Hirdetés


Udvardy Ignácról és fiáról neveztek el teret Zalaegerszegen

2013.05.14

Teret nevezek el és bazalt emlékkövet állítottak fel Udvardy Ignác iskolalapító és fia, Udvardy Ignác Ödön nagybányai festőművész tiszteletére kedden Zalaegerszegen.

Hirdetés



    Udvardy Ignác és fia a város oktatás- és művészettörténetében maradandót alkotott - mondta az avatóünnepségen Zalaegerszeg polgármestere. Gyutai Csaba köszönetet mondott az ünnepségen megjelent Lászlóné Vida Margitnak, az iskolaalapító Udvardy Ignác dédunokájának, aki kezdeményezte, hogy a város méltó emlékeket állítson az Udvardyaknak.

      Az tér avatása után a Gönczi Galériában megnyílt Udvardy Ignác Ödön zömében tájképekből, városképekből álló emlékkiállítása. A festőművész alkotásaiban a környezetre, az épületekre helyezte a hangsúlyt. Festésmódjában erőteljes formákat alkalmazott, képeinek erős indulati, érzelmi töltése van.

Expresszív vonalat követett, képeit intenzív, élénk színhasználat jellemezi - mondta el Kostyál László művészettörténész az MTI-nek.

    Felhívta a figyelmet a kiállításon látható önarcképekre és krétarajzokra is. Mint fogalmazott, Udvardy Ignác Ödön életművének hangsúlyos, izgalmas része a krétával színezett, tollrajz alapú sorozat, amely végigkísérte a nagybányai és a zalai tevékenységét.

    A kiállítás június 8-ig tekinthető meg Zalaegerszegen, de a tervek szerint egy-két éven belül a tollrajzokból újabb kiállítást mutatnak be Zala megyében. 

    A zalaegerszegi születésű Udvardy Ignác Ödön (1877-1961) a budapesti Országos Magyar Királyi Mintarajziskola és Rajztanárképző növendéke, Székely Bertalan, Nádler Róbert, Balló Ede tanítványa volt. Rajztanárként Nagyváradon, a Premontrei Főgimnáziumban kapott állást - ismertette Kostyál László.

    Hozzáfűzte, a gimnázium megszűnése után külföldi tanulmányúton vett részt, majd 1923-tól másfél évtizeden át "a korabeli magyar festészettörténet egyik leghangsúlyosabb, legmeghatározóbb iskolájában", a nagybányai művésztelepen dolgozott. A zalaegerszegi művészt a Nagybányai Festők Társasága törzstagjává választotta. Sikerei ellenére a húszas évek végétől visszavonultan élt, a firenzei, nagyváradi és budapesti tartózkodását követően 1943-ban végleg visszatért szülővárosába. Életének utolsó két évében a megyei képzőművészeti munkacsoport elnökévé választották. 

    Édesapja, Udvardy Ignác (1848-1920) ugyancsak elismert, köztiszteletben álló polgára volt Zalaegerszegnek: sok tisztséget viselt, iskolaigazgatóként dolgozott, alapító főszerkesztője volt a Zala vármegye című hetilapnak, a Zalavármegyei Takarékpénztár Rt. alapító részvényese és vezérigazgatója volt.