Hirdetés

63 csontváz: A tényfeltáró bizottság jelentése (részletes lista)

2010.09.08. 18:38

Hirdetés

Nyilvánosságra hozták a Fidesz honlapján a Varga Mihály vezette gazdasági tényfeltáró bizottság jelentését, amely 63, a testület tudomására jutott, "államháztartást érintő hiánynövelő, kockázatokat hordozó tételt, továbbá a közpénzekkel való felelőtlen gazdálkodásra utaló esetet" tartalmaz; az ügyek nem kizárólag a 2010-es költségvetést érintik.

A "csontvázak" felsorolását az adóbevételek túltervezésével kezdik: eszerint a társasági adó esetében a jelenlegi gazdasági folyamatok a költségvetési törvényben szereplő előirányzat csaknem tízszázalékos alulteljesülését vetítik előre, ami nagyságrendileg 50 milliárd forintos kiesést eredményez. Az szja-bevételek felültervezése további 40 milliárdos deficitnövekedést eredményez, a 2009 decemberére előrehozott zárjegy-értékesítés hatása pedig mintegy 30 milliárdos jövedékiadóbevétel-kiesésként jelenik meg - állapították meg.

A sort az állami vagyonnal kapcsolatos befizetések elmaradásával folytatják. A jelentés szerint a 2009-es hiány csökkentése érdekében az állami vállalatok tavaly nagy összegű osztalékelőleg fizetésére voltak kötelesek. Több esetben a befizetést nem a 2009-es eredmény tette lehetővé, hanem a vállalatok tartalékait kellett felhasználni a hiány mesterséges csökkentéséhez. E befizetések a 2010-es költségvetés rovására javították a 2009-es deficitet. Az e címen túltervezett bevétel nagyságrendileg 35 milliárd forint - írják.

Az ötödik pontban emlékeztetnek, hogy az Alkotmánybíróság 2009. decemberi döntésével alkotmányellenesnek ítélte az előző kormány családi pótlék megadóztatására irányuló döntését; a visszamenőleges megsemmisítés a 2010-es egyenleget számításaik szerint 34,5 milliárd forinttal rontotta.

Álláspontjuk szerint 2010-ben az Egészségbiztosítási Alapnál 22 milliárd forintos hiányt eredményez, hogy a kormány a költségvetési törvényben nem valós bevételként szerepeltette a gyógyító-megelőző tevékenységek megnövelt támogatásának fedezetét.

Három pontot tesz ki a jelentésben, hogy "a közlekedési vállalatokkal kapcsolatos működési, finanszírozási problémák jelentős terhet rónak a 2010-es költségvetésre is". A MÁV-val összefüggésben az előző kormányzat 40 milliárdos megtakarítást vállalt a Nemzetközi Valutaalappal történő tárgyalásokon. Bár a költségvetési törvényben eredetileg szerepelt a forrásmegvonás, a volt közlekedési miniszter az államvasutak 2010-es üzleti tervét eleve 40 milliárd forinttal magasabb állami támogatásra alapozva fogadta el - olvasható a dokumentumban, amely arról is szól, hogy a fővárosi tömegközlekedést illetően a 2010-es büdzsé elfogadásakor nem szerepeltetett kötelezettséget vállalt az előző kabinet: a BKV egy 2010. április 21-én kötött szerződés alapján 17,4 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatásra jogosult. 20,7 milliárd forinttal növeli a deficitet, hogy a Malév megmentése érdekében 2010 februárjában az állam tulajdonszerzéséről született döntés - jegyzik meg.

A jelentés szerint mintegy 60 milliárd forintos hiány várható az Út a munkához program finanszírozásából.

Közlik azt is, hogy az Európai Bíróság döntése, valamint a módosuló EU-s áfa-szabályok következtében a központi büdzsét 23,9 milliárd forintra tehető kifizetés terheli idén. Példaként említik, hogy a Gripen-bérlet után fizetendő áfa uniós jogharmonizáció következtében a magyar költségvetést, azon belül is a honvédséget terheli, a tárca azonban nem tervezte be ennek fedezetét. Emellett kifejtik, hogy a Magyar Turizmus Zrt. szabálytalanul igényelt vissza mintegy 1,48 milliárd forintnyi áfát, amelynek visszafizetése a 2010-es hiányt növeli.

A költségvetési szervek többletkiadásai között említik, hogy a tárcák a 2010-es költségvetési tervezésnél nem irányoztak elő forrást a már akkor ismert kötelezettségekre; e tételek 13,9 milliárddal növelik a hiányt.

Szerintük jelentős tervezési hibák fedezhetőek fel a Külügyminisztérium fejezetében is: nem tervezték be például a 2010-es nemzetközi (ENSZ, NATO, OECD) tagdíjak összegeit, amelyek együttesen 5,8 milliárd forintot tesznek ki.

A továbbiakban azt ismertetik, hogy számos tétel már a 2010-es költségvetés tervezése és elfogadása előtt ismert volt, mégsem került bele az elfogadott törvénybe. Például Magyarország afganisztáni jelenlétének 200 fős bővítése - melyet az előző kabinet vállalt költségvetési fedezet nélkül - 14 milliárd forinttal növeli a kiadásokat. Az egyházi ingatlanok rendezésének kötelezettsége 2010-ben - a megkötött megállapodás szerint - 8,2 milliárd forint, az előző kabinet azonban csak 2,5 milliárd forintot tüntetett fel a költségvetésben; a gyermekek pneumococcus elleni védőoltására szánt, évről évre felmerülő kerettel a költségvetés készítésekor bizonyosan lehetett számolni, az ehhez szükséges 2,5 milliárd forintos összeg mégsem lett betervezve; a Forma-1 rendezői jogdíj összege az árfolyamváltozás következtében 1,3 milliárd forinttal emelkedett; az úszó EB 2010-es 200 millió forintos támogatásából a költségvetésben csak 100 millió forint állt rendelkezésre; az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet rekonstrukciójának 3,1 milliárdos fedezetét az előző kormányzat pénzügyminisztere nem biztosította; a HM Állami Egészségügyi Központ adósságrendezésére az előző kormány 2 milliárd forintos támogatást ígért - fedezet nélkül; a Magyar Televízió Zrt. finanszírozása a mintegy 2,4 milliárd forintos támogatásmegvonás miatt 2010-ben kétséges - sorolják.

A jelentés arról is beszámol, hogy a közlekedési vállalatok adósságállománya több száz milliárdra tehető. A MÁV adósságállománya 270-290 milliárd forint, a BKV-é mintegy 80-90 milliárd, a Malév kötelezettségvállalásaiból pedig jelen ismereteik szerint 50-60 milliárd forint hárul az államra, amelyből mindössze 10 milliárd forint a vitatott összeg.

70-80 milliárd forint közé tehető a kórházak adóssága is - állapítják meg.

A felsorolt tételek között van a Magyar Fejlesztési Bank vesztesége: a pénzintézetnél ugyanis - írják - a portfolióminőség-romlás ellenére nem történt megfelelő nagyságú tartalékképzés; más pénzintézetek gyakorlata alapján közel 100-120 milliárd forintra tehető ennek jövőbeni értéke.

A jelentés szerint a magyar kormány a 2006-os választások előtt haladékot kért a 2005 őszétől esedékes gáztartozásainak kiegyenlítésére. Ezen összeg a magyar kormány és az E.ON között 2009 közepén 66 milliárd forint volt, amelyből 2010 közepéig mintegy 40-45 milliárd forintot kifizetett a kormány. A fennmaradó összeg így mintegy 20-25 milliárd forintra tehető.

A Vértesi Erőműnél csaknem 25-35 milliárd forintos követelésállományon van kormánygarancia, állami kölcsön és peresített követelés - emelik ki.

Az ügyek között említik az úgynevezett "Idősek Akadémiájára" kifizetett pénzt, valamint azt, hogy az üdülési alapítvány összesen 1,3 milliárd forintos szerződést kötött az ATV-vel ismeretterjesztő filmek elkészítésére.

Szólnak a Magyar Mozgókép Közalapítvány 7,9 milliárd forintos adósságállományáról, illetve arról is, hogy az Oktatási és Kulturális Minisztérium átadás-átvételi jegyzőkönyve alapján 2010. január 1-je és április 30-a között Hiller István akkori tárcavezető 130 alkalommal, összesen 5,5 millió forintot költött reprezentációra.

Emellett - folytatják - csaknem 230 olyan szerződést kötött még miniszterként Hiller, amelynek fizetési kötelezettsége részben az új tárcavezetőt terheli.

Külön tételt jelentenek a Duna Televíziónál felmerült "pénzügyi visszaélések" is, amelyekkel kapcsolatban azt írják, hogy összességében akár az egymilliárd forintot is elérheti az az összeg, amelyet bizonytalan hátterű, referenciával nem rendelkező közvetítő cégek kaptak a televízió költségvetéséből.

Számos visszaélés merült fel a sanghaji expóval összefüggésben is - mutatnak rá, példaként említve, hogy a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) az offshore hátterű Genexpo 2010 Kft.-vel 2009 októberében kötött vállalkozási szerződést, amely alapján a bruttó díj 2,6 milliárd forint. Ezen felül 2010. május-júniusban a cég további 351,9 millió forintot kívánt elszámolni (azonban a teljesítési igazolás számos esetben hiányos volt). Becslések szerint minimum 700 millió forint vitatható költségelszámolás szerepel a számlák között.

A negyvenhatodik pontban arról számolnak be, hogy 2008-ban a MeH kompetenciafelmérés és -értékelés címén stábtagonként 240-300 ezer forintot utalt át a Develor Zrt.-nek, Szetey Gábor volt cégének, összesen mintegy 240 millió forintért. A Develor árajánlatában olyan tételek is szerepeltek, amelyek aligha jelenthettek valós terhet, terembérletre például csaknem kilencmilliót kértek az államtól, holott többnyire a cég budapesti irodájában végezték a tréningeket.

Felróják, hogy a Bajnai-kormány a Radio Recorder Kft.-vel kötött szerződés értelmében kiszervezte a kormányülések hanganyagának titkosítását; a budapesti Erzsébet térre tervezett Design Terminál ügyét; valamint azt is, hogy Déri Miklós 2005-től havi 755 ezer forintért készített fotókat, s szerződését a Miniszterelnöki Hivatallal kötötte.

Külön pontban szerepelnek a székházprojektek - MÁV, Magyar Posta, MVM -, amelyek esetében az állami vállalatok saját ingatlanjaikból bérelt ingatlanokba költöztek. A társaságok mindegyike jelenleg évi 1,2-1,5 milliárd forintnyi bérleti díjat fizet - tájékoztatnak.

A jelentésben ismertetik a Magyar Televízió átköltöztetésének ügyét is, és emlékeztetnek: az MTV-székház-projekt PPP-beruházás keretében valósult meg. A köztévé 2010 májusáig 16,2 milliárd forint bérleti díjat fizetett ki, majd a bérleti időszak lejártáig, további 38 évig várhatóan 83,6 milliárd forint bérleti díjat kell fizetnie.

Felsorolják mindemellett, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség előző vezetése az év első öt hónapjában megközelítőleg 100 millió forintot fizetett ki magának - teljesítmény nélkül - jutalom és egyéb jogcímen; valamint azt, hogy a Magyarországi LEADER Közhasznú Alapítvány mintegy 320 millió forint támogatási összeget nem rendeltetésszerűen használt fel.

Érintik az európai uniós projektek szabálytalanságait is, amellyel összefüggésben hangsúlyozzák: a szabálytalansággal érintett összegeket nem lehet uniós forrásból kifizetni, ezek az összegek a magyar államot terhelik. Példaként említik a csepeli szennyvíztisztító és a 4-es metró ügyét.

Álláspontjuk szerint a termőföldvagyon szakszerűtlen kezelése miatt mintegy 600-800 millió forint közötti az a banki igény, amely az egykori Nemzeti Földalapkezelő Szervezet által kiadott banki kötelezettségvállalások következtében a vagyonkezelőt terheli.
Emlékeztetnek a sukorói telekcserére, a moszkvai kereskedelmi székház eladására, a Magyar Fejlesztési Bank külképviselőjének luxusjuttatásaira, az Erkel Színház tervezett felújítására és az Advertum Kft. követeléseire.

Az előző ciklus hagyatékának nevezik a Magyar Katolikus Egyház jogos igényét, amely a számára nem megfelelően folyósított kiegészítő normatíva visszamenőleges igénye miatt perelte be az államot. A pertárgy értéke 2,5 milliárd forint.

A sort két szocialista politikus ügye zárja: az egyik szerint a Honvédelmi Minisztérium (HM) legnagyobb vállalatán, a HM EI Zrt.-n keresztül luxusautókat bérelt Szekeres Imre honvédelmi miniszternek. A másik szerint a HM vezetői mintegy 60 millió forintot költöttek el az előző ciklusban külföldi utakra. Vadai Ágnes volt honvédelmi államtitkár többek között Hollandiába, Norvégiába, Franciaországba, Izraelbe, Grúziába, Örményországba és Berlinbe utazott az adófizetők pénzén. A francia Riviérán például a nők közéleti szerepéről szóló konferencián vett részt - 785 ezer forintnyi közpénzt költve el - zárják a felsorolást.