Ha időben ráhangolódunk, kevésbé lesz megterhelő.
Magyarországon 1954 és 1957 közt az elektromos kapacitási nehézségek miatt alkalmazták, majd 1958 és 1979 között szünetelt a nyári időszámítás. 1980-ban vezették be újra, energiamegtakarítási céllal.
Az óraátállítás sokakat megvisel, de bizonyos káros hatásait ki lehet küszöbölni, ha időben elkezdjük magunkat hozzászoktatni az "új időszámításhoz".
A vg.hu érdekes cikket közölt erről. A lap azt írja, alvásszakértők szerint érdemes az óraátállításra, hiszen egy óra eltolódás is képes megzavarni a bioritmust. Főleg a kisgyerekek és a 65 év felettiek esetében. Jobb ha nem egyszerre akarunk egy teljes órát ugrani. Pár nappal az óraállítás előtt már hasznos, ha az új idő szerint fekszünk le. A szervezet felkészítésével elkerülhető, hogy az új időszámítás hirtelen megzavarja a biológiai órába való külső beavatkozás.
A téli-nyári időátállítás miatt a szervezet belső órája kieshet a ritmusból, ami koncentrációs és alvási zavarokhoz, illetve fáradtsághoz vezethet, de nem mindenkinél. Az emberek ezt az alvás és ébrenlét egyéni ciklusának megfelelően különbözőképpen élik meg. Akinek jól megy, 2-3 nap után teljesen a megszokott ritmusa szerint él, átlagosan 7-10 napot vesz igénybe és tavasszal jobban megviseli a szervezetet, mint ilyenkor ősszel, de aki nagyon érzékeny akár 2-3 hét is eltelik, amire minden problémától megszabadul.
Ugyancsak agykutatók szerint, már attól javulnának a diákok eredményei, ha kicsit később kezdődne az iskola. Igaz ez a munkahelyekre, a kórházakra is, ahol szintén sokkal korábban kezdődik a nap, mint ahogy az egészség szempontjából ideális lenne. A társadalmunk alváshiányos társadalom. A májnak és a szívnek is megvan a maga ritmusa, és ezzel az időbeosztással 2-3 órás csúszásra kényszerítjük ezeket a szerveket. Az állandó alváshiány miatt romlik a hosszútávú memória, szorongást okoz, elhízáshoz vezet, magasabb lesz a vérnyomás és gyengül az immunrendszer.
A téli időszámítás ugyan közelebb áll a csillagászati időhöz, de már kevésbé illeszkedik az életmódunkhoz, a többség ezért a nyárinál maradna ha tehetné. A megkérdezettek 45 százaléka mondta, hogy kifejezetten azért ellenzi az óraátállítást, mert a téli időszámítás szerint a nyáron megszokotthoz képest még hamarabb sötétedik délután, így a hosszú téli estéken passzívabbnak, lehangoltabbnak érezzük magunkat. Pedig a biológiai óránk szempontjából éppen a téli időszámítás lenne az ideálisabb. Amikor tavasszal elveszítünk egy órát a nyári időszámításnál, többen mennek orvoshoz, több a baleset, az öngyilkosság és az alvásprobléma is.
Egymillióan az óraátállítás ellen
Az akciót kezdeményező cég, két éve elvégzett egy online kutatást, több mint hatezer embert kérdeztek meg. A válaszok alapján 85 százalék megszüntetné a félévente esedékes időzónaváltást. A felmérés szerint minden második megkérdezettnek volt már konkrét kára az ilyenkor jelentkező időeltolódásból.
A résztvevők 35 százaléka mondta, hogy a félévente esedékes óraátállítás idején napokig nem tudja kialudni magát, és minden tizedik válaszadóval előfordult már, hogy elkésett vagy túl korán érkezett a váltás miatt. Érdekesség, hogy arányaiban több nő panaszkodott álmatlanságra, viszont a férfiak gyakrabban nézték el az órát. Ugyanakkor az eredmények alapján a lakosság 5 százalékának nem csak apróbb kellemetlenségeket okoz az óraátállítás, hanem egészségügyi problémái is vannak ilyenkor. 45 ezren csatlakoztak eddig a kezdeményezéshez.
