A célszalagot sem Franciországban szakítják át a versenyzők.
Meg tudja-e bárki akadályozni, hogy Tadej Pogacar a májusi Giro d'Italia után a Tour de France-t is megnyerje? - ez a szombaton rajtoló francia országúti kerékpáros körverseny egyik legfontosabb kérdése.
Tavaly év végén még úgy tűnt, akár az elmúlt évtizedek legkiegyenlítettebb csatáját is hozhatja az idei - immár 111. - kiírás, ugyanis biztossá vált, hogy a jenlegi négy legjobb összetett menő, azaz a legutóbbi két kiírásban diadalmaskodó dán Jonas Vingegaard, az ugyancsak kétszeres Tour-győztes szlovén Pogacar, a tavaly az olasz körversenyt, korábban háromszor a Vuelta a Espanát megnyerő szlovén Primoz Roglic, illetve a 2022-es Vuelta bajnoka, a belga Remco Evenepoel csap össze a közelmúlt legjobban várt viadalán.
Aztán április 4-én, a baszk körversenyen egy lejtmenetben történt tömegbukásban közülük hárman is érintettek voltak: Roglic horzsolásokkal megúszta, Evenepoelnak a kulcscsontja és a lapockája tört, akárcsak Vingegaard-nak, utóbbinak ráadásul a tüdeje is zúzódott és legmelle is kialakult.
Előbbi két versenyző azóta már rajthoz állt a Critérium du Dauphinén, amelyen újfent buktak. Roglic megnyerte ugyan a francia megmérettetést, ám kiderült, hogy sem ő, sem Evenepoel nincs csúcsformában. Vingegaard a bukása óta nem versenyzett és bár magaslati edzőtáborban volt, kérdés, hogy a kihagyott időszak mennyiben hátráltatta a felkészülését. A dán címvédő már önmagában azt győzelemként értékeli, hogy ott lehet a rajtnál.
"Innentől minden további csak ráadás" - mondta Vingegaard, aki így is szeretné a lehető legjobb eredményt elérni összetettben. Ebben további hátráltató tényező, hogy koronavírusos megbetegedés miatt elvesztette legfontosabb hegyi segítőjét, Sepp Kusst: a Vuelta címvédője a korábban Jumbo-Visma néven szerepelt csapat valamennyi eddigi háromhetes sikeréből részt vállalt.
Pogacar a felkészülése alatt ugyancsak ismét elkapta a Covid-19-et, ám ez csupán egy gyorsan múló megfázásként hatott rá. Így Pogacar - aki domináns teljesítménnyel, hat szakaszt nyerve győzött a Girón - azzal együtt is toronymagas esélyes, hogy egy Grand Tour-viadal már a lábában van idén. Saját bevallása szerint lépett egyet előre a Giro megnyerése óta, jobban érzi magát a kerékpáron, mint korábban.
Ráadásul Vingegaard csapata, a tavalyi háromheteseket uraló, idén azonban sérülés- és betegséghullám sújtotta Visma-Lease a Bike nem annyira meggyőző, miközben Pogacar alakulata, az UAE formát és képességeket tekintve is kiemelkedően erős segítősorral támogatja, hogy a szlovén klasszis hosszú ideje nem látott duplázást hajtson végre. Azonos évben az olasz és a francia körversenyt legutóbb a legendás olasz Marco Pantani tudta megnyerni 1998-ban - abban az évben, amikor Pogacar született.
A Tour-újonc Evenepoel második Grand Tour-sikere, Vingegaard a harmadik Tour-győzelme, míg Roglic annak reményében száll harcba, hogy csatlakozik ahhoz a hét kerékpároshoz, akik valamennyi háromhetest meg tudták nyerni. Ehhez azonban le kellene győzniük a 2017-es Tour de Hongrie-n harmadik helyezett Pogacart, aki az idei öt versenyéből négyet megnyert - a Milánó-Sanremo harmadik helye a kakukktojás -, az etapsikerekkel együtt összesen 14 győzelemnél jár a naptári évben, míg háromhetesen még sosem szorult le a dobogóról.
"Arra számítok, hogy Tadej elérhetetlen lesz" - vélekedett Evenepoel, és hasonlóan számolnak a fogadóirodák is: az egyik oldalon a szlovén győzelme a befizetett összeg másfélszeresét érné, Vingegaard diadalára 3,4-szeres, Roglicéra 8,5-szörös, míg Evenepoeléra 15-szörös az odds.
A Tour másik nagy érdeklődéssel várt kérdése, hogy Mark Cavendish a szakaszgyőzelmeket tekintve megdönti-e a Eddy Merckx csúcsát: a 2011-ben vb-aranyérmes brit sprinter és a sportági legenda belga klasszis egyaránt 34 Tour-etapsikerrel büszkélkedhet. Az azóta lovaggá ütött, 39 éves Cavendish a májusi magyar körverseny kazincbarcikai befutóján aratta idei második győzelmét, s a csúcsdöntésért kiváló segítői is dolgoznak majd.
A Tour - története során először - Olaszországból rajtol, és arra sem volt még példa, hogy ne Párizsban, vagy annak környékén érjen véget: mivel július 21-én zárul, a francia fővárosban pedig már július 24-én megkezdődnek az olimpia versenyei, Monaco és Nizza közötti egyéni időfutammal ér véget a háromhetes körverseny.