Újabb felfedezőkörutat tettünk a városban.
Ha ön nem elégszik meg a Tower vagy a London Eye turistagyárával, akkor jó helyen jár. A piacok és kismúzeumok után újabb felfedezőkörutat tettünk a városban.
Előzmény:
Az igazi London: látnivalók a nagy attrakciókon túl (1)
Museum of London
Helyszín: City
Mennyi idő kell a látogatásra: 2-6 óra
Belépő: nincs
Honlap
Hogy miért pont ott kapott helyet ez az intézmény, ahol van, az meglehetősen rejtélyes. A Museum of London a city északi szélén, a nagy turistacsapásoktól meglehetősen távol található. Bár a közeli üvegpaloták impozáns látványt nyújtanak, a múzeum maga kissé csúnyácska, majdhogynem szocreál képet fest kívülről. De ne dőljünk be a látszatnak! A szerény külső gazdag tartalmat takar, ráadásul azt mutatja be, amiért itt vagyunk: Londont. A kezdetektől napjainkig.
Javasoljuk önöknek, hogy gondosan osszák be az idejüket, mert zavarba ejtően sok a látnivaló itt. Már az első termekben órákat lehetne tölteni a római, már a születése pillanatában multikulturális várossal, és ahogy előre megyünk az időben, úgy lesznek egyre látványosabbak a kiállított tárgyak. A nagy tűzvészt egy vetítőteremben tudjuk átélni, később lehetőségünk van sétálni egy viktoriánus kertben, és találunk egy felépített városrészt is, ami London életét mutatja be a 19. század végén, a 20. század elején. Hagyjunk tehát időt a helyszínre, és garantáltan nagyobb élményben lesz részünk, mint az erősen akadémikus British Museumban.
Imperial War Museum
Helyszín: Dél-London, Elephant and Castle
Mennyi idő kell a látogatásra: 2-6 óra
Belépő: nincs
Honlap
Hasonlóan a London Museumhoz, ez is kívül esik a turistacsapásokon. De ha valakit érdekel a történelem, a háború és a háborús technika, nem fog csalódni. Komplett tankok, bombázók, tengeralattjárók vannak a nagycsarnokban (vajon hogyan hozták őket ide?), a föld feletti és föld alatti szintek tekervényes labirintusaiban brit szemszögből tekinthetjük át be a világ fegyveres konfliktusait.
Több interaktív részleg is van: fények, zajok és illatok társaságában sétálhatunk az első világháború éjszakai lövészárkaiban, illetve - ha van türelmünk a sorban álláshoz - megtapasztalhatjuk, milyen lehetett egy londoni földalatti bunkerben a második világháborús német bombázás. Méreten felüli adagot kapunk családok háborús mindennapjaiból, a holokausztból, a hidegháborús kémvilágból, és úgy általában mindenből.
Portobello Road Market
Helyszín: Notting Hill
Mennyi idő kell a látogatásra: 1-2 óra
Belépő: nincs
Honlap
A Portabello már jó ideje London leghíresebb utcai piaca, de igazán ismert akkor lett, amikor a Sztárom a párom (eredetileg Notting Hill) című 1999-es romantikus vígjátékban Julia Roberts és Hugh Grant szerelembe esnek egy itteni kis könyvesboltban. A turisták azóta hömpölyögnek itt fel és alá, hogy kissé tönkre is tegyék az eredeti hangulatot. A londoniak már nagyon más helyekre járnak, ha piacozni akarnak.
Igaz, a régiségkereskedők még itt vannak, más kérdés, hogy egy átlagmagyarnak mennyi pénze van ezekre az eredeti, meglehetősen súlyos árú darabokra. Ha mindenáron valami vásárfiára vágyunk, vigaszágon végtelen számú szuvenír- és giccsárus adódik a több kilométeres utcában. Minket mindenesetre nem kápráztatott el túlságosan a Portabello Road, viszont ha időnkből futja, érdemes bekukkantani a környékbeli utcákba, ugyanis az itteni ingatlanok négyzetméterét már nem is arany, hanem gyémántáron adják. Ha elfáradtunk a gyaloglásban, remekül lazulhatunk a szomszédos Holland Parkban.
Chiswick
Helyszín: Nyugat-London
Mennyi idő kell a látogatásra: fél nap
Belépő: nincs (csak a Chiswick house)
Honlap (Wikipédia)
Vagy nagyon sok idő, vagy bátorság kell ahhoz, hogy a sztenderd londoni látnivalókat beáldozzuk egy chiswiki sétára, de nem valószínű, hogy bárki megbánja majd utólag, hogy kimetrózott vagy kivonatozott Nyugat-Londonnak ebbe a kerületébe, amely egyre felkapottabb mostanában. Legyen rajtunk kényelmes cipő, és lehetőleg napfényes időszakot válasszunk a látogatásra. Ha van egy kis zsebpénz nálunk, az még jobb. Drámai dolgokra ne számítsunk, de sok apró, intim élményre annál inkább. Mi a Turnham Green metróállomástól sétáltunk be a „centrumba”. Már a külvárosi utcákból kapunk egy kis ízelítőt a hangulatból.
A Hogart's House
Az első megállónk az ingyenesen látogatható Hoghart’s House volt. Itt a 18. században élt angol festő műveiből és életéből kapunk ízelítőt. Mellesleg rendkívül kellemes a ház kisugárzása is. Nem messze innen található az úgynevezett Chiswick House.
A Chiswick House parkja
Ez egy jókora villa, melyet egy jókora kert vesz körül. Mivel belépős, és mivel semmi egetverő nincs odabent, így ennek látogatását kihagytuk. Helyette viszont nagyot sétáltunk a Temze partján. A nagy víz okozta közelség eleve nyugtató hatású, és hogy még nyugodtabbak legyünk, hozzájön a helyi sörkultúra. Chiswickben található a legnagyobb és leghíresebb angol családi sörfőzde, a Fuller, ahol 350 éve főzik az italt.
Chiswick: Séta a Temze partján
Célszerű helyben megkóstolni, mivel a folyóparti sétányon egymást érik a barátságosabbnál barátságosabb pubok. Számunkra a legszimpatikusabb egy „Dove” nevezetű hely volt, de sajnos nem volt ülőhely, így maradt a kevésbé romantikus, de korrekt emeleti panorámával rendelkező Rutland, ahol az ale sörök mellé – csak a hangulat kedvéért – bevállaltunk egy fish and chipset is. Ahogy a mellékelt ábra mutatja, Chiswick nagyon kerek élmény tud lenni.
Tate Modern
Helyszín: Southwark
Mennyi idő kell a látogatásra: 2-3 óra
Belépő: nincs (az időszaki kiállításokra van)
Honlap
Írunk róla, mert ott voltunk, de nem tudunk nem őszinték lenni és elmondani: csalódtunk benne. A 2000-ben átadott múzeum egykor erőmű volt. Az épület belseje a hatalmas turbinacsarnokkal több mint impozáns, mint ahogy a falakon található modernkori festmények is.
A műélvezetet nemcsak azonban jelentősen lerontja a műmennyiség nyomasztó súlya és a turistatömeg, melynek jelentős hányada szemmel láthatóan csak azért jár teremről-teremre, hogy kipipálhassa ezt a látnivalót is. Nekünk annyira nem volt meggyőző a hely, pedig nem vagyunk érzéketlenek a modern művészetekre, így hogy el tudjuk képzelni, mennyire élvezi a termek végelláthatatlan sorát az, aki kevesebb affinitást mutat a 20-21. század megannyi formanyelve irányába. De lehet, majd egyszer nekifutunk a Tate Modernek még egyszer.
Korábban: