Voltunk a tévében! - Megnéztük a Magyar Televízió Látogatóközpontját

Ez nem egy múzeum, szerencsére. Sőt, a pár hete megnyílt látogatóközpont mint önálló helyiség sem létezik; aki bejelentkezik egy ilyen látogatásra, valójában a Magyar Televízió székházában barangolhat. Az MTV tavaly nyáron költözött ki Óbudára, a nem túl szimpatikus épületkomplexum (szürke, modern, ipari) előnye, hogy itt végre minden egy helyen van.

A bejáratnál vezetőnk, Szitás Tamás (amúgy szerkesztő a tévénél, ahogy a többiek is, akik vezetik a csoportokat) a tévé történetéről beszél először. A televíziózás 57-ben indult el Magyarországon, akkor még a Szabadság-hegyről (csak később költöztek a Szabadság téren álló Tőzsdepalotába), négy operatőrrel, négy kamerával, és négy, a rádiótól kölcsönkért riporterrel. Akkoriban mindössze pár száz tévékészülék volt az országban, ami nem csoda, hiszen annyiba került, mint egy mérnök féléves fizetése. 1966-ban már százezer előfizető volt, két évvel később már egymillió. A nagy ugrások egyébként mindig sporteseményeknek voltak köszönhetőek, 68-ban is főleg a mexikói olimpiát akarták látni az emberek.

A folyosón állunk, előttünk három régi kamera, a hőskorból. A 69-es Philips-ről (a fotón) megtudjuk, ilyenekkel kezdték anno a kísérleti színes adásokat. Bár egyes műsorok már azóta színesben készültek, még majdnem húsz évnek kellett eltelnie, hogy minden adás színesben menjen. A kettes csatorna 87-ben indult, az MTV aranykora pedig 97-ben ért véget, amikor elindult Magyarországon a kereskedelmi televíziózás.

A kamerákat és az első folyosót elhagyva elhaladunk a tévé büféje mellett, majd megállunk egy aulában, ahol régi stúdiófelszereléseket állítottak ki. Az egyik legfurább cajg itt a kecske, vagyis a filmfelirat-vetítő gép. Ez a példány 1960-ból való, és arra szolgált, hogy a mozifilmek eltérő képarányai miatt, ha feliratos filmről volt szó, ezzel külön adják hozzá a feliratokat. A mellette álló, egy colos rögzítőt megpillantva Ferkó megjegyzi, ilyennel még ő is dolgozott (abban a bizonyos „aranykorban” ő is az MTV-nél dolgozott). Aztán ott egy Arriflex kamera, ami kilencven éves technológia, de még 20 éve is használtak ilyeneket, annyira megbízható eszköz. Hátrány, hogy hangos felvételt csak úgy lehetett vele készíteni, hogy az egész kamerát elrejtették egy nagy tokba, annyira zajos volt működés közben. Elvégre, amikor feltalálták, még némafilmek készültek.

Ezt követően a vetítőterembe megyünk, kisfilmet nézni a tévé történetéről, D. Tóth Kriszta tolmácsolásában. A felvételen a híradós hölgy hozzáteszi, lehet, hogy összefutunk a folyosón is...

És ez nem is lehetetlen, ahogy az A épületből lassan átszivárgunk a C-be, egy üvegfalú iroda előtt állunk meg. Ez a Híradó szerkesztősége, 0-24-ben pörögnek itt a kollégák. Elhaladunk a Híradó archívuma (lásd a fenti fotó) mellett, át a B épületbe, itt vannak a stúdiók. A legérdekesebbnek vezetőnk az 5. stúdiót mondja, ami egy virtuális stúdió, blue boxot használnak, de most a téli olimpia miatt folyamatosan foglalt, nem tudunk bekukkantani. A blue boxról amúgy még lesz szó.

Az 1. stúdió a legnagyobb, most is két komplett díszlet van benn, a Ma reggelé és a Teadélutáné. Épp most ért véget egy felvétel, a bejáratnál („Próba, felvétel, adás alatt tilos az á” – így van kiírva) Pálffy Istvánba botlunk, aki udvariasan bólint a látogatóknak.

A következő helyszín a bemutató stúdió. Itt végre szabad a garázda. Egy hölgy veszi át a szót, aki röviden összefoglalja, technikailag hogy készül az adás (Ferkón látom, kissé égnek áll a haja az egyszerűsítés mértékétől). No de a lényeg, hogy ami itt van, az mind használható technika, és bár a valóságban ekkora felszereléssel nem nagyon menne le az adás, a különböző stúdiókból összeválogatott technikát ki lehet próbálni. A vállalkozó kedvűek beülhetnek hírolvasónak, operatőrnek, technikusnak. A felvétel elindul, aki szeretné, a látogatás végén 500 forintért megkaphatja DVD-n. A gyerekek (és az apukák) nagyon élvezik. Lehet mondani időjárást is, ehhez van blue box, a monitorokon meg lehet figyelni, hogy lesz a karján gyermekét tartó kismamából alkalmi meteorológus. (Apropó, meteorológus, az egyik folyosón Vissy Károly jön velünk szembe. D. Tóth Krisztával azonban nem futunk össze.)

A blue boxról elmondják, a műsorvezető mögötti kék háttér arra szolgál, hogy a gépen ezt egy az egyben ki lehessen cserélni bármilyen vetített háttérre. Azért kék, mert az emberi arcon ebből van a legkevesebb, tehát így lehet a legtökéletesebb kivágást elérni, egyetlen hátránya, hogy az illetőn nem lehet semmi kék ruhadarab vagy kiegészítő. A világ más tájain green boxot is használnak, ott, ahol általában sötétebb bőrű emberek szerepelnek.

A látogatás utolsó állomáspontja az MTV jelmeztára. Ez külön épületben kapott helyet, egy hatalmas raktárról van szó: 80-90 ezer darab ruhát és kiegészítőt őriznek itt. Az értéke felbecsülhetetlen, még ha az eszmei értéket nem is nézzük (tehát eltekintünk attól, hogy ebben játszott Zenthe A Tenkes kapitányában, azt ott meg Antal Imre hordta, de itt vannak a Játék határok nélkül idétlen jelmezei is), akkor is, minden darab egyedi, a tévé megrendelésére készült, némelyik darab önmagában több százezret ér. A jelmeztárból egyébként lehet kölcsönözni is (nyilván nem az említetteket), már néhány ezer forintért. Augusztusban, karnevál előtt benézek, azt hiszem.

A terem elején kis kiállítás látható a legnépszerűbb bábokból. A városi legendával ellentétben Mazsolának és Tádénak nem veszett nyoma a 2006-os ostromkor, ott vannak, ahogy Süsü meg a királyfi is, vagy épp János vitéz. Többen hiányolják a Tévémacit. Nos, megvan ő is, csak épp most nincs kiállítva, ugyanis ezek a bábok kulturális örökségvédelem alá tartoznak, meghatározott körülmények között tárolhatók, így folyamatosan cserélik őket.

Kifelé jövet a lépcsőházban még felfedezzük Kukorit és Kotkodát, bekeretezve, a rendező Mata János szignójával. A látogatás az ajándékboltnál végződik, ezen van még mit fejleszteni. Egyelőre csak DVD-ket és frakkos-lukréciás-szerénkés szuveníreket kapni. Összességében viszont oké a buli, a hivatalosan másfél órás túra esetünkben inkább a kettőhöz volt közel, az ár-érték arány több mint megfelelő.

Fotó: Bakos Ferenc

MTV Látogatóközpont
1037 Budapest, Kunigunda útja 64.
Jegyár: felnőtteknek 500 Ft. Kedvezményes jegyár (diákoknak, nyugdíjasoknak és csoportos látogatóknak 10 fő felett): 300 Ft. Bejelentkezés az mtv.hu/latogatas oldalon, legkésőbb a tervezett látogatás előtt 2 héttel.