Hirdetés

Rövid összefoglaló a kamarai garanciavállalásról

2015.05.19. 11:55

A rendelkezés a duális képzés kiszélesítését célozza meg.

2015. július 1-jén lép hatályba a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII.  törvény kamarai garanciavállalással kapcsolatos módosítása. A rendelkezés a gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzés elsődlegességének megerősítését és ezen keresztül a duális képzés kiszélesítését célozza meg.

Kimondja, hogy a tanuló gyakorlati képzéséről a szakiskola csak akkor gondoskodhat, ha gazdasági kamara nem tudja gazdálkodónál, tanulószerződéssel elhelyezni. Ezáltal csak a gazdaság által biztosított összes gyakorlati hely betöltését követően maradhatnak/kerülhetnek a tanulók iskolai tanműhelyi képzésbe. A kamarai garanciavállalás kizárólag a szakiskolai képzésre vonatkozik.

Tehát azok a diákok vehetnek részt 9. évfolyam után is az iskolai gyakorlati képzésben, akiket a kamara tanulószerződéses jogviszonnyal nem tud gazdálkodó szervezeteknél elhelyezni. Ezen tanulók részére a kamara egy igazolást állít ki. Az ő esetükben az iskola gondoskodik a szakiskolai tanulók gyakorlati képzéséről.

Fontos kiemelni, hogy a kamarai garanciavállalás törvényi szabályozásának való megfelelés érelmében a 9. évfolyam összefüggő szakmai gyakorlatától kezdődően a sikeres szintvizsgát tett tanulók köthetnek tanulószerződést. A területi kamarák kamarai garanciavállalás eredményes megvalósítása érdekében akciótervet állítottak össze, amely időrendi sorrendben határozza meg a feladatokat.

A Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara akcióterve az alábbi kiemelt elvárásokat fogalmazza meg:

A tanulószerződéssel rendelkezők aránya ne csökkenjen, rövid távon néhány százalékkal növekedjen.
A tanulószerződések megkötésére korrekt, teljes körű, személyes kamarai tájékoztatók után kerüljön sor.
Június 15. után „kamarai nyomásra, közreműködéssel” ne kerüljön sor tanulószerződés megkötésére.
A 9. évfolyam után diáknak az iskola „nyomására” ne kelljen iskolai tanműhelyben maradni.

A személyi és tárgyi feltételeknek megfelelő külső gyakorlati képzőhelyre helyezhetők el a tanulók.

Mind mennyiségileg, mind minőségileg meg kell találni az optimális egyensúlyt a „kereslet” és „kínálat” között. Ebben a viszonylatban a szakiskolai tanulókkal szemben a külső gyakorlati képzőhelyek, ill. annak képzési kapacitása áll.

A rendkívül feszített időbeli ütemterv során kiemelt figyelmet kell fordítani a határidők betartására. Nehezíti a helyzetet, hogy külső gyakorlati képzőhelyen gyakorlati oktatóként 2015. szeptember 1-jétől olyan személy vehet részt, aki megfelelő szakirányú szakképesítéssel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal, valamint mestervizsgával rendelkezik (ez utóbbi kötelezettség azon szakképesítésekre vonatkozik, amelyekben a szakképesítésért felelős miniszter kiadta a mestervizsga követelményeit).

A gyakorlati oktatók mesterképzésére és vizsgázatására komoly állami források állnak rendelkezésre. Vas megyében a TÁMOP 2.3.4.B-13/1 projekt keretében 90 fő vesz részt a mesterképzésben, az MKIK-val kötött támogatási szerződés alapján pedig eddig 82 fő gyakorlati oktató került beiskolázásra. Ez utóbbi esetében a támogatást az NFA a Nemzetgazdasági Minisztérium biztosítja.

Amennyiben szükséges, az állam újabb támogatási lehetőséget biztosít az igények kielégítésére annak érdekében, hogy a törvényi kötelezettségeknek a gyakorlati képzők meg tudjanak felelni.