Nem változott a pártok erősorrendje az Ipsos június első felében végzett közvélemény-kutatása szerint. A biztos pártválasztók közül minden második Fidesz-szavazó, minden negyedik szocialista párti, a teljes népességben az MSZP tíz százalékponttal van lemaradva a kormánypárt mögött, míg a baloldali ellenzék együttes támogatottsága öt százalékkal kevesebb a Fideszénél. Az Ipsos 800 ezerre teszi azok számát, akik részt vennének a választáson, de még nem döntötték el, kire szavaznak.
A közvélemény-kutató az MTI-nek kedden küldött ismertetése szerint négy pártnak is változott a támogatottsága az előző hónaphoz képest, de a változások kicsik és tendencia sem rajzolódik ki belőlük. Leginkább a Jobbik esetében érzékelhető mérsékelt visszaesés: áprilisban 8, májusban 7, most 6 százaléknyi szavazópolgár támogatta.
A Fidesz az elmúlt hónapban 24, most 25 százalékon állt. Az MSZP mögött legutóbb a választókorú népesség 14, most 15 százaléka sorakozott fel. Az Együtt-PM szövetség támogatottsága májusban 3, júniusban 4 százalék volt, míg az LMP maradt a 2, a Demokratikus Koalíció (DK) az 1 százalékon.
A pártpreferenciával nem rendelkezők aránya 47 százalék, ebből 23 százaléknyian teljesen passzívak, 17 százalék bizonytalan és 7 százalék titkolja pártszimpátiáját.
A biztos pártválasztók közül minden második (49 százalék) a Fidesz híve, minden negyedik (27 százalék) a szocialista párté. A Jobbik 12, az Együtt-PM szövetség 8, az LMP és a DK 2-2 százalékon áll az aktív szavazók között.
Az elemzés szerint szűk egy évvel a parlamenti választások előtt az egyik legizgalmasabb kérdés, hogy az ellenzéki erők képesek lesznek-e befogni az egész ciklus során magabiztosan vezető Fideszt. Eddig kétszer fordult elő, hogy a voksolás előtt 10-11 hónappal a közvélemény-kutatásokban élen álló párt nem tudott győzni a választáson: 1997 júniusában az MSZP, 2005 nyarán a Fidesz állt nyerésre.
Az MSZP a teljes népességben jelenleg 10 százalékponttal van lemaradva a Fidesztől. A szocialisták, az Együtt-PM hívei és a DK támogatói összesen 20 százalékot tesznek ki, ami 5 százalékponttal kevesebb a kormánypárt támogatottságánál.
Az Ipsos arra hívja fel a figyelmet, hogy a pártok táborainak mechanikus összeadása általában nem célszerű, csak a választói viselkedés megismerése után lehet eldönteni ennek valószerűségét. Ám ebben az esetben erős az egymás iránti elfogadás: bármely párt hívei körében szinte kizárólag a másik kettő felé mutatnak a másodlagos preferenciák. Közös bennük a kormányváltó szándék és annak a megítélése is, hogy rossz irányba mennek a dolgok az országban.
A Fidesz a parlamenti választások után csaknem másfél millió szavazót veszített, ebből azóta - köszönhetően a rezsicsökkentés elsősorban az alsó középosztály körében kedvező fogadtatásának - félmilliót visszaszerzett - olvasható az Ipsos elemzésében. E szerint az elmúlt négy hónapban a kormánypárt stabilizálni tudta táborát, tartósan kétmillió támogatóval rendelkezik.
A fideszeseket összeköti, hogy szinte egyöntetűen az Orbán-kormány további működését szeretnék 2014 után, másfelől, hogy háromnegyedük szerint jól mennek a dolgok az országban. Harmadsorban közös bennük a győzelembe vetett hit: 91 százalékuk szerint a Fidesz nyeri a következő parlamenti választást. Náluk 82 pontos Orbán Viktor népszerűségi mutatója a százfokú skálán.
Az Ipsos szerint a versenyt a pártpreferenciával nem rendelkező csoportok fogják eldönteni.
A biztos, de legalábbis nagyon valószínű választási részvételüket ígérő aktív bizonytalanok még nem döntöttek pártpreferenciájukról. Júniusban a választókorú népesség 10 százaléka, nagyjából 800 ezer ember tartozott ide. Az adatok szerint itt nagyobb az ellenzék tartaléka, de a kormánypártnak is vannak hívei az aktív bizonytalanok között.
A közvélemény-kutató szerint az aktív bizonytalanok 72 százaléka elégedetlen az országban zajló folyamatokkal, 20 százalékuk viszont pozitívan nyilatkozott. Négytizedük kormányváltást szeretne, 18 százalékuk viszont úgy véli, 2014 után is a Fidesznek kellene vezetnie az országot.
Az Orbán-kormány tevékenységéről 46 százalékuk negatív értékelést adott, egyharmadnyian közepesre minősítették, míg 15 százalékuk kedvezően véleményezte. Közülük 36 százalék baloldalinak, 27 százalék jobboldalinak minősíti, 37 százalék középre helyezi magát.
Az elemzés szerint a négy vizsgált szempont alapján a választani szándékozó, de jelenleg hezitáló polgárok bő négytizedéről - háromszázezer emberről - állítható, hogy a baloldali ellenzék felé fordul. A Jobbiknak körülbelül 100 ezer lehetséges támogatója van ebben a körben, és nagyjából 150 ezer emberről feltételezhető, hogy a Fideszre adja majd a voksát.
Az Ipsos június 8. és 15. között 1500 magyarországi felnőttet kérdezett meg, a felmérés hibahatára +/- 2,5 százalék.