És ráadásul kék tengerünk sincs.
Hiába is hajtogatjuk, hogy Görögország baját az okozta, hogy lakói a lusták és felelőtlenek, ez a sztereotípia az igazságtól meglehetősen távol jár.
A görögök úgy élnek, ahogy élnek. Valóban nem roppannak bele a munkába, nem stresszelik magukat feleslegesen, de ha nálunk is annyi napfény lenne, ha itt kék lenne a tenger és ha friss narancslevet akarnánk, elég lenne a kerti fánkig sétálni, nos, akkor mi is valószínűleg reggel 10-kor egy tengerre néző kávézással kezdenénk a napot, és nem feltétlen ragaszkodnánk hozzá, hogy délután kettőkor betonozzunk a 40 fokban.
Az ország baját nem a reggeli kávézás okozta, hanem az, hogy a hatalmi elit nem mondta, hogy ennek kávézásnak az az ára, hogy nem annyi a fizetés, mint Németországban.
Ha ezt mondja, a pártok talán nehezebben szedik össze a szavazatokat, de a görögök valószínűleg különösképpen nem izgatták volna magukat. Ettől még éppolyan kék a tenger, és a narancs is megterem a hátsó kertben.
De a politikusok a könnyebb utat választották, inkább kölcsönöket vettek fel nyakra-főre, ami talán segített begyűjteni a szavazatokat, csak éppen taccsra tette az országot gazdaságilag.
És a görögök most cudarul mérgesek azokra, akik felvették a kölcsönöket, és azokra is, akik olyan könnyen odaadták ezeket.
Azaz a pénzvilágra és saját politikai elitjükre. Ez utóbbiak bár váltották egymást,, egyetértésben hagyták az országot nyakig beleszánkózni a trágyába.
És most hirtelen mindenki tudja a tutit, ami annyit jelent, hogy vissza kellene fizetni azt az ingyen ebédet, amit a nép nem is kért valójában, és annyira finom sem volt, mert legnagyobb és legízletesebb falatokat nem ők szedték ki a tálból.
Így lett a gazdasági válságból politikai válság, ami gyakorlatilag megoldhatatlanná és beláthatatlanná teszi a problémát.
A görögökre várhatóan hét vagy hetvenhét szúk esztendő vár.
És mindez nem csak azért érdekes számunkra, amit a main-stream média szajkóz, hogy a görög válság a valutatőzsdéken keresztül begyűrűzik majd hozzánk is, és akkor szegény árva forintunkra is rossz napok várnak, hanem mert sok vonásban a göröghöz hasonló fejlemények zajlanak Magyarországom, még ha tompább formában is.
Nálunk is az eladósodottság okozza a legnagyobb gondot, nálunk is eltűnt a pénz, nálunk is leamortizálta magát a politikai elit, és ha a gazdasági válság politikai válságba csap át, amire most éppen van esély, akkor a jövő minimum ködös.