Mit ünneplünk augusztus 20-án? Az államalapítás, Szent István és az új kenyér ünnepének története, jelentése és legfontosabb hagyományai.
Augusztus 20. Magyarország hivatalos állami ünnepe. Ezen a napon az államalapításra és államalapító Szent István királyra emlékezünk, valamint az új kenyeret ünnepeljük. A dátum azért augusztus 20., mert 1083-ban ezen a napon emelték oltárra István földi maradványait, ami a korabeli gyakorlat szerint a szentté avatását jelentette.
Augusztus 20. Magyarország hivatalos állami ünnepe, amelyen az államalapításra és államalapító Szent István királyra emlékezünk. A naphoz az új kenyér ünnepe, a Szent Jobb-körmenet, valamint számos állami és kulturális program is kapcsolódik. De miért éppen augusztus 20-án ünnepelünk, és hogyan alakult ki ez a több évszázados hagyomány?
Augusztus 20-án három, egymással szorosan összefüggő hagyomány kerül a középpontba:
Ez a nap Magyarország egyik legfontosabb ünnepe, amely egyszerre idézi fel az ország történelmi kezdeteit, keresztény hagyományait és az aratáshoz kapcsolódó népszokásokat.
Az Alaptörvény szerint augusztus 20. az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére rendezett hivatalos állami ünnep.
Szent István uralkodása a magyar történelem egyik legfontosabb fordulópontját jelentette. A 10. század végére a Kárpát-medencében élő magyarság előtt alapvető kérdésként merült fel, hogyan tud tartósan beilleszkedni a keresztény európai államok közé.
István apja, Géza fejedelem már felismerte a nyugati kapcsolatok és a kereszténység felvételének jelentőségét. Békésebb viszony kialakítására törekedett a környező államokkal, és keresztény hittérítőket hívott az országba.
Géza halála után Istvánnak meg kellett küzdenie a főhatalomért. Legjelentősebb ellenfele Koppány volt, akinek legyőzésével István megszilárdította uralmát, majd megkezdhette az új, keresztény királyság kiépítését.
Istvánt a történeti hagyomány szerint 1000 karácsonyán vagy 1001. január 1-jén koronázták királlyá. A koronázás pontos időpontjáról és helyszínéről a történészek között nincs teljes egyetértés.
A koronázással létrejött a keresztény Magyar Királyság, amely önálló államként kapcsolódott be Európa politikai és vallási rendszerébe.
Fontos történelmi pontosítás, hogy bár a hagyomány II. Szilveszter pápához köti a korona elküldését, a ma ismert Szent Korona nem azonosítható egyértelműen István eredeti koronájával.
Szent István nemcsak megszerezte a királyi hatalmat, hanem olyan állami és egyházi rendszert alakított ki, amely évszázadokon keresztül meghatározta Magyarország működését.
István érsekségeket, püspökségeket, monostorokat és templomokat alapított. Az önálló magyar egyházszervezet létrehozása azért is fontos volt, mert hozzájárult ahhoz, hogy az ország egyházi szempontból se kerüljön valamelyik szomszédos hatalom alá.
Törvényei szerint tíz falunak közösen kellett templomot építenie, és a vasárnapot az istentisztelet napjává tette.
István a korábbi törzsi berendezkedés helyett királyi vármegyékre épülő közigazgatást alakított ki. A vármegyék élén a király által kinevezett ispánok álltak.
A vármegyerendszer biztosította a királyi hatalom helyi jelenlétét, az adók beszedését, a hadsereg megszervezését és a törvények végrehajtását.
Szent István törvényei a keresztény állam és társadalom megszilárdítását szolgálták. Szabályozták többek között az egyházi életet, a tulajdon védelmét, a büntetéseket és a királyi hatalom működését.
Uralkodása alatt Magyarországon ezüstdénárokat vertek. Az önálló pénzverés egyszerre szolgálta a kereskedelmet és fejezte ki az új királyság függetlenségét.
Szent István király valójában 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján halt meg. Augusztus 20. nem a halálának és nem is az államalapítás pontos napjának évfordulója.
A dátum István szentté avatásához kapcsolódik.
I. László király uralkodása alatt, 1083. augusztus 20-án emelték ki István földi maradványait a székesfehérvári bazilikában található sírjából. Az oltárra emelés a korabeli egyházi gyakorlat szerint a szentté avatás meghatározó mozzanata volt.
Ezért lett augusztus 20. Szent István egyházi ünnepnapja, később pedig az államalapításra való emlékezés napja.
Az ünnep jelentése és megítélése az évszázadok során többször megváltozott.
Mária Terézia 1771-ben országos ünneppé tette Szent István napját. A 19. században augusztus 20. egyre inkább nemzeti ünneppé vált, 1891-ben pedig munkaszüneti nappá nyilvánították.
A második világháború után az ünnep vallási és történelmi jelentését háttérbe szorították. 1949-től ezen a napon ünnepelték az új alkotmányt, ezért augusztus 20. az alkotmány ünnepe lett. Ebben az időszakban az új kenyér ünnepe is hangsúlyos szerepet kapott.
A rendszerváltozást követően visszatért az államalapításhoz és Szent Istvánhoz kapcsolódó eredeti tartalom. Az Országgyűlés 1991-ben augusztus 20-át Magyarország hivatalos állami ünnepévé nyilvánította, amit a 2012-ben hatályba lépett Alaptörvény is megerősített.
Az új kenyér az aratás végét, az új búzából készült első kenyeret és a következő esztendőre szóló megélhetés reményét jelképezi.
Bár a kenyérhez, a gabonához és az aratáshoz régi népi és vallási hagyományok kapcsolódnak, az új kenyér augusztus 20-i, országos ünneplése alapvetően modern, 20. századi hagyomány.
Az ünnepségeken megszentelt vagy megáldott új kenyeret rendszerint nemzeti színű szalaggal kötik át, majd ünnepélyesen megszegik. A kenyér egyszerre jelképezi a föld termését, a gazdák munkáját és az ország összetartozását.
Szent István számára uralkodásának egyik legsúlyosabb tragédiája fia és kijelölt örököse, Imre herceg elvesztése volt.
Imre herceg 1031-ben, valószínűleg egy vadászbaleset következtében halt meg. Halálával meghiúsult István terve, hogy közvetlen leszármazottja örökölje a trónt.
A király végül nővérének fiát, a velencei származású Orseolo Pétert jelölte utódjául. Az öröklés körüli küzdelmekben István keményen fellépett a lehetséges trónkövetelőkkel, köztük Vazullal szemben is. A történelem különös fordulata, hogy később mégis Vazul leszármazottai vitték tovább az Árpád-ház uralkodói ágát.
A Szent Istvánnak tulajdonított Intelmek Imre herceghez a korai magyar állam egyik legjelentősebb politikai és erkölcsi gondolatgyűjteménye.
Az uralkodói útmutatás egyebek mellett a hit, az igazságosság, a türelem, a tanácsadók meghallgatása és a vendégek befogadásának fontosságát hangsúlyozza.
Az Intelmek szerint egy uralkodónak nemcsak erősnek, hanem mértékletesnek, igazságosnak és könyörületesnek is kell lennie.
A Szent Jobb Szent István király természetes úton mumifikálódott jobb keze, a magyar katolikus egyház és a magyar államiság egyik legfontosabb ereklyéje.
Augusztus 20-án Budapesten hagyományosan megtartják a Szent Jobb-körmenetet. Az ereklyét ünnepélyes menetben viszik végig a főváros központjában, a szertartáson pedig rendszerint egyházi vezetők, állami tisztségviselők és hívek vesznek részt.
Az állami ünnephez Budapesten és országszerte számos rendezvény kapcsolódik. A legismertebbek közé tartozik:
Az egyes programok, időpontok és helyszínek évről évre változhatnak, ezért indulás előtt érdemes ellenőrizni az augusztus 20-i ünnepség hivatalos oldalát.
Augusztus 20. egyszerre történelmi, állami, egyházi és népi ünnep.
Szent István uralkodása tette lehetővé, hogy a magyarság tartósan megtelepedjen a Kárpát-medencében, és önálló, keresztény királyságként kapcsolódjon Európához. Az általa létrehozott állami és egyházi intézmények évszázadokon át meghatározták Magyarország történelmét.
Az ünnep ezért nem csupán a múlt felidézéséről szól. Az államiság, az összetartozás, a keresztény kulturális örökség és az ország fennmaradásának jelképe is.
Augusztus 20-án a magyar államalapítást és államalapító Szent István királyt ünnepeljük. A dátum István 1083. augusztus 20-i szentté avatásához kapcsolódik. Ezen a napon tartjuk az új kenyér ünnepét is, amely az aratás végét, a föld termését és a megélhetést jelképezi. Augusztus 20. Magyarország hivatalos állami ünnepe és munkaszüneti nap.