Szombathelyen bemutatkozott az ISEDE-NET-projekt

A sajtótájékoztatón megjelent Puskás Tivadar országgyűlési képviselő, Szombathely polgármestere is, aki politikai támogatásáról biztosította a kezdeményezést. Olaszországban és Spanyolországban már vállalatbirodalmak épültek erre a gazdasági formára.

Szombathelyen tartották az Isede-Net (Innovative Social Enterprise Development Network), azaz az Innovatív Szociális Gazdasági Fejlesztő Hálózat elnevezésű projekt sajtótájékoztatóját, amely ukrán, magyar, görög, bolgár, szerb, szlovén, magyar és olasz, foglalkoztatásban érdekelt partnerek vesznek részt. Szombathely polgármestere, dr. Puskás Tivadar a projektindító sajtótájékoztatón elmondta, hogy a nyolc ország tizenegy intézménye fogott össze, hogy ne szociális támogatásokat, hanem munkát lehessen adni a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő embereknek. Megjegyezte, hogy Magyarországon például a megváltozott munkaképességű személyek mindössze 8 százaléka foglalkoztatott, míg ez az arány Európa nyugati részén 35-40 százalékos, a hátrányos helyzetben lévő emberek foglalkoztatás mérhető módon járul hozzá a GDP-hez, tehát értelmes, értéket teremtő munkát végeznek az ebben a szegmensben dolgozók.

Cél: átmeneti helyett hosszútávú foglalkoztatás

A projekt célja – mint azt a magyarországi résztvevő, a szombathelyi Savaria Rehab-Team Nonprofit Kft. (SRT) igazgatójától, Bujtás Edittől megtudtuk – hogy hazánkban is erősítsék a szociális gazdaságot, amely az elsődleges munkaerőpiacon nehezen elhelyezhető munkavállalók hosszútávú foglalkoztatását biztosítaná, és kilépési lehetőséget jelentene a ma még leginkább intézményi, vagy közfoglalkoztatásban résztvevőknek. A közfoglalkoztatás ugyanis csak átmeneti megoldást jelent, míg a szociális gazdaság, a szociális szövetkezetek hosszútávon biztosítanának kenyérkereseti lehetőséget az érintetteknek. A Rehab-Team – profiljának megfelelően – elsősorban a hajléktalan emberek számára szeretne ebben a foglalkoztatási formában lehetőséget nyújtani a munkára egy védett piacon.

Nem újdonság, csak nem jól működik

A hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatása, munkába helyezésének elősegítése Magyarországon sem újdonság – mondta Horváth Olga, a projekt szakmai vezetője (és mint az SRT volt igazgatója, a projekt elindítója), de – mint fogalmazott: „Az elmúlt időszakban „nagyon sok pénzből sikerült munkanélküliséget teremteni.” Elsősorban a képzésre ment el a pénz, de a képzett embereket nem sikerült elhelyezni, mert a munka világától tartósan távol lévő embereknek más készségeit is helyre kell állítani, és azt is tudomásul kell venni, hogy nem mindenki képes azt a teljesítményt nyújtani, amivel az elsődleges munkaerőpiacon versenyképes. Új munkahelyeket sem sikerült teremteni.

Nyugaton más a rendszer

Ennek a problémának a megoldására találták ki kilencvenes évek elején az akkor éppen gazdasági és foglalkoztatási nehézségekkel küzdő Nyugat-Európában a szociális gazdaságot. Az 1993-ban megjelent Fehér Könyvben az EU a szociális gazdaságot a 21. századba vezető útnak nevezte, amely lehetőséget teremt a munkapiacon hátrányos helyzetű embereknek, és növeli a társadalmi kohéziót. 2008-ban már 11 millióan dolgoztak a szociális gazdaságban működő vállalkozásokban.

Szociális szövetkezet

Vállalkozásokról van szó ugyanis, amelyek működhetnek nonprofit, közhasznú formában. Demokratikusak, mert tagjaik a döntéshozatalban egy tag egy szavazat elvén részt vesznek, függetlenül a tagjaik által befizetett tőkétől. A tőke a magánszférából származik, ellentétben a hazai nonprofit vállalkozások többségével, ahol az alapítás forrása általában közpénz, és működés is jelentős mértékben függ az állami, önkormányzati támogatásoktól, és kevésbé függ a piac valós igényeitől.

A szociális szövetkezetek célja ugyanis piacképes termékkel, szolgáltatással előállni, legyenek a vevők akár magánszemélyek, akár közösségek. Az állam ugyan itt is biztosít előnyöket például képzést, finanszírozást, marketinget, de a cél az, hogy valós piaci igényeket elégítsen ki a szervezet. Olyan területeken tevékenykednek, amelyeken a profitorientált piaci szereplőknek nem éri meg, jól tudnak alkalmazkodni egyéni igényekhez, ugyanakkor maguk is képesek tolerálni tagjaik eltérő munkaképességét, mindenkinek megtalálják azt a feladatot, amelyet sikerrel képes elvégezni.

Piacot kapnak, nem támogatást

Léteznek ugyanakkor védett piacok is, azaz bizonyos szolgáltatásokat, termékeket csak tőlük rendelnek meg a közpénzből működő szervezetek. Erre már Magyarországon is látni törekvéseket. Horváth Olga megjegyezte, hogy a Nyugat-Európában a politikának sikerült megértetnie, hogy azok az előnyök, amelyeket a szociális szövetkezetek kapnak, nem jelentenek hátrányt a piac más szereplőinek, és a szociális gazdaságnak nyújtott „hendikep” az adófizetőknek megtérül: kevesebb a szociális és egészségügyi kiadás, csökken a feketemunka, több az adóbevétel és a szociális gazdaság is generál újabb munkahelyeket.

Nálunk is segíthetne a kormány által kitűzött foglalkoztatás-bővítés elérésében a szociális gazdaság, akár a szociális szövetkezet is, ha létezne kiszámítható gazdasági-támogatási környezet, védett piac, és persze lennének olyan magánszemélyek, akik a tőkéjüket ilyen „altruista” célra is hajlandóak lennének befektetni.

Törekvések, lehetőségek, tapasztalatok

A projekt célja, hogy felmérje a résztvevő országokban a szociális gazdaság lehetőségeit, eddigi tapasztalatait, ezt összegezze, és közkinccsé tegye. Ezt már Szendi Zsuzsa projektvezetőtől tudtuk meg. A Savaria Rehab-Team Kft. a partnerek közötti munkamegosztásban a kommunikáció és a disszemináció (a projekt által elért eredmények terjesztése) feladatát kapta. Ennek érdekében létrehoznak egy honlapot, amelyen publikálják a nyolc országban elkészülő, a helyi szociális gazdaságról szóló tanulmányt, és ennek összegzését, négy új piaci szegmensben való részvételről készül megvalósíthatósági tanulmány, közösségi hálózatot hoznak létre négyszáz, a szociális gazdaságban működő szervezet számára, és interaktív felületet is biztosítanak az érdeklődők számára.

A projekt a South East Europe Programban az Európai Unió és a Magyar Állam Társfinanszírozásával valósul meg, a tizenegy partner összesen 2,06 millió euróval gazdálkodhat.

Szombathelyen sem egyszerű

Szakály Gábor, Szombathely tanácsnoka azzal zárta a sajtótájékoztatót, hogy a város maga is törekszik a helyi szociális gazdaság létrehozására, értek is el részsikereket (elsősorban a közfoglalkoztatásban) de nehéz a szándékot keresztülvinni. A szűkös piacon a profitorientált cégek veszélyeztetve érzik a saját pozíciójukat egy nonprofit vállalkozással szemben. Ennek ellenére törekszenek arra, hogy a ma még átmeneti ideig foglalkoztatható közcélú munkát végzők számára létrehozzanak egy olyan munkalehetőséget, amely hosszútávon oldaná meg a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatását a városban.

Szociális gazdaság Magyarországon

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy Magyarországon a szociális gazdaság szereplőit elsősorban az állami, önkormányzati tulajdonú, jellemzően nonprofit kft-k jelentik, illetve kisebb részvételi aránnyal azok a civil szervezetek, amelyek gazdasági tevékenységet is folytatnak. Szociális szövetkezetből kevesebb mint száz darab van, illetve működnek még ebben a szegmensben szociális vállalkozások. Sajátos formát jelentenek s egy-egy célcsoport szociális és foglalkoztatási problémáját együttesen kezelik a védett foglalkoztatók, az akkreditált foglalkoztatók , a szocio-öko üzemek, mint tranzit foglalkoztatók, a támogatott önfoglalkoztatók, illetve az egyszerűsített foglalkoztatás „intézménye.”

Egy 2007-es becslés alapján a magyar munkavállalók két százaléka dolgozott ebben a szektorban, valamivel több, mint százezer ember, 58 százalékuk nonprofit kft-k-ben.

Arra a kérdésünkre, hogy Szombathelyen hány szociális szövetkezet van Horváth Olga válaszolt. Megtudtuk, hogy a vasi megyeszékhelyen sincsen még nagy hagyománya ennek a működési-foglalkoztatási formának. Négy szövetkezet jött létre a közelmúltban, ebből egyelőre egy tudja elkezdeni a munkát. Ugyan az állam segít az indulásban, de nem a fejlesztéseket támogatják, hanem a menedzsment-költséget és a képzést. (K. Gy.)

 Fotó: Smidéliusz Bence