Botanoo: Legyen Ön is karbonkereskedő!

Kupi Györgyi

2011.08.01

Ki ne szeretne tenni a globális felmelegedés ellen, pláne ha ebből még jól meg is gazdagodik?

Hirdetés


A környezeti tudatossággal történő pénztárca vastagításra a Botanoo.com kínál lehetőséget néhány hónapja – apró kérdőjelekkel. Az üzletbe több mint tízezren, 10 millió euróval szálltak be Magyarországon, köztük sokan a Vas megyében.

Botanoo

 Az új és jelentős bevétellel kecsegtető hirdetések tavaly októberben jelentek meg először az állásajánló és az üzleti hirdetések között, amelyek a botanoo.com oldalra mutatnak. Itt lehet regisztrálni „karbonkereskedőnek” nagyon egyszerűen: jelentkező a regisztráció után befizet egy dániai bankszámlára 250, 400, vagy 1200 eurót, ezért kap egy elektronikus könyvet, egy bankkártyát, és karbon krediteket, 100, 200, illetve 1040 euró értékben, attól függően, hogy melyik csomagot vásárolta meg.

 

 

 
Mi fán terem a karbon kredit?
 
A karbon kredit a kibocsátás kereskedelemben használatos egyik kifejezés, kibocsátási egység, amely 1 tonna CO2-nek felel meg. (Lásd keretes írásunkat.) A honlap sugalmazása szerint, az ezzel való kereskedés a következő évtizedek üzlete lesz, „Új gazdaság” (azoknak a vállalkozásoknak lehet majd eladni, akik kötelesek a kibocsátásukat csökkenteni, de ezt valamiért nem teszik meg), ezért az üzlethez minél előbb érdemes csatlakozni, mert az ár biztos felfelé fog menni, ahogy az ENSZ az üvegházhatású gázok további csökkentésére kötelezi az országokat. Az egyik botanoo-s mutáns honlapon ezt olvashatjuk: „Soha vissza nem térő időszak ez alkalmazottnak, vállalkozónak, cégtulajdonosoknak,  nyugdíjasnak, kismamának, munkanélkülinek és diákoknak, ha már elmúltak 18 évesek.” Mindezt pedig network marketing (hálózatos terjesztés, mint az MLM) szisztémában ajánlják. A júniusban Szombathelyen tartott tájékoztatón az is elhangzott, hogy magánszemélyeknek a Botanoo.com nyújt lehetőséget a csatlakozásra a kibocsátás-kereskedésbe.
 
Kupon az a kredit….
 
Az a Botanoo.com magyar nyelvű oldaláról nem derül ki (az angolból igen, és a tájékoztatón is elhangzott) hogy nem karbon krediteket kap a befizető (üzletközpont vásárló), hanem úgynevezett „karbon kuponokat”, amelyeket majd (nem hivatalos értesülésünk szerint az idén a negyedik negyedévtől) lehet karbon kreditekre cserélni.
 
A karbon kreditek és a karbon kuponok között az a nem elhanyagolható különbség, hogy a kuponokat kizárólag a Botanoo.com-on „jegyzik”, és csak ott üzletelhetnek vele a tagok egymás között, a karbon krediteket (kibocsátási egységeket) pedig a ténylegesen létező kibocsátás-kereskedésben lehet adni-venni.
 
A Botanoo-t népszerűsítő oldalakon jelenik meg igazán, hogy mi ebben a történetben a biznisz: Ha a két ember, akiknek az üzletet ajánlottad, csatlakoznak a Botanoo.com-hoz - és ezt az 1200 eurós tagsági csomaggal teszik -, azonnal kerestél 360euro-t.” (A honlapokon jól látható helyen szerepel, hogy „ez nem a BOTANOO.COM hivatalos weboldala”, de a regisztráció a rendszerbe a Botanoo.com-on történik.)
 
További lehetőség a pénzkeresésre, ha a unitokat/kuponokat – három hónap „zárolás” után – a belső kereskedelmi platformon a többi tagnak eladja az ember. A unitok értéke folyamatosan emelkedik (emeli a cég), így van, aki három hónapig naponta nézegeti, hogy mennyit érnek a unitjai a belső platformon – azon kívül ugyanis semmit. A unitokat egyébként a majd megnyíló „3D-s webáruházban” környezetbarát elemekre és villanykapcsolókra is lehet váltani, ha nem ragaszkodik a tulajdonosuk az eladásukhoz, vagy nem cseréli karbon kreditekre.
 
Kétségek
 
Az üzlettel kapcsolatban különböző aggályok fogalmazódtak meg blogokon: honnét van a Botanoo.com-ot a honlap szerint jegyző CC Denmark Aps-nek kibocsátási egysége, van-e engedélye kereskedésre? A Szombathelyen június elején tartott botanoo-s rendezvényen elhangzott, hogy dél-amerikai már meglévő projektekből (zöld farmokból, amelyek a kibocsátás-csökkentésükből származó CO2-kvótát értékesítik), illetve a cég Svájcban és Dániában is tervez olyan létesítményeket, amelyekkel zöld áramot lehet előállítani, és az ebből származó krediteket fogja a tagok rendelkezésére bocsátani.
 
Biztos, hogy jó üzlet?
 
Hogy a tagokhoz hogyan jut el a karbon kredit, arról a prezentációkban csak annyi van, hogy a „tagokhoz kerül, vagy „jóváírják a tagok számláján.” A kibocsátás-kereskedés azonban nem ennyire egyszerű, és épp a számla bonyolítja a dolgot. Az egyik kibocsátás-kereskedésre szakosodott, nagy tapasztalattal rendelkező cég munkatársa az Alon megkeresésére elmondta, hogy az EU Kibocsátás-kereskedelmi Rendszerében (EU ETS) magánszemélyek is kereskedhetnek brókereken keresztül úgynevezett EUA egységekkel, ez a Botanoo előtt is így volt. A kereskedés azonban alapvetően nagy iparvállalatok, bankok, kereskedők és tőzsdék között zajlik, transzparensen, nyilvánosan, tehát nem zárt belső hálózatokon. Arról is kaptunk tájékoztatást, hogy magánszemélyek számára (spekulációs céllal) a kibocsátási egység vásárlása kockázatos, a korábban jósolt 2-5 százalék hozam nem jelent meg az elmúlt években. (Ezt magunk is tapasztaltuk: tavasszal, amikor a tájékoztatást kértük, 16 euró körül volt 1 tonna CO2, most, amikor a cikket írjuk, 12-13 euró között van az ára, de volt még ennél kevesebb is.)
 
Arról még nem hallottak, hogy valaki hálózatos formában értékesítsen kibocsátási egységeket. A Botanoo híre viszont eljutott hozzájuk, több ügyfél érdeklődött már náluk a „cég” felől.
 
Az engedéllyel kapcsolatban az jelent meg az egyik blogon, hogy a „CC Denmark az önkéntes piacon dolgozik, tehát engedélyre sincs szüksége - de mivel sok segítőkész ember kéri rajta az engedélyt, a cég nemrég holdinggá bővült, amelynek egy tagvállalata (Avadon) nemrég megszerezte a "kötelező" piacon történő kereskedésre szóló engedélyt.” (A cégekről alább.)
 
A téma szakértője és oktatója dr. Fogarassy Csaba, a gödöllői Szent István Egyetem docense az Alon kérdésére az engedéllyel kapcsolatban azt válaszolta, hogy „az a vállalkozás is köteles magát regisztráltatni a nemzeti adatbázisban, amelyik kizárólag az önkéntes piacon (VER) kereskedik” (Lásd keretes írásunkat.)
 
A PSZÁF a botanoo-ról
 
Az Alon megkereste a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét is, ahonnét a következő választ kaptuk: „Az üvegházhatású gázok kibocsátásához kapcsolódó származtatott ügylet pénzügyi eszköznek minősül, és üzletszerű kereskedelme pedig befektetési szolgáltatás, ami felügyeleti engedélyköteles. - A más EGT tagállamban székhellyel rendelkező befektetési szolgáltató határon átnyúló tevékenységet folytathat a Magyar Köztársaság területén, ha saját felügyeletétől engedélye van az adott tevékenység végzésére, és a határon átnyúló tevékenység megkezdéséről a honos felügyelet értesíti a magyar Felügyeletet a – tudtuk meg Binder Istvántól, a Pénzügyi Szervezetek Állami felügyeletének szóvivőjétől. – „Ezért tekintette át bejelentés alapján a Felügyelet a cég tevékenységét.
 
A KEEN A.S. honlapjain viszont egy belső kereskedési platformról (Carbon Unit Tőzsde) van szó, amelyen egyetlen virtuális termékkel kereskednek (Carbon Unit).Arra ugyanakkor nincs bizonyíték, hogy a KEEN A.S. közvetlenül vagy erre jogosult szolgáltatón át kereskedne emisszió-kereskedelmi platformon a tagok pénzét (Carbon Unitjait) felhasználva.” – közölte az Alon érdeklődésére a szóvivő.
 
Tehát lehetséges, hogy a tagok (egyelőre legalább is) egy virtuális tőzsdére viszik az euróikat. A szombathelyi előadáson az egyik botanoo-s főguru közlése szerint októbertől júliusig tízezren, tízmillió eurót toltak bele az üzletbe Magyarországon.
 
A cégekről angolul és magyarul
 
A botanoo.com kezdőlapján az áll, hogy „2010 Botanoo.com by CC Denmark ApS.” – tehát arra következtethetünk, a honlapért a CC Denmark felel. (A honlapot viszont nem CC Denmark regisztráltatta, hanem a Scandie Ltd.) A cégismertetőben az szerepel, hogy a botanoo.com a KEEN AS új divíziója. Az Általános Szerződési Feltételek (ÁFSZ) angol változatának első pontjában a Keen As nem is szerepel, csak a CC Denmark, míg a magyar változatban az áll, hogy a „CCDenmark a KEEN AS s.m.b.a. által használt kereskedelmi megnevezés.” Egy újabb cég is megjelenik az ÁFSZ angol nyelvű változatán, mint angliai iroda: a CC Keen Ltd. (sic!) A magyar változatban a CC Keen (Nagy-Britanniában bejegyzett cég) sehol sincs említve.
 
A cégnyilvántartások szerint mindegyik létező cég, postai csomagküldő szolgáltatás, internetes kereskedés, pénzügyi szolgáltatás főtevékenységre alakultak. A Keen As, és a CC Denmark korábban egy hinnerupi címre volt bejegyezve, ez állt a honlapon is (Fanøvej 10 e 8382 Hinnerup), mígnem egy szemfüles fészbúkoló meg nem találta egy ingatlanközvetítő honlapján a székhely képét. Ez után a cím nemes egyszerűséggel „8000 aarhus C” lett, majd miután ugyancsak ezen a blogon egy hozzászóló közzétette a változást, visszakerült a honlapra a hinnerupi elérhetőség.
 
Kibocsátás-kereskedési gyorstalpaló
 
A kibocsátás-kereskedés lényege, hogy a Kyotói Jegyzőkönyvhöz csatlakozott országok kötelezték magukat az üvegházhatású gázok (ÜHG) csökkentésére. A nemzetek egy bizonyos mennyiségű ÜHG kibocsátására kaptak engedélyt. Az országok meghatározzák, hogy mely vállalkozásokat kötelezik a kibocsátás csökkentésére, ezek részesülnek – Magyarországon eddig ingyen – az ország részére engedélyezett mennyiségből, azaz meghatározzák számukra, hogy hány tonna CO2-t bocsáthatnak ki. Ezzel a mennyiséggel minden évet követően el kell számolniuk a vállalkozásoknak az emisszió-kibocsátást kontrolláló hatósággal. Ha túllépik a számukra engedélyezett mennyiséget, akkor vagy vásárolnak kibocsátási egységeket, vagy büntetést fizetnek.
 
A Botanoo által hivatkozott önkéntes piaccal és az önkéntes és a kötelező piac közötti „átjárással” kapcsolatos néhány alapvető ismeretben már dr. Fogarassy Csaba segített eligazodni, ha szabad ezt a kifejezést használni, „konyhanyelven.” Ezt azért tartottuk fontosnak, mert azt tapasztaltuk, hogy olyan emberek is felcsaptak a karbonkereskedőnek, akik még a Kyotói Jegyzőkönyvről se hallottak korábban.
 
Nemzeti emisszió-kereskedelmi forgalmi jegyzékben, vagy önkéntes forgalmi jegyzékben regisztrált cégek kereskedhetnek kibocsátási egységekkel. Ezen a címen a kötelező és az önkéntes piacon is jelen lévő szereplőket is lehet ellenőrizni.
 
A legnagyobb „cap and trade” jellegű kibocsátás-kereskedelmi piac a világon az EU ETS, az Európai Unió engedély alapú szabályozásból származó piac, amely Európa Kiotói Szerződés felé való megfelelésének eszköze. Az EUA – European Union Allowances – az Európai Unió Emisszió-kereskedelmi Rendszerének (EU ETS) keretében kiosztott engedély típusú kibocsátási egység. (1 EUA 1 tonna CO2.) Közel 12000 létesítmény részesül ebből, amely az EU energia és ipari szektorának nagyobb szereplőin keresztül az EU emisszió kibocsátásának 46 százalékát teszi ki. 2012-től bevonják a repülést az EU ETS rendszerébe, növelve ezzel a piacot. A kibocsátás-piac biztos kereslettel és kínálattal rendelkező szegmense az EUA piac, ahol az árak általában 30-40 százalékkal magasabbak egyéb emissziós piacok árainál (jelenleg 14-15 EUR/tonna CO2e).
 
Az EU ETS kapcsolatban van az önkéntes piac más szegmenseivel is, főként a CER és ERU termékeken keresztül, mely emissziós termékek megjelenése az EU ETS-ben korlátozott. A 1 CER és 1 ERU is 1 tonna CO2-nek felel meg. A CER-ek olyan CO2 kibocsátási egységek, amelyeket a Kiotói Jegyzőkönyv alapján a Tiszta Fejlesztési Mechanizmus (CDM) projektek megvalósítása során keletkeznek, fejlődő országokban végrehajtott üvegházgáz-kibocsátást csökkentő beruházásoknak köszönhetően. Az ERU-k az Együttes Végrehajtás (JI) projektekből származó kibocsátás-csökkentési egységek. Ilyen kibocsátási egységeket is vásárolhatnak a linking-elv alapján azok az országok és vállalkozások, amelyek a kötelező csökkentést nem tudják elérni.
 
Klasszikus önkéntes piac az USA emissziós piaca, ahol a piaci szereplők teljesen önkéntes alapon vannak jelen az emisszió kereskedelmi platformokon. Az árak itt lényegesen alacsonyabbak az EU ETS árainál kb. 5-7 USD/tonna CO2e.
 
Létezik a társadalmi felelősség programok önkéntes emissziós piaca: Itt mindenféle emisszió csökkentő program bekerülhet a rendszerbe a fejlődő országokból (Dél-Amerika, Afrika, India). A CO2 vásárlás különböző árakon folyik, attól függően, hogy egy-egy multicég milyen árat hajlandó érte "fizetni". Kreált árak jellemzik, nem kiszámítható piaci szegmens. A cégek általában pozitívabb megítélésük érdekében, reklámcélból, a vállalkozás „zöldítése érdekében” érdekében vásárolnak ilyen egységeket.
 
Az a vállalkozás is köteles magát regisztráltatni a nemzeti adatbázisban, amelyik kizárólag az önkéntes piacon (VER) kereskedik, ezek a regiszterek egymással kapcsolatban vannak, így kizárt, hogy valaki egy tevékenységből származó emisszió csökkentést kétszer is értékesítsen.
A kibocsátási egységet a vevő elektronikus számlán kapja meg, létezik papír alapú forma, de nem állítanak ki minden egyes CO2e tonnáról. Általában a megvásárolt mennyiségről adnak egy értékesítési igazolást, ami lehet 10, 550, 20000 vagy akár 1 millió tonna is. A kibocsátási egységeket a kereskedelmi időszak végén a kötelező piacon 2008-2012 időszakról is tovább lehet vinni. Az önkéntes piacon a kereslet-kínálat határozza meg. Az itt szereplő kibocsátási egységek általában egyszer cserélnek gazdát – tudtuk meg dr. Fogarassy Csabától.
 
Magánszemély is vállalhat önkéntesen kibocsátás-csökkentést, amiről (konferenciák szervezői) egy nyomtatott bizonyítványt, tanúsítványt adnak elismervényként. Ez a dokumentum azonban nem adható el, kereskedelmi értéke nulla euró. Kizárólag a vásárló saját széndioxid-lábnyomának önkéntes csökkentésére szolgál, azaz ha például valaki repülővel vagy gépkocsival utazik egy környezetvédelmi konferenciára, ezzel kompenzálhatja a saját CO2 kibocsátását. A falon jól mutat, de a tőzsdére senki ne sétáljon be vele.
 
Részletesebb információk:
 
 
 A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. Törvény. (BSZT)

 Fotó: Wikipedia.org

Tisztelt Olvasók!
A cikkel kapcsolatos vitában elhangzó olvasói vélemények nem a szerkesztőség álláspontját tükrözik. Mi mindössze felületet biztosítunk egy reményeink szerint kulturált mederben folyó véleményütköztetésnek. Nem vagyunk érdekeltek az ügyben egyik oldalon sem.

gazdaságkörnyezetvédelem