Hogy lehet belőlünk vadász? - Szabályok, tippek, költségek

A gazdagok hobbijának tartják, s valóban nem olcsó mulatság. Ennek ellenére 56 ezerre tehető a vadászok száma Magyarországon. Akik növelni szeretnék ezt a létszámot, vagy csak megismerkednének a vadászat alapjaival és költségeivel, azok cikkünkből tájékozódhatnak a vadászattal kapcsolatos legfontosabb tudnivalók felől. Ebben Kenesei István, az Országos Magyar Vadászkamara Vas megyei területi szervezetének titkára volt segítségünkre.

A vadászat legalapvetőbb feltétele a vizsga sikeres letétele, melyet 2014-től már egy 100 órás, elméletet és gyakorlatot is magába foglaló tanfolyam előz meg – magyarázza az alapokat Kenesei István. Ha minden héten rászánunk egy napot a tanfolyamra, akkor körülbelül két hónap alatt juthatunk el a vizsgára. Mindezekre bárki jelentkezhet aki betöltötte a 17. életévét, felső korhatár pedig nincs.

Maga a tanfolyam 120 – 180 ezer forintba, míg a vizsga 20 ezer forintba kerül, így ha egyszer belevágtunk, érdemes végigcsinálni a képzést. A vizsga szintén elméleti és gyakorlati részből áll össze, ez utóbbinál sok gyakorlásra van szükség, mert a fegyverhasználat megtanulása nem megy egyik napról a másikra – fejtette ki Kenesei István.

A sikeres vadászvizsgát követően gondoskodnunk kell az alapfelszerelésről. Ide tartozik elsősorban a megfelelő terepruházat, úgy mint strapabíró bakancs, gumicsizma, időjárásnak megfelelő öltözet. A ruházaton kívül pedig a fegyverek és egyéb kiegészítők: sörétes és golyós lőfegyver, kések, keresőtávcső, céltávcső, valamint ahhoz hogy kijussunk a helyszínre, egy terepjárót is célszerű beszerezni. Az olcsóbb kategóriájú fegyverek 100 ezer forint körül kezdődnek, a többi kiegészítőről nem is beszélve, így a vadászatba belevágva többmilliós tételekkel kell számolni – figyelmeztet a szakember.

Magyarországon minden vadászható fajra kijelölt vadászidény van, minden állatfaj más-más időszakban lőhető. Általánosságban a legtöbb fajra szeptember és január között lehet vadászni, de van olyan állat, amely egész évben szabad préda. Ilyenek azok, amelyek túlszaporodtak (vaddisznó), a ragadozók (róka, aranysakál, nyest) illetve azok, amelyeknek meg szeretnék akadályozni magyarországi megtelepedését, mert csak jövevényfajok (nyestkutya, mosómedve).

A vadászok leggyakrabban az apróvadak közül a fácánra, tőkés récére és lúdfélékre mennek, míg a nagyvadak közül a vaddisznóra, őzre és a szarvasra.

Társas vadászatra kizárólag nappal mehetünk biztonsági okok miatt, a lesvadászatok pedig az esti szürkületkor vagy hajnalban kezdődnek. Éjszaka pedig csak a vadászati hatóság engedélyével, fényszóróval, kizárólag vaddisznóra és rókára szabad lőni. A vadászbalesetek egyébként nagyon ritkák, évente maximum 10-12 történik, ezekből is csak egy-egy halálos kimenetelű.

Magyarországon jelenleg 56 ezer vadász van, közülük kétezren tevékenykednek Vas megyében. Nagyon szerteágazó a vadászatba kezdők típusa, sokan megpróbálkoznak vele korosztálytól és foglalkozástól függetlenül, férfiak és nők vegyesen. Utóbbiak bár nincsenek túl nagy számban, de azért vannak, Vas megyében a kétezer főből 80 vadász hölgy, s országos viszonylatban is ilyen az arány.

A szakember szerint ez egy szép sport, mégis sokan kényszerülnek arra, hogy befejezzék. Ennek általában a romló egészségi állapot és a kor az oka, de olyan is előfordul, hogy valaki nem bírja anyagilag és ezért kell abbahagynia.