Hirdetés

A húsvéti ünnep – minden, amit a húsvéti ünnepekről tudni érdemes

A húsvéti ünnep – minden, amit a húsvéti ünnepekről tudni érdemes

2018.03.28. 16:57

Húsvét körüli hagyományok: nagyböjt, virágvasárnap, nagypéntek, nagyszombat, húsvétvasárnap.

Hirdetés

A húsvét a keresztény közösségek egyik legfontosabb mozgó ünnepe, ami annyit jelent, hogy a kezdete és a vége minden évben más napra esik. 

A mindenkori húsvét időpontja a Holdtól függ: húsvét vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőséget - azaz március 21.-ét - követő első holdtölte utáni első vasárnap.
A húsvét mindenkori időpontja így eshet március 22. és április 25. közé.
 

Húsvét előtti napok, hetek
Hamvazószerda pedig a húsvét vasárnap előtti negyvenedik napot, egyben a nagyböjt kezdetét jelenti. A nagyböjt első napja a katolikus hitvilág szerint a hamvazószerda, ami a farsangi időszak lezárulása utáni első nap. Ezt a húshagyó kedd előzi meg: ilyenkor lehet utoljára húst enni, mielőtt hosszú megvonásba kezd az ember. 
Bár a nagyböjt negyven napig tart, ez valójában kevesebb, mert a vasárnapok még ez idő alatt is kivételt képeznek: ilyenkor ugyanúgy lehet húst enni, mint addig. A közel hathetes időszak virágvasárnappal zárul, és ugyanezzel a nappal megkezdődik a nagyhét.

Nagypéntek: A keresztény felekezetek szerint a húsvét előtti péntek. Ezen a napon emlékeznek meg Jézus Krisztus kereszthaláláról. Nagypénteken tilos húst enni. Az ilyenkor szokásos étrend az ecetes-hagymás hal, a rántott leves, valamilyen húsmentes tészta vagy tojásos, tejes ételek. Tipikus böjti, nagypénteki ebéd a bableves és mákos tészta is.

Nagypéntek és az időjárás kapcsolta: időjárással kapcsolatos jóslások is kapcsolódnak ehhez a naphoz.
Eső esetén jó tavaszt jósolnak, de ha nagypénteken szép az idő, akkor rossz termés lesz. A víz különösen jelentős volt ezen a napon, tisztító erővel bírt. Úgy tartják, aki nagypénteken napfelkelte előtt megfürdik, azon nem fog a betegség. Ezt a mosdást nemcsak betegség ellen tartották jónak, hanem szépségvarázslónak is.
Nagyszombat a húsvéti örömünnep kezdete. 

 

Húsvét

A húsvét a keresztények legnagyobb és legfontosabb ünnepe, e napon ünnepli Krisztus feltámadását. A 40 napig tartó böjt (nagyböjt) húsvétkor ér véget, azaz a hústól való tartózkodás, innen származik az ünnep magyar elnevezése is.

A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett.

2018-ban a húsvétvasárnap április 1-re esik.
A húsvét mivel mozgó ünnep, 2019-ben minden kissé későbbre tolódik, hamvazószerda március 6-ára esik, míg húsvétot április 21-én ünnepeljük jövőre.

Pünkösd
Pünkösd szintén mozgó ünnep, mint húsvét napja.
pünkösd a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli meg