A zalaegerszegi önkormányzat pénzügyi egyensúlya az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint rövid- és középtávon biztosított, de a városvezetésnek fel kell készülnie az egyensúly hosszú távú megőrzésére is.
A megyei jogú városok pénzügyi egyensúlyi helyzetét áttekintő ÁSZ-ellenőrzés pénteken közzétett eredménye szerint a zalaegerszegi önkormányzat folyószámlahitel igénybevétele nélkül tudta biztosítani a működés pénzügyi egyensúlyát, a fejlesztési forráshiányt pedig hosszú lejáratú, fejlesztési célú hitelekkel kezelte. A 2007 és 2010 között 1,9 milliárd forint értékben kötött hitelszerződéseknek csaknem a 47 százalékát vették igénybe.
A fejlesztési célú, hosszú lejáratú hitelek felvételéből az önkormányzatnak az elmúlt év végén 2,1 milliárd forint adóssága keletkezett, emiatt 2011 és 2013 között 900 millió forint tőke- és kamattörlesztést kell majd teljesítenie. Minderre fedezetet nyújt az értékpapír-állomány és annak kamatbevételei, valamint a követelésállomány behajtásából származó forrás. A 2014-től fizetendő 1,7 milliárd forint adósságra fedezetül szolgálhat a jelzáloggal nem terhelt, 10,9 milliárd forint értékű forgalomképes ingatlanvagyon, valamint az önkormányzat saját bevétele.
A pályázati fejlesztésekhez 2010-től 2,6 milliárd forint kötelezettséget vállalt az önkormányzat, ezt a tervek szerint 900 millió forint európai uniós támogatásból, 1,5 milliárd forint saját forrásból, 200 millió forintot pedig hitelkeret-szerződésekből finanszíroznak – olvasható az ÁSZ jelentésben.
A számvevőszék közlése szerint az önkormányzat nem vizsgálta, hogy milyen kötelezettséget jelent az elhasználódott eszközök pótlása; a vizsgált időszakban a tárgyi eszközök után 7,1 milliárd forint értékcsökkenést számoltak el, ugyanakkor felújításra ennek csak a 22,5 százalékát fordították.
A jelentésben pozitívumként értékelték, hogy az önkormányzat hasznosította a korábbi ÁSZ-ellenőrzés során a pénzügyi egyensúly javítására tett szabályszerűségi és célszerűségi javaslatokat. A pénzügyi helyzet javítására tett bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedésekkel (létszámleépítést hajtottak végre, ingatlanokat, eszközöket adtak bérbe, díjkötelessé tették a szolgáltatásokat, átmenetileg lekötötték a szabad pénzeszközöket, csökkentették a civil szervezetek támogatását) az önkormányzat 1,3 milliárd forinttal tudott javítani a pénzügyi helyzetén.
Az ÁSZ javaslata szerint a polgármesternek a működés hosszú távú pénzügyi egyensúlyát, bevételnövelő lehetőségeket tartalmazó intézkedési tervet kell kidolgoznia. Felül kell vizsgálnia, hogy rendelkezésre állnak-e a folyamatban lévő és a tervezett beruházásokhoz, fejlesztésekhez szükséges belső és külső források.
A jegyzőnek azt javasolják, hogy kísérje figyelemmel a várható árfolyam-, kamat-, továbbá a kezességvállalásból eredő kockázatokat, és erről legalább félévente tájékoztassa a közgyűlést. Gondoskodnia kell arról is, hogy a kötelezettségvállalásokról szóló közgyűlési előterjesztések tételesen tartalmazzák a visszafizetés forrásait, valamint legalább 3 éves kitekintéssel mutassák be a kamat- és árfolyamkockázat várható kihatásait.