fejlesztések alapján az ország jelentős járműipari és mechatronikai központjaként definiálható, amelyben meghatározó szerepet játszik az Opel és a Flextronics. A Szombathely-Graz tengely formálódását erősíti a 2011-ben elkészült Szombathely-Szentgotthárd vasúti fővonal felújítás is. A jövőben a Zalaegerszeg-Szentgotthárd-Szombathely-Graz határon átnyúló metropolisz-térség tovább bővülhet a szlovén-horvát-magyar határvidéken kialakult gazdasági térséggel.”
 
A Zalaegerszeg-Szombathely-Szentgotthárd tengelyen egy már elkészült térségi mintaprogramot említ az anyag mint további térségi stratégiák kiindulópontját:
 
“Térségi mintaprogramok, területi versenyképességi együttműködési programok kidolgozására van szükség, mint ami elkészült eddig például Győrben, Kecskeméten, Komáromban, Ózdon, valamint a Zalaegerszeg-Szombathely-Szentgotthárd tengely mentén. Emellett szükség van további olyan tervek, stratégiák kidolgozására, melyek a beruházók, a város és a kormányzati együttműködést segítik hosszú távon.”
 
Az anyag szerint Járműipari és Mechatronikai Központ alakul majd ki Zalaegerszeg, Szombathely és Szentgotthárd térségében egy iparfejlesztési program eredményeként, 25 ezer munkahellyel.
 
Magyar Növekedési Terv
 
Magyar Növekedési Terv
 
“A térség fejlődésében az 1990-es évektől kezdve fontos szerepe van a működőtőke beáramlásnak, és ezen belül a gép- és járműipari beruházásoknak, hasonlóan Győr és térségéhez. A rendszerváltozás óta eltelt időszak folyamataira azonban a térségnek reagálnia kell, meg kell újítania gazdasági és üzleti környezetét a hagyományos iparágakra és a már kialakult tudás- és kompetencia-rendszerekre alapozva, hogy környezetet tudjon biztosítani a vállalkozásoknak. Többek között az Opel magyarországi motorgyárának 500 millió euró értékű fejlesztésével is lendületet kaphat a térség iparfejlesztése, melynek következtében Győr és Kecskemét térsége mellett, a Szombathely, Szentgotthárd és Zalaegerszeg tengely hatósugarában létrejöhet a harmadik járműipari központ Magyarországon. A Szentgotthárd, Zalaegerszeg és Szombathely térségében megvalósítani tervezett iparfejlesztési program nagymértékben a három város térségében már működő vállalkozások növekedési igényeinek kiszolgálására épít, mely program potenciálisan 25 000 munkahelyet teremthet a térségben.
 
Az anyag megjelenésével egyidőben internetes konzultáció is indul, ahová várják a javaslatokat, észrevételeket.
 
A teljes anyag megtekinthető itt.
.