Már Baranyában is megjelent az afrikai sertéspestis

Két Baranya vármegyei házisertés-állományban is megerősítette az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma - közölte a hatóság csütörtökön az MTI-vel.

Azt írták, a drávafoki, 34 sertést tartó gazdaságban és az okorági, 19 mangalicából álló állományban láz, gyengeség, hasmenés és elhullás miatt merült fel a betegség gyanúja. A laboratórium augusztus 12-én mindkét esetben megerősítette az ASP jelenlétét. Haladéktalanul elrendelték a gazdaságok lezárását és a szükséges járványügyi intézkedéseket. A hatóság a kitörések körül 3, illetve 10 kilométeres védő- és megfigyelési körzetet jelöltek ki, az állományok felszámolása folyamatban van.

A Nébih közleményében kiemelte, az ASP emberre nem veszélyes, ugyanakkor jelentős gazdasági károkat okozhat a sertéságazatban.

A hatóság fokozott járványvédelmi fegyelmet kér a sertéstartóktól, különösen a telepek zártan tartását, a fertőtlenítést és a vaddisznókkal való közvetlen vagy közvetett érintkezés megakadályozását. Szokatlan elhullás vagy megbetegedés esetén pedig haladéktalanul értesíteni kell az állatorvost.

A két érintett gazdaság ASP szempontjából fertőzött területen található, Drávafok pedig ezen belül szigorúan korlátozott terület. A térség vaddisznó-állományában jelentős a vírus jelenléte - áll a közleményben.

Mi az afrikai sertéspestis?

Az afrikai sertéspestis (ASP) a házi sertéseket és a vaddisznókat érintő, rendkívül fertőző vírusos betegség, amely súlyos esetben az állatok csaknem teljes pusztulását okozhatja. A vírus különösen ellenálló, hosszú ideig fertőzőképes maradhat a környezetben, valamint fertőzött húsban és húskészítményekben is.

Az ASP emberre nem veszélyes, az ember nem betegszik meg tőle, és sertéshús fogyasztásával sem kaphatja el. Az emberek ugyanakkor közvetve terjeszthetik a vírust szennyezett ruházattal, lábbelivel, járművekkel, eszközökkel vagy fertőzött sertéstermékekkel.

Magyarországon 2018 áprilisában, egy Heves megyében talált vaddisznóban mutatták ki először az ASP vírusát.