Nem mindegy, agyunk melyik részénél van több szürkeállomány.
Nem mindegy, agyunk melyik részének közelében koncentrálódik több szürkeállomány, ettől függ ugyanis, mennyire vagyunk empatikusak – olvasható az mno.hu oldalán.
Az agy különböző részeiben a szürkeállomány sűrűségében tetten érhető apró eltérésektől függ, hogy valaki mennyire empatikus – állítja egy a NeuroImage-ben megjelent tanulmány. A kutatás során a különböző agyi struktúrák és az empátia két típusának összefüggéseit vizsgálták. Különbséget tesz a tudomány az úgynevezett affektív és a kognitív empátia között. Míg az első az érzelmi beleélést jelenti, a második embertársunk gondolatainak, motivációinak megértését.
– Azok, akiknek erős az affektív empatikus készségük, hajlamosabbak szomorú történetet hallva sírva fakadni, míg akik a kognitív empátiában jobbak, sokkal inkább racionálisak, és képesek egy pszichológushoz hasonlóan hamar megérteni a másik gondolatait – magyarázta a Popular Science-nek Robert Eres, az ausztráliai Monash Egyetem pszichológusprofesszora, a tanulmány egyik szerzője.
Empátiaszint-felmérő tesztet töltettek ki 176 résztvevővel a kísérlet során, majd az agyukat az úgynevezett Voxel-alapú morfometria (idegi képalkotó eljárásoknál használt elemzési módszer, amely a szürkeállományban lévő eltéréseket képes felmérni) segítségével vizsgálták. Azoknál, akiknek a kérdőív alapján erősnek bizonyult az affektív empatikus készségük, úgy találták, a legerősebb érzelmek létrehozásáért felelős agyterület, az úgynevezett insula közelében több szürkeállomány koncentrálódik. Ez az agyterület felelős az ízek, szagok feldolgozásáért, továbbá azoknak a hangképző mozgásoknak a megtervezéséért vagy koordinációjáért, amelyek a beszédhez szükségesek.
Azoknál ugyanakkor, akik a kognitív empátia teszten értek el magasabb pontszámot, a szürkeállomány az agyuk két féltekéjét összekötő részén, az úgynevezett övtekervény területén koncentrálódott. Ez az a terület, amely a szociális információkat dolgozza fel, és segít a döntéshozatalban- írja a lap.
Érdekes kérdés, hogy bizonyos emberek empatikusabbnak születnek-e, és ennek megfelelően összetettebb-e az idegrendszerük a megfelelő területeken a többiekénél; vagy életünk folyamán tanuljuk meg ezt a képességet, és emiatt növekszik meg az érintett idegrendszeri terület. A Magyar Tudományos Akadémia kutatócsoport-vezetője szerint ha az első eset áll fenn, az azt jelenti, hogy az empátia inkább a génjeinken múlik, ha pedig a második, akkor azt, hogy az empátia tanulható és fejleszthető.
(A teljes cikk itt olvasható.)