Személyes szombathelyi szilveszterem. Zenés kisnapló.
21.00 A szilveszter nem az én műfajom. Az esetek 90 százalékában ülök a nappaliban, megvárom az éjfélt, majd olvasok egyet az ágyban. Most mintha enyhe fokozatú mehetnéken lenne. De még kivárok.
21.15 Az ország másik végén élő öcsém azt mondja a telefonba, hogy ő viszont kivételesen otthon marad. Megelőzendő a komplikációkat. Bennem viszont érik a gondolat.
21.30 Megnyitok egy üveg Unicumot és a Massive Attack díszdobozos maxi-gyűjteményét. Az ötödik korong ezzel kezdődik:
22.15 Cipőt és télikabátot veszek, a riadt szemű macskát lezárom az alagsorba. Elindulunk a belvárosba. Üres utcák, de enyhe petárdazaj.
22.20 A Március 15. téri körforgalomnál részeg tinédzserek a Ferencvárost éltetik.
22.25 A Gekkó étterem majdnem tele, de még kapunk üres asztalt. Korábban sokat jártunk ide vacsorázni, de amióta a gazdasági reformok beértek, már közel sem találjuk olyan jónak az ár/érték hányadost.
A hangulat jó, még a zene is vállalható, habár becsúszik a Europe feledhetetlenül idegesítő egykori slágere is.
A hely főként fiatalokkal van tele. Valószínűleg a felsőközép jár ide – vonom le önkényesen a következtetést, majd lecsúsztatunk egy kört és gyorsan fizetünk.
23.10 A Király utcában egy másik tizenéves részeg társaság a „Hess le róla cinege” című magyar nótát üvölti. Főként a lányok viszik a prímet.
23.15. A Cinema Caféban zártkörű a party. Megyünk tovább.
23.20 A Fő téren még ritkás a tömeg, a dj az egykori Aqua-gigaslágert, a Barbie Girlt nyomja.
Erre sürgősen inni kellene valamit, de az Art Caféban is zártkörű a party.
23.30 Elegáns emberek ülnek a Moló Étteremben. Itt is zárt a kör. Majdnem beengednek, de aztán mégse, mert kiderül, nincs üres asztal.
23.40 Visszamegyünk a Fő térre, ahol végül is találunk két üres széket a Coffee Shopban. Van minden, ami nekünk kell: pezsgő, Unicum, száraz vörös.
A közönség nem definiálható pontosan, de a hangszóróból érkező zene igen: house. Valami ilyesmi (de azért ennyire nem jó):
0.02 Kicsit benézzük az órát, így nem tudjuk, pontosan mikor is csusszantunk át 2013-ba. Mindenesetre mire a színpadhoz érünk, a tömeg már a Himnuszt énekli. Aztán a színpadon Puskás Tivadar polgármester beszél, a tömeg meglepően figyelmesen hallgatja, igaz, a beszéd szerencsésen rövid.
0.10 A színpad mögött felbukkan még néhány politikus és az Agora munkatársai is. Gyors pezsgőzésbe keveredek velük.
0.15 Minden tekintet az égnek mered, hogy tűzijátékot nézzen. Engem úgy 30 éve nem köt le. A hivatalos tűzijáték mellett magántűzijátékok tucatjai szórakoztatják a téren a nézőket.
0.30 Marót Vikiék játszanak a nagyszínpadon A hőmérő valószínűleg már nulla fok alatt van.
Elnézve a színpadon a sálas, télikabátos, lányokat, megállapítom, amit persze már réges-rég tudok: ez a műfaj sem könnyű kenyér.
1.00 Hirtelen ötlettől vezérelve elgyaloglunk a színházig. „Nincs jó helyen” – állapítjuk meg sokadszorra, majd elbizonytalanodunk a bejáratnál. Azt tudtuk, hogy az est zártkörű, de valamiért azt hittük, bohéman zártkörű. Nem annak tűnik, így önkéntesen meghátrálunk. Rövid tanácskozás után elindulunk haza. Így is sokszorosan túlteljesítjük az átlagos szilveszterünket.
1.20 Otthon kiszabadítom a macskát az alagsorból, és levezetésként meghallgatok egy dalt, melyet öcsém posztolt fel időközben a Facebookra.