A Savaria Karnevál gazdasági kérdései - Beszélgetés Szele Györgyivel

ALON.: Ősszel bejelentették a karneválértékelőn, hogy fizetős lesz a karnevál, de azóta sem hallani róla. Szóval fizetős lesz?

Sz.Gy.: Nem, illetve csak annyira, mint korábban.

És mi az oka a visszatáncolásnak?

Az ok elég összetett. Már évek óta gondolkodunk a rendezvény fizetőssé tételén, de egy ilyen döntést nemcsak pénzügyi szempontból kell vizsgálni, hanem például a fizetőképes kereslet és az éppen aktuális társadalmi események szempontjából is. Másrészt úgy számoltuk, hogy az első évben a látogatók felét elveszítenénk, így viszont nehéz lenne finanszírozni azokat a programokat, melyeket elvárnak egy fizetős rendezvénytől és emellett a lezáráshoz szükséges beruházásokat is finanszírozni kell. Ha lenne tartalékunk, akkor meg lehetne kockáztatni a változtatást, de az anyagi helyzetünk ezt most nem teszi lehetővé.

És napirenden marad a karnevál fizetőssé tétele?

Nincs levéve a napirendről, de ez nem jelenti, hogy jövőre az lesz.

A rendezvény bevételi struktúrája tehát nagyjából változatlan marad. Az önkormányzat támogatása növekszik-e?

A bevétel szerkezete valóban nem változik. Tudomásunk szerint a város továbbra is évi 40 millió forinttal kívánja támogatni az alapítványt, amely összeg hét éve nem változik.

Nem vetődött fel valamiféle hibrid megoldás, azaz nem a karnevál egésze lenne fizetős, csak bizonyos rendezvények és helyszínek? Mármint a Ferences-kerten és a Romkerten kívül.

Sokféle megoldáson gondolkodtunk. Négy-öt évvel ezelőtt próbálkoztunk már a rendezvénysátras variációval, de nagyon kevesen fértek el benne. Felmerült új helyszínek belépőssé tétele – például a borok utcája -, de az a vélemény alakult ki, hogy ezt nem lehet reálisan megvalósítani.

Ha évről-évre felmerül a karnevál fizetőssé tétele, akkor ez azt jelenti, hogy a mai financiális rendszer nem teljesen megnyugtató.

Magyarországon egyetlen nagy rendezvény pénzügyi háttere sem stabil a források hasonlósága miatt. Mi szeretnénk, hogy a következő karnevált mindig úgy lehessen elkezdeni, hogy megnyugtató legyen a finanszírozás. Eddig – nagyon szigorú pénzügyi elszámolással - mindig sikerült előteremteni a pénzt. Ugyanakkor az egészséges háziasszony szemlélet miatt szeretnénk tudni, hogy meddig ér a takaró. Az ideális az lenne, ha az alapítványnak mindig lenne annyi pénze, amennyi a következő karnevál megrendezéséhez kell. Ettől még messze vagyunk.

A Savaria Karnevál 40 millió forintos támogatása azt jelenti, hogy a város a költségvetésének mindössze alig két ezrelékét szánja a legfontosabb programjának támogatására.

Erre nem nekem kellene reagálnom, én két oldalról közelítem meg a kérdést. Az alapítvány egyik kurátoraként azt mondom, hogy ebből a rendezvényből mindenki csak profitál, az önkormányzat, az itteni cégek és az itt élő emberek is. Ide tartozik a város hírneve és konkrétan az a 800 millió és egymilliárd forint közötti összeg, amelyet a városban költenek el a vendégek ebben a három napban. A másik oldalon, köztisztviselőként tudom, hogy az önkormányzat anyagi lehetőségei erősen korlátozottak és örülök, hogy ennyivel is támogatják a rendezvényt.

Vannak arra számítások, hogy mennyi az a pénz, ami ilyen-olyan formában visszacsorog a város költségvetésébe?

A karneválból csak indirekt módon elsősorban az adókból van a városnak bevétele, konkrét számításokat ezzel kapcsolatban mi nem végeztünk.

Mostanában sok tanulmány készül a városházán, van-e olyan, amely a karnevál gazdasági hatásaival foglalkozik?

Nem tudok arról, hogy lenne ilyen. Én úgy látom, a város a karneválra csak azt mondja, hogy jó hogy van, és jó, hogy csak 40 millióba kerül. Hogy ennek mekkora a marketingértéke, az kevesebb hangsúlyt kap.

40 millió forintért tévéreklámból sem lehetne sokat kapni.

Így van. A karnevál nem csak egy sima kulturális program.

Hogyan áll össze a karnevál költségvetése?

Az összköltségvetés körülbelül 120 millió forint. Ami a kiadási oldal nagyobb tételeit illeti, a személyi jellegű kiadásokra körülbelül 20-22 millió forint megy, ez a karnevál előkészítésében, lebonyolításában és utómunkálataiban dolgozó 250-280 ember bérét és közterheit tartalmazza, a színházra tavaly 12 milliót költöttünk, 31 millióba kerültek a programok, marketingre 14 millió, a technikai kiadásokra és takarításra 28-30 millió forint ment. A bevételek közül 40 milliót tesz ki az önkormányzati támogatás, a pályázatokból befolyó rész változó, általában 10 és 20 millió forint között van. Helypénzekből és a jegyekből 20-25 millió jön össze. A szponzorációs bevételeinket jelentősen tudnánk növelni, ha beengednénk a karnevál területére a reklámokat, csak akkor elkezdene másról szólni. A mai formájában ebből a forrásból 30-36 millió forint jön be.

Ha ebből levonjuk a bartel-megoldásokat és az önkormányzati cégek hozzájárulását - mert ez utóbbiak is a városi zsebből teszik hozzá pénzt - akkor mennyi marad a tiszta szponzoráció?

20-25 millió forint.

Ide kívánkozik a kérdés: mennyire elégedettek a helyi cégek, elsősorban vendéglátó-ipari és idegenforgalmi cégek hozzáállásával? Nekem mint kívülállónak úgy tűnik, hogy van egy sikeres rendezvény, amibe a város évente beletesz 40 milliót, sőt a cégein keresztül többet, és közben a haszon magánvállalkozásoknál csapódik le.

Igen, ez így van. A helyi vendéglátósok és szállodások között vannak, akik kezdetektől támogatják a karnevált, és akadnak jó kezdeményezések, de összességében elég sikertelenül tudtuk eddig megszólítani őket. A többség úgy gondolja, az a város dolga, hogy rendezvényeket szervezzen. Ugyanakkor nincs olyan település az országban, amely egy ekkora rendezvényt önmaga finanszírozni tudna, és minél több a hozzájárulás, annál szebb és jobb karnevált tudunk összehozni. Az utazási irodák hozzáállása is izgalmas kérdés: szörnyű, hogy a számtalan szombathelyi utazási iroda közül mindössze egyetlen foglalkozik beutaztatással, akikkel mi kapcsolatban is állunk. Az is érdekes, hogy az osztrák szállodák mintha jobban foglalkoznának a lehetőséggel, mint a környékbeliek, pedig ez utóbbiakat programcsomagokkal, plakátokkal és műsorfüzetekkel látjuk el.

A döntés tehát megszületett, hogy nem lesz fizetős a karnevál, a pénzügyi instabilitás megszüntetéséhez ugyanakkor valamilyen irányban lépni kell. A kiadások valószínűleg nem csökkenthetők, marad tehát a bevétel növelése. Erre milyen lehetőség van?

A reklámbevételek. Mint említettem, a karnevál hangulatát nem kívánjuk megváltoztatni, de vannak olyan – főleg külső – helyszínek, ahol megjelenhetnének. Például az utakat lezáró eszközökön, kordonokon. Az is segítene, ha sikerülne találni egy igazi nagy szponzort, aki belesimulna a rendezvénybe.

Folynak tárgyalások?

Folytak, de mindig olyant kérnek, ami ellenkezik a mi elveinkkel. Ugyanakkor a helyi fiókkal rendelkező bankok, biztosítók, termelő cégek szeretik a karnevál idejére szervezni a szombathelyi üzleti találkozókat, mert szeretik a rendezvényen keresztül megjelentetni magukat, de közülük nem mindegyik támogatja az alapítványt.

Van-e elképzelés arról, hogy hogyan néz ki a karnevál öt-tíz év múlva?

Most zárul le egy időszak a karnevál életében, végéhez ér a 2003-as ötéves művészeti terv, így majd most kerül sor az elkövetkezendő öt-tíz év megtervezésére. Szeretnénk még színvonalasabbak, még autentikusabbak lenni, eszközrendszerben, kiállításban, programokban, ugyanakkor szándékozunk nyitni európai programok felé is. Szeretnénk a történelmi korszakokban is továbblépni, ugyanakkor azt már eldöntöttük, hogy alapnak megmarad a római kor. A közeljövőben a belváros fejlesztése nyomán új helyszínek jelennek meg – Iseum, történelmi sétaút, stb. – melyeket majd meg kell tölteni érdekes programokkal. Szeretnénk még jobban bevonni a szombathelyi civileket, akik között egyre több aktív, a mi céljainkkal azonosulni tudó egyesület van. Reméljük, ez is jobbá teszi a rendezvényt.

Közhely az a szófordulat, mely szerint végre el kellene dönteni, hogy a karnevál a szombathelyieknek vagy a turistáknak szól. Főleg mivel a kérdés láthatóan eldőlt az utóbbiak javára.

Igen, ez eldőlt, de a rendezvényen a szombathelyiek egy része is nagyon jól érzi magát. A karnevál sikerét egyébként az is adja, hogy sokan öltöznek be történelmi jelmezbe, és ezt a helyiek kezdték el, és ma is ők viszik a prímet.

Van annak veszélye, hogy az utóbbi időben hatalmas számú fesztivál zajlik Magyarországon, melyek között gyakorlatilag elveszhet a Savaria Karnevál?

Igen, ez valós veszély. Kicsit olyan, mint a szabad versenyes kapitalizmusban a szabadrablás időszaka: ha valami jól megy, arra mindenki rákap, legyen szó Vas megyéről vagy az ország másik végéről. A jövőben várhatóan sok fesztivál kikopik, ugyanakkor a szombathelyi karneválnak – méreténél és témaválasztásánál fogva - nagyon jó esélye van annak, hogy hosszútávon is fennmaradjon, mint például a debreceni virágkarnevál. Egyes vélemények szerint már most jobb a mienk.