Különös "uborkaháború" tört ki a német és a spanyol hatóságok között az immár négy halálos áldozatot követelő németországi hasmenésjárvány kapcsán.
Különös "uborkaháború" tört ki a német és a spanyol hatóságok között az immár négy halálos áldozatot követelő németországi hasmenésjárvány kapcsán.
A német egészségügyi illetékesek ugyanis változatlanul azt állítják, hogy a Spanyolországból importált uborka okozza a május közepén kitört, véres hasmenéssel járó, veszélyes járványt, a spanyol termelők azonban kategorikusan visszautasítják ezt. A madridi hivatalos hatóságok egyelőre nem nyilatkoztak, csupán azt hangoztatták, hogy a német vádak kapcsán vizsgálatot indítottak.
A hamburgi higiéniai intézet csütörtökön jelentette be, hogy az EHEC-bélbaktérium kiváltotta járvány kórokozóját találták meg a Spanyolországból importált salátauborkán. A hamburgi jelentésben foglaltakat magáévá tette a Robert Koch országos járványügyi intézet is, ugyanakkor nem zárta ki, hogy a járványt okozó baktériumot más élelmiszerek is tartalmazzák. Az intézet ezért nem fújta le az észak-németországi uborka, paradicsom és saláta fogyasztására vonatkozóan korábban kiadott figyelmeztetést.
Pénteki értesülések szerint a gyanúba került "vétkes" uborka Málaga tartományból származik. A málagai termelők szövetsége viszont cáfolta, hogy baktériummal fertőzött uborkát exportáltak volna Németországba. A szövetség képviselője azt hangoztatta, hogy uborkát más országokba is exportáltak, és hasonló panasz sehonnan nem érkezett. A spanyol termelők állítása szerint a szállítmány út közben vagy már Németországban - éppenséggel a hamburgi piacokon - fertőződhetett meg.
Mindenesetre a spanyol uborka árusítását szinte valamennyi német élelmiszer áruházlánc azonnal beszüntette, de a német vásárlók hasonlóan bizalmatlanok saját uborkájukkal, illetve a salátával, valamint a paradicsommal szemben is. A pénteki lapok szerint a zöldségek számos vendéglőben, kantinban, iskolában és óvodában, valamint több kórházban lekerültek az étlapról.
A német gazdák szövetsége pénteken követelte, hogy az importált élelmiszereket az eddiginél szigorúbb ellenőrzésnek vessék alá.
Értesülések szerint a hasmenésjárvány már más országokra is átterjedt: Svédországból, Nagy-Britanniából és Hollandiából jelentettek megbetegedéseket. A baktériumot azonban minden valószínűség szerint Németország "exportálta", a fertőzöttek ugyanis szinte kizárólag Németországban járt turisták voltak.
Magyarországon gyakorlatilag csak magyar termesztésű kígyóuborka kapható a piacokon - mondta Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) elnöke az MTI-nek pénteken Budapesten.
Az elnök az MTI kérdésére elmondta: alig van a magyar piacon Spanyolországból behozott kígyóuborka, csak néhány tétel fürtös uborka lehet már a kereskedőknél a dél-európai országból. A múlt héten ugyanis lezárult a behozatal, és a kereskedők már csak a magyar uborkát vásárolják, mivel megkezdődött a hazai szezon.
Német egészségügyi illetékesek szerint Spanyolországból importált uborka okozta a május közepén kitört, véres hasmenéssel járó, halálos áldozatokat is követelt járványt. A spanyol termelők kategorikusan visszautasítják ezt, a madridi hatóságok egyelőre nem nyilatkoztak, csupán azt jelezték, hogy a német vádak kapcsán vizsgálatot indítottak.
Uborkából Magyarországon évente átlagosan mintegy 45-50 ezer tonna terem, amelynek fele konzervuborka, fele kígyóuborka. Az import mennyisége éves szinten eléri a mintegy 10 ezer tonnát, amelynek harmada származhat Spanyolországból, ám erre pontos adatok nincsenek - jegyezte meg Mártonffy Béla.
A FruitVeB elnöke hangsúlyozta, hogy a magyar termelésű uborkánál nincs semmiféle fertőzésveszély. A termelési folyamatot ugyanis szigorúan ellenőrzik, az uborkát fedett helyen, fóliasátor alatt és üvegházban termesztik. A kártevők ellen biológiailag védekeznek a termelők, és így kizárt a Németországban tapasztalt fertőzéshez hasonló helyzet kialakulásának veszélye.
Mártonffy Béla úgy vélte: az importáruk ellenőrzését, minőségvizsgálatát fokozni kell a magyar piacon, amit a mostani német eset is indokolttá tesz. Emellett alaposan meg kell nézni azt is, hogy a nyomon követhetőség szabályát valóban betartják-e az unió minden tagállamában. Magyarországon ez a rendszer él - tette hozzá.
A szakember úgy tudja, hogy jelentős mennyiségű zöldség kerül az unió országaiba az észak-afrikai országokból - Marokkó, Tunézia, Egyiptom, Jordánia - kedvező feltételekkel. Mártonffy Béla szerint az unióban érdemes volna megvizsgálni annak lehetőségét, hogy ne csak a tagállamok termelőitől követeljék meg a szigorú élelmiszerbiztonsági szabályok betartását, hanem a harmadik országokból származó termékekre is vonatkozzanak az uniós minőségi előírások.
A FruitVeb elnöke a magyar vásárlóknak azt ajánlja, hogy a hazai termékeket keressék a boltokban és a piacokon, mivel ezek garantáltan biztonságosak, illetve azt, hogy a gyümölcsöket és a különböző zöldségféléket alaposan mossák meg, hogy eltávolítsanak minden külső szennyeződést.