Mindkettőt illetően sok a lehetőség és a változás, a vámeljárások szempontjából pedig a régió országaihoz viszonyítva jóval előrébb tartunk.
A rendezvényt a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara mellett a Vám-, Jövedéki és Adóügyi Szolgáltatók Szövetsége (VJSZSZ) szervezte annak a tavaly szeptemberben aláírt együttműködésnek a keretében, amelyet az utóbbi fél és az öt területi kamarai tagból álló Nyugat-dunántúli Kereskedelmi és Iparkamarák szövetsége kötött egymással. A 21 éve alakult VJSZSZ olyan szakmai szervezet, amely vám, jövedéki és adóügyi szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokat fog össze.
Modern vámeljárások és vámegyszerűsítések címmel dr. Sándor János külkereskedelmi és vámtanácsadó, a VJSZSZ elnökségi tagja osztotta meg gondolatait az érdeklődőkkel.
A címválasztás nem véletlen, hiszen ahogy a szakember fogalmazott, a vámeljárásokban az utóbbi öt–tíz évben olyan mértékű változások történtek, ami a nagyságrendet tekintve megegyezik a hagyományos mobiltelefonok és az okostelefonok közötti különbséggel. Amíg pár éve a papír alapú ügyintézés és a több napos várakozási idők jellemezték a vámeljárásokat, napjainkban az elektronikus ügyintézés és a vámegyszerűsítés ad könnyebbséget. Ebből következően a jó cégeknek jó lehetőségeik vannak, hogy mindebből piaci előnyt kovácsolhassanak, hiszen jelenleg Európában például Szlovákia helyett Magyarországról éri meg teríteni az árukat – hangsúlyozta dr. Sándor János.
A tanácsadó mindenekelőtt néhány alapkövetelményre hívta fel a figyelmet. Egyebek mellett arra, hogy a korábbiakhoz képest részletesebb árumegnevezéseket követel meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), ezért fontos, hogy ne legyen ellentmondás a papírok között. Arra is érdemes kiemelt figyelmet fordítani, hogy helyes-e a tarifaszám, mivel a NAV jellemzően utólagos ellenőrzéseket végez, és ha ezek során sorozathiba derül ki, az „megrengetheti a céget”.
Hiszen a vámegyszerűsítés nem más, mint hogy a cég átvesz bizonyos jogosultságokat a vámhatóságtól, amivel – mutatott rá dr. Sándor János – egyúttal kötelezettségeket és adminisztrációt is átvállal!
A konkrét lehetőségek közül a tanácsadó szólt arról, hogy amennyiben egy cég rendszeresen érkeztet vámköteles árut, akkor saját telephelyén engedélyezett címzetté válhat, így nem kell vámhatósági közreműködésre várnia. Hasonló a helyzet abban az esetben, ha a vállalkozás gyakran küld vámárut: vámhivatali közreműködés nélkül indíthat árutovábbítási eljárást, amennyiben engedélyezett feladói státuszt kap. Biztosíték nyújtása alóli mentességet is lehet kérni, így a tevékenységhez nincs szükség bankgaranciára. Mód van arra is, hogy egy cég ÁFA biztosíték alóli mentességet kapjon, aminek révén a vámeljárás során nem kell biztosítania az általános forgalmi adót. Átmeneti megőrzési raktárban történő tárolásra is van lehetőség (így 20 napig vámteher megfizetése nélkül tárolható a vámáru), de ha a cég vámteher megfizetése nélkül korlátlanul szeretne árut tárolni, akkor ezt vámraktárban teheti meg. Az adóraktárban európai közösségi, azaz vámkezelt árut lehet ÁFA megfizetése nélkül tárolni.
A kérhető engedélyek közül szóba került például a halasztott vámfizetési engedély, az import ÁFA önadózói engedélyt (nem kell megfizetni az import ÁFA-t), valamint a helyi vámkezelési engedély (export, import raktározási vámeljárás a vámhatóság közreműködése nélkül végezhető el).
Dr. Sándor János a hallgatóság figyelmébe ajánlotta az engedélyezett gazdálkodó státuszt, amelynek rangját az ISO minősítéshez hasonlította. Ha egy cég engedélyezett gazdálkodó, akkor számára jelentősen rövidül a vámkezelésre fordított idő sok máson kívül azért, mert vámáru nyilatkozatainak kitöltésekor kevesebb adatot kell megadnia, alacsonyabbá válik a kockázati besorolása, valamint kevesebb fizikai és okmányalapú ellenőrzésre számíthat. A státusz megszerzése a gyártóktól az exportőrökön át a fuvarozókig számos cég számára előnyökkel kecsegtet, főképp azok számára, akik magas kockázatú, illetve azonnali vámkezelést igénylő árukkal foglalkoznak, vagy az USA-ból, Japánból, Kínából, Svájcból és Norvégiából vásárolnak.
A második előadás a termékdíj szabályozás aktualitásait taglalta.
Szepesi Sándor vám- és termékdíj tanácsadó bevezetőjében arról beszélt, hogy az 1995-ben bevezetett termékdíj-rendelkezések 2012-ben új alapokra kerültek. S a változások a mai napig tartanak, hiszen január 1-től számos ponton módosult a korábbi szabályozás.
Szepesi Sándor is hangsúlyozta a pontos vámtarifaszám megválasztásának szükségességét, amit a műanyag és a fém pántolószalag közötti különbséggel érzékeltetett – mindkettő egy árucsoportba tartozik, ám az előbbi termékdíjköteles, az utóbbi pedig nem.
Megtudtuk: immár az is egyértelműbb, hogy mikor jön létre új termék. Következő gyakorlati példa: ha egy hullámpapírból készült lemezt műanyag fóliával vonnak be, az vajon új terméknek számít, vagy nem? A jogalkotó úgy rendelkezett, új termék akkor jön létre, ha a megmunkálás következtében a korábbi termék vámtarifaszáma, KT, illetve CSK kódjának első három számjegye megváltozik.
Módosult a kereskedelmi csomagolószer fogalma is. A korábbi szabályozás („olyan csomagolószer, amely alkalmas kereskedelmi csomagolás létrehozására”) számos problémát felvetett. Egyebek mellett nehéz volt eldönteni, hogy csomagoló eszközről vagy csomagoló anyagról van-e szó, de a besorolás megállapítása sem volt egyszerű. 2014-ben a kereskedelmi csomagolószer „olyan csomagolószer, amely rendeltetésszerű felhasználása esetén és további feldolgozás nélkül alkalmas kereskedelmi csomagolás létrehozására, a csomagolni kívánt termék befogadására, továbbá a csomagolószer ilyen jellege a csomagolószer forgalomba hozatala vagy saját célú felhasználása során megállapítható”.
A termékdíjat általánosságban akkor kell megfizetni, ha a cég első belföldi forgalomba hozó (például importőr, gyártó, nyomda), első saját célú felhasználó (ide tartoznak a logisztikai szolgáltatók is), bérgyártás esetén bérgyártató, belföldi előállítású egyéb kőolaj termék esetén az első forgalomba hozó első vevője.
Szepesi Sándor a termékdíjra vonatkozó rendelkezések változásairól azt mondta, azok 90 százaléka a cégeknek kedveznek, s nagy részük annak érdekében született, hogy a korábbi anomáliák megszűnjenek.