Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvény - elsősorban a vezetőválasztást érintő - módosításának vitájával folytatta csütörtöki munkáját az Országgyűlés.
Hoppál: változik az előadó-művészeti szervezetek vezetőválasztásának szabályozása
Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár expozéjában kifejtette: a fenntartóktól és a szakmai szervezetektől rengeteg értelmezési kérdés, pontosítási igény érkezett az elmúlt években, így vált szükségessé az előadó-művészeti szervezetet vezetők választására vonatkozó rendelkezések felülvizsgálata.
Az állami és önkormányzati fenntartású előadó-művészeti szervezetek első számú vezetőjének kinevezése kiemelkedően fontos döntés, hatása meghatározza a szervezet művészi arculatát, működésének legfőbb jellemzőit - mondta.
A módosítási javaslat kétszintű - törvényi és kormányrendeleti - szabályozást vezet be. Törvényi szinten rendelkeznek például a foglalkoztatás jellegének meghatározásáról, a vezetőválasztás módjáról, a munkakör betöltésekor alkalmazandó különös szabályokról és az előadó-művészeti szervezetek minősítéséről. Utóbbival kapcsolatos tervezett módosítás, hogy ha egy szervezet nem teljesíti a törvénynek megfelelő vezetőválasztás követelményeit, akkor 12 vagy 24 hónapos türelmi időt kaphat az előírások teljesítésére, hogy így ne veszítse el nemzeti vagy kiemelt minősítését - tájékoztatott Hoppál Péter.
Rendeleti körbe elsősorban eljárási szabályok kerülnek - ismertette, beszámolva ezek némelyikéről is. Hangsúlyozta, hogy a vezetői posztok ezután is csak nyílt pályáztatással lesznek betölthetők, meghívásos pályázat nem lesz.
A vezetői munkakör betöltéséhez - könnyítésként - feltételként öt év előadó-művészeti szervezetben eltöltött szakmai vagy három év vezetői tapasztalatot javasolnak, szemben az eddig előírt ötéves vezetői tapasztalattal.
Az is változás, hogy ha a szervezetet fenntartó önkormányzat a vezetőválasztásnál nem fogadja el a pályázatokat véleményező szakmai javaslatot, akkor az eltérő döntését indokolnia kell - közölte az államtitkár.
Hozzátette, bevezetik a nyertes pályázat nyilvánosságának biztosítását is.
A Fidesz támogatja a módosítást
Halász János (Fidesz) kis léptékűnek nevezte a módosító javaslatot, és azt mondta: egy nagyobb léptékű módosítást is el tudna képzelni, a jelenlegi azonban átláthatóvá és rugalmasabbá teszi a rendszert.
A szervezetek nyilvántartásba vételével kapcsolatos változtatást alapvető fontosságúnak tartotta, az intézményvezetői kinevezésekkel kapcsolatban pedig kijelentette: a vezetőválasztás módja nem változik, továbbra is nyilvános pályázat. A szervezetek minősítése változik ugyan - folytatta -, ezt a módosítást azonban kis léptékűnek nevezte.
MSZP: a szakmaiságot rombolja a javaslat
Kunhalmi Ágnes (MSZP) személyre szabott törvényhozásról beszélt, szerinte legalább hat tucat olyan törvény született az elmúlt időszakban, amellyel a Fidesz saját holdudvarát kívánta boldogítani. A tárgyalt javaslatnak nincsenek elfogadható elemei - szögezte le -, egyetlen előnye, hogy nem a lopásról szól.
Ugyanakkor megjegyezte: a megmaradt szakmaiságot rombolja a javaslat. Nem értette, miért kell a színházigazgatóknál az elvárt vezetői tapasztalatot ötről három évre csökkenteni, hacsak nem azért, hogy a szombathelyi színház élére Jordán Tamás után saját embert nevezhessenek ki - fűzte hozzá.
Ha a javaslatot elfogadja a Ház, a kormány könnyebben tud a szakma megkerülésével saját embereket kinevezni a színházak élére - vélekedett.
A KDNP támogatja a változtatást
Hoffmann Rózsa (KDNP) a mindössze négy-öt érdemi paragrafusból és jogtechnikai változtatásból álló előterjesztéssel kapcsolatban megjegyezte: a vezetéstudomány önálló tudomány, hiszen például az iskolákban az intézmény élén állók egy-két éven belül befolyásolni tudják a teljesítményt. Fontos ezért szerinte, hogy ki, milyen felfogással és képzettséggel irányít egy kulturális intézményt.
Szerinte a módosítás kielégíti a kívánt elvárásokat - jelentette ki.
Jobbik: a változtatás csökkenti a garanciákat
Dúró Dóra (Jobbik) lex Jordánnak nevezte az előterjesztést, mondván, nem véletlen, hogy a szombathelyi eset után nyújtották be. Azt mondta, ott a politika és a szakma véleménye szembe került egymással.
Szerinte olyan szabályozások kerülnek kormányrendeleti szintre, amelyek eddig törvényben voltak, ebben pártja a garanciák csökkenését látja - közölte, hozzátéve: mindezek miatt nem támogatják a javaslatot.
LMP: a kormány könnyen módosíthatja rendeleteit
Ikotity István (LMP) a helyi közösségek szubszidiaritását hangsúlyozta, a szakmai szempontok érvényre juttatását. Azt mondta, "kevésbé ideális világunkban" az aktuális hatalom saját jelöltjeit szeretné kinevezni az intézmények élére, a más oldalhoz tartozókat pedig el akarja lehetetleníteni.
De még van társadalmi ellenállás - mondta -, ami olykor meghátrálásra készteti a hatalmat.
Szintén bírálta egyes szabályok kormányrendeleti szintre "csökkentését", mert az szerinte könnyen módosítható. Ehhez felelős képviselő nem járulhat hozzá - vélekedett.
Szabó Szabolcs: bizalmatlanság a politikával szemben
Szabó Szabolcs független képviselő a kulturális élet legkényesebb kérdésének nevezte a színházigazgatók választását. Szerinte nem lehet olyan keretrendszert kialakítani, hogy ne lehessen valakit csak úgy odaültetni.
A problémát abban látta, hogy bizalmatlanság van a politikával szemben, ha vezetői kinevezésről van szó. Szintén bírálta a rendeleti szintű szabályozást.