Sok minde függ attól is, mekkora a kölcsön adott összeg.
A magyarok többsége nem tudja, hogyan adjon kölcsön ismerősöknek, és mit tehet, ha nem kapja vissza a pénzét - derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) megbízásából készített, az okostelefont használó felnőtt magyar lakosság körében végzett reprezentatív kutatásból.
Az MTI-nek küldött összefoglalóban a közjegyzői kamara felidézte: szinte minden második magyar tartozott valakinek tavaly, közülük sokan fordultak rokonokhoz, barátokhoz, ismerősökhöz kisebb összegű kölcsönért, nagyjából négyszer annyian, mint amennyien bankoktól vettek fel hitelt. Az emberek ugyanakkor nincsenek tisztában azzal, hogyan adjanak hitelt rokonaiknak, barátaiknak, ismerőseiknek úgy, hogy vissza is kapják a kölcsönzött összeget.
A kutatás szerint a lakosság harmada egyáltalán nem tudja, hogyan juthat pénzéhez, ha az ismerőse nem fizet. A megkérdezettek tizede szerint egy banki átutalási bizonylat alapján is lehet végrehajtást indítani, míg 15 százalék szerint elegendő két tanú aláírása a pénz átadásáról.
Önmagában azonban egy banki átutalási bizonylat vagy két tanú aláírása nem elegendő az azonnali bírósági végrehajtás megindításához. Ehhez fő szabály szerint végrehajtható okiratra van szükség, például jogerős bírósági határozatra, jogerős fizetési meghagyás alapján kiállított végrehajtási lapra vagy a törvényi feltételeknek megfelelő, végrehajtási záradékkal ellátható közjegyzői okiratra - hívta fel a figyelmet a MOKK.
A felmérés szerint a lakosság majdnem hatvan százaléka tudja, hogy ha közjegyzői okiratba foglalják a kölcsönszerződést, akkor a vissza nem fizetett pénz peres eljárás nélkül végrehajtható. A negyven év alattiak ugyanakkor kevésbé tájékozottak, közülük csak minden második volt tisztában ezzel. A válaszadók valamivel több mint fele tudta, hogy magánkölcsönöknél is lehet kamatot kérni.
A kölcsönadónak akkor is van lehetősége követelése érvényesítésére, ha nem készült írásos szerződés vagy közjegyzői okirat a kölcsönről. A válaszadóknak csak a harmada tudta, hogy kisebb összegű, legfeljebb hárommillió forintos tartozások esetén ehhez fizetési meghagyásos eljárást kell kezdeményeznie egy közjegyzőnél, 3 és 30 millió forintos összeg között választhatja a fizetési meghagyást és a pereskedést is, harmincmillió forint felett csak a bírósági út járható.
Ha a fizetési meghagyás kötelezettje a 15 napos, ellentmondásra rendelkezésre álló időn belül vitatja a követelést, az eljárás perré alakul, és a bíróságon folytatódhat. A közjegyzők tapasztalata szerint azonban az adósok jelentős része a meghagyás kézhezvétele után - tartva a súlyosabb következményektől - rendezi a tartozást.
A közlemény idézi Tóth Ádámot, a MOKK elnökét, aki kifejtette: mindenképpen érdemes írásban szerződni, nagyobb kölcsön esetén pedig jogász - közjegyző vagy ügyvéd - közreműködésével megkötni a kölcsönszerződést, hogy biztosan ne maradjon ki fontos részlet a dokumentumból. A közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés erős biztosíték arra, hogy az adós a megállapodás szerint törlessze a hitelt. Egy közjegyző által készített szerződés azonban az adóst is védi, mert csak annyit és akkor kérhetnek tőle, amit a szerződésben kikötöttek - jelezte a MOKK elnöke.