Horvátország megint: Sveti Filip i Jakov, Biograd, Sibenik, Krka

Ne szombaton menjünk, ha nem akkor kell!

Mióta megépült a horvát autópálya Splitig, jelentősen lerövidült menetidővel kell számolni a tengerpartra igyekvőknek. Azonban főszezonban, turnusváltáskor ne bízzuk el magunkat! Miután az autópályán lévő két darab hatkilométeres alagút egyelőre csak féloldalasan járható, nagy forgalom esetén óriási dugók keletkeznek. És ez nem is fog változni a szakaszok végleges átadásáig. „Aki teheti, úgy foglaljon szállást, hogy az utazással kerülje el a hétvégi dugókat” - javasolják az okosok. Remek tanács, csakhogy az utazási irodákban foglalható szállások 99 százaléka csakis szombati turnusváltással fizethető be.

Szerencsére a miénk az egy százalékhoz tartozott. Így okulva a fent említett tapasztalatokból hétfői indulást tervezünk be. És láss csodát: a tomboló főszezon ellenére Szombathelyről hajnalban indulva, simán, mintegy öt és fél óra alatt már a „Zadar II.” lejárónál hagyjuk el az autópályát.

Sveti Filip i Jakov: Remek strand és Józsi bácsi

Úti célunk a Biográd szomszédságában fekvő Sveti Filip i Jakov - a térképeken csak Sv. Filip i Jakob fedőnéven szereplő - falu helyenként homokos, sekély strandja, a kisgyermekes családok egyik horvátországi paradicsoma. A település kissé különös neve Szent Fülöp és Jakob apostolokhoz fűződik, akik a 16. században emeltek templomot e helységben. Pár éve baráti társasággal a part menti házakat nézegetve itt botlottunk bele a magyar származású és nyelvünket is jól beszélő Józsi bácsiba, az amúgy Németországban élő apartman-tulajdonosba, aki felajánlotta, hogy segít szálláshoz jutni a környéken. Azóta minden évben telefonon rajta keresztül foglalunk szállást, természetesen jóval olcsóbban, mint azt bármely utazási irodánál megtehetnénk.

A jól kiépített strandon homokos, aprókavicsos és a már jól ismert betonozott-köves partszakaszok váltják egymást. Több helyen van tusoló és öltöző, működik vízibicikli-kölcsönző, trambulin, és egymást érik a vendéglátó-egységek is.

Nagy kaland a kishajó-bérlet is, mellyel egy egésznapos program keretében önállóan bejárható a közelben lévő megannyi kisebb-nagyobb sziget. Akinek ilyen ingere van, az jó, ha előre lefoglalja az áhított járművet, mert bizony nagy a keletje az ilyen szórakozásnak. Főleg, hogy az ára is vállalható: egy hatszemélyes motoros kishajót 390 kunáért bérelhetünk ki egész napra, egy négyszemélyes már 290 kunáért is elvihető. A program során állandó telefonkapcsolatban vagyunk a hajók tulajdonosával, aki adott esetben a segítségünkre is siet.

Biograd

Sv. Filip i Jakob rendkívül közel fekszik Biográdhoz, egy húszperces túrával ide akár mindennap át lehet sétálni a mandula-, olaj- és fügefákkal tarkított, járdával is kiépített tengerparti úton.

Biograd (Tengerfehérvár) közepes méretű kikötőváros, pezsgő éjszakai élettel, felejthető strandokkal, de forgalmas kikötővel. Egykor a horvát királyok koronázóvárosa volt a település, itt koronázták horvát királlyá Könyves Kálmánt, az első horvát-magyar uralkodót is. A hatalmas kikötőben szebbnél szebb jachtok sorakoznak.

Éjszaka a parti sétányon pezsgő élet várja a turistákat, az egymásba érő bárokban, szórakozóhelyeken, teraszokon hangos a zene, az utcán zenészek, hömpölygő tömeg mindenütt. Kommersz diszkózene szól a legtöbb helyen, de emellett helyi népzenészek járják az utcákat, a parton egy helyütt még indián harci díszbe öltözött zenekar is nyomja. Vajon mit szól ehhez Gojko Mitic, a legendás jugoszláv indián?!

Sibenik

Sibenik is elsősorban kikötőváros, szűk utcákkal, egy kissé romos várral és a híres Szent Jakab katedrálissal, mely egy 16. század elején épült építészeti kuriózum, tisztán kőből, kötőanyagok nélkül. A parkolást legkönnyebben a belvárosban, a kikötőnél lévő parkolási zónában oldhatjuk meg 8 kunáért óránként. A város megszenvedte a közelmúlt délszláv háborúját, az utcákon sétálva felfedezhetők ma is annak nyomai a házakon. Amúgy mindenben hasonlatos a legtöbb horvát tengerparti városhoz, szűk utcák, néhol romos épületek, kitűnő fagyaltozók és kávézók. A várba 10 kuna a belépő, érdemes megmászni, pazar kilátás nyílik a Krka folyó torkolatára és a tengerre.

Krka-vízesés

A környék egyik fő látványossága a Krka-vízesés, az itt nyaralóknak kötelező program. Autóval Skradin városába érve és ott parkolva a félóránként érkező hajójárattal megyünk a nemzeti park bejáratához. A kikötőben nem, csak a park bejáratánál kell a jegyet megváltani. Sajnos a belépőjegy ára kissé borsos: felnőtteknek 60, gyermekeknek 45 kuna, ezért a pénzért azonban valóban megkapó látványban lehet részünk.

A hegyekből alázúduló folyóból kialakult vízesések egy tóba gyűlnek össze, melyben akár meg is fürödhetünk. Az itteni fürdőzés igazán különleges élményt kínál a vízesés tövében. Talán a balesetveszély miatt ma már nem szabad a zuhatag alá beúszni, de a korábbi években a bátrabbak ezt is megpróbálhatták. A sétányokon több helyen is árusok kínálnak édességet, olívát, gyümölcsöket, és pár étterem is várja a látogatót, de a mosdók melletti ivókútnál díjmentesen is lehetőség van szomjunkat oltani.

A patakocskák kristálytiszta vize mindenütt tele van halakkal és a területen számos egyedi növény- és állatfaj él, így természetesen sem horgászni, sem vadászni a területen nem szabad, bármennyire is viszket az ember tenyere, különösen a mindenfelé előforduló kövér, napozó méretes pisztrángok láttán.

Ha belefér még, érdemes megtekinteni Murter települést is. A szigeten fekvő várost olyan keskeny tengeri sáv választja el a szárazföldtől, hogy egy, a hajók előtt óránként felnyíló kishídon lehet elérni. A vitorlások által is igen kedvelt halászfalu a római kor óta lakott, és leginkább arról híres, hogy innen közelíthető meg legkönnyebben a Kornati szigetvilág.

Érdekes márkák: PINA, Ildi

Évek óta járunk Horvátországba, és nem lehet nem észrevenni azt a hatalmas fejlődést, melyen ez az ország keresztülmegy. A figyelemreméltó nemzeti öntudattal rendelkező nép mindemellett azonban láthatóan nem hódol be a Kelet-Európa más országaihoz hasonlóan a multicégek rohamának. A boltok polcai roskadoznak az árutól, azonban a nagy világmárkák helyett általában horvát cégek, hasonló termékeivel van tele minden. Gyakran szemrebbenés nélkül másolják le ismert cégek logóját is, nyilván ez ügyben a szabályozásuk enyhébb az EU-normáknál. Sibenik mellett például a MOL leányvállalatának, az INA benzinkútjai mellett egy teljesen hasonló színvilágú PINA (sic!) benzinkútnál tankoltunk. Murter városában pedig a Lidl üzleteire megszólalásig hasonlító Ildi üzletre bukkantunk.

Nézze meg a vidékről készült képgalériánkat is!

Kapcsolódó írások:

Orebic és környéke: Dél-Dalmácia íze
Petrcane - Zadar
Ravni, Rabac, Labin: Isztria-kóstoló