A húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódóan minden fontos tudnivaló egyben.
A húsvétot megelőző vasárnap a virágvasárnap. Ekkor a templomokban Jézus Jeruzsálembe való bevonulását megidézendő barkát – eredetileg, a VII. századtól pálmát – szentelnek, aminek a hamujával aztán a következő év hamvazószerdáján hamvazkodnak. Ez a szimbolika is az ünnep állandóságát, az évek egymásra épülését és folytonosságát mutatja.
Ezután következik a virágvasárnaptól húsvétig tartó nagyhét, aminek jeles ünnepnapjai nagycsütörtöktől kezdve indulnak. Ez az a nap, amelyen az utolsó vacsorát, valamint Jézus elfogását idézzük fel. Az utolsó vacsora emlékére végzik ezen a napon a lábmosás szertartását, amikor a pap megmossa 12 ember lábát, ahogyan Jézus tette a tanítványaival.
Ettől a naptól (egészen nagyszombatig) megszűnik a harangszó.
Régebbi hiedelmekhez igazodva a jó termést előidézendő, ilyenkor salátát, spenótot, illetve csalánt főztek. Nagycsütörtököt emiatt sok helyen zöldcsütörtöknek is nevezték.
Nagypénteken Jézus kereszthalálára és az azt megelőző kínszenvedésére emlékszünk vissza. Így a gyász és a böjtölés első számú napja a nagypéntek. Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, csak hamvazószerdára és nagypéntekre ír elő szigorú böjtöt: a 18 és 60 év közötti hívek csak háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól. E két napon és nagyböjt többi péntekén a 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst.
Ezen a napon a protestánsok is böjtölnek.
ALON.hu összeállítás. Felhasználása engedélyhez kötött!