Egy nemzetközi Richter-kutatás szerint a menopauzát átélő magyar nők mindössze 27 százaléka fordul orvoshoz a tüneteivel, miközben sokan online tájékozódnak.
A Richter Gedeon megbízásából készült, hat európai országra kiterjedő kutatás szerint Magyarországon fordulnak a legkevesebben orvoshoz menopauzális panaszokkal. A magyar nők 77 százaléka online forrásból tájékozódik, de csak 27 százalékuk kér orvosi segítséget a tüneteivel. A felmérés szerint a leggyakoribb panaszok közé tartoznak a hőhullámok, az alvászavar és a fáradtság.
A magyar nők többsége nem fordul orvoshoz menopauzális panaszaival, miközben a változókor sokaknál egyszerre több testi és lelki tünettel jár. A Richter Gedeon Nyrt. megbízásából készült nemzetközi kutatás szerint Magyarországon különösen alacsony az orvosi segítséget kérők aránya.
A hat európai országban végzett felmérés alapján a menopauzát átélő magyar nők mindössze 27 százaléka fordul orvoshoz a tüneteivel. Ez a legalacsonyabb arány a vizsgált országok között. Összehasonlításként Olaszországban az érintettek 58 százaléka, Portugáliában pedig 56 százaléka kér egészségügyi segítséget menopauzális panaszaival.
A kutatás Magyarországon, Németországban, Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban zajlott, összesen 12 ezer nő részvételével. Az online adatfelvétellel készült felmérésben országonként reprezentatív mintán, 18 és 59 év közötti nőket kérdeztek meg arról, hogyan élik meg a menopauzát, honnan tájékozódnak, és milyen kezelési lehetőségeket ismernek vagy használnak.
A felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy Magyarországon a menopauzával kapcsolatos információszerzés erősen digitális alapú. A magyar nők 77 százaléka online forrásból tájékozódik a változókorról, ami a legmagasabb arány a vizsgált hat ország között.
Ezzel szemben egészségügyi szakemberhez információért 45 százalékuk fordul, míg 39 százalékuk ismerősöktől szerez tájékoztatást. Más országokban jóval erősebb az orvosok és más szakemberek szerepe: Portugáliában a nők 75 százaléka, Olaszországban 67 százaléka, Németországban pedig 66 százaléka tájékozódik egészségügyi szakembertől.
A kutatás szerint a tájékozódás és az orvosi segítségkérés két külön területet mutat. Bár sok magyar nő keres információt a menopauzáról, ez nem feltétlenül vezet orvosi konzultációhoz.
A Richter-kutatás szerint a menopauzában érintett magyar nők 67 százaléka egyáltalán nem fordul orvoshoz a panaszaival. Azok viszont, akik mégis szakemberhez mennek, jellemzően már a tünetek megjelenésekor megteszik ezt.
Az adatok alapján tehát nem elsősorban a késlekedés jelenti a fő problémát, hanem az, hogy sok érintett nő el sem jut orvosi konzultációig. Ez különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy a menopauza gyakran több tünettel egyszerre jelentkezik, és jelentősen befolyásolhatja az életminőséget.
A magyar nők a menopauza során átlagosan 5,4 tünettel élnek együtt egyszerre. A legtöbb tünetről az Egyesült Királyságban számoltak be, ahol az átlag 7,1.
A magyar válaszadók körében a leggyakoribb menopauzális panaszok a hőhullámok, amelyeket 63 százalék említett. Az alvászavar 57 százaléknál, a fáradtság pedig 53 százaléknál jelentkezik.
A kutatás arra is rámutatott, hogy a menopauza nemcsak testi, hanem érzelmi és személyes megterhelést is jelenthet. A magyar válaszadók 41 százaléka inkább magányosnak érzi magát ebben az időszakban. A legmagasabb arányt az Egyesült Királyságban mérték, ahol a nők 57 százaléka számolt be hasonló érzésről, míg Portugáliában ez az arány 35 százalék volt.
A nők a legnegatívabb hatásként általános egészségi állapotuk, mentális jóllétük és szexuális életük romlását említették.
A magyar válaszadók 42 százaléka úgy véli, hogy megfelelő, bár fejleszthető tudással rendelkezik a menopauzáról. Ez a legmagasabb arány a vizsgált országok között.
A valóban magabiztos tudás azonban jóval szűkebb körre jellemző: a nők mindössze 9 százaléka mondta azt, hogy biztos ismeretekkel rendelkezik. Eközben 16 százalék szinte semmilyen tudással nem bír a menopauzáról, további 33 százalék pedig csak alapszinten tájékozott.
Összességében a magyar nők közel fele, 49 százaléka bizonytalannak vagy alulinformáltnak érzi magát a változókorral kapcsolatban.
A felmérés szerint egyes kezelési lehetőségek viszonylag ismertek a magyar nők körében. A természetes készítményeket 63 százalék, az életmódbeli változtatásokat 59 százalék említette.
A hormonpótló terápia ismertsége ugyanakkor Magyarországon 36 százalék, ami Spanyolország kivételével alacsonyabb, mint a többi vizsgált országban.
A tényleges használat minden kezelési lehetőség esetében alacsony. Életmódbeli változtatást a magyar válaszadók 19 százaléka alkalmaz, természetes készítményt 15 százalék, nem hormonális gyógyszert 2 százalék, hormonpótló terápiát pedig mindössze 1 százalék.
Nemzetközi összevetésben jelentős a különbség: az Egyesült Királyságban a nők 75 százaléka ismeri, 16 százaléka pedig használja a hormonpótló terápiát. Németországban az ismertség 55 százalékos, a használat 7 százalékos.
A kutatás szerint a magyar nők mintegy kétharmada alapvetően nyitott a menopauzával kapcsolatos kezelési lehetőségekre, és csak körülbelül ötödük zárkózik el a hormonális megoldásoktól.
A válaszadók 35 százaléka szerint a menopauza megfelelő terápiával kezelhető, 32 százalék úgy látja, hogy kezelés nélkül is jól menedzselhető, 11 százalék pedig elsősorban veszteségként éli meg ezt az életszakaszt.
A Richter Gedeon közlése szerint a kutatás azért is kiemelten fontos a vállalat számára, mert a női egészség a cég egyik meghatározó területe. A felmérés eredményei arra hívják fel a figyelmet, hogy a menopauzáról szóló hiteles tájékoztatás és az orvosi párbeszéd erősítése Magyarországon különösen fontos lehet.
A menopauza természetes életszakasz, de a tartós vagy az életminőséget rontó tünetek esetén érdemes egészségügyi szakemberrel egyeztetni a lehetséges megoldásokról.