Javul Európa levegőminősége: csökken a főbb légszennyező anyagok kibocsátása, ugyanakkor a hőhullámok, a téli inverziók és az erdőtüzek továbbra is komoly légszennyezési időszakokat okozhatnak.
A Copernicus Légkör-megfigyelő Szolgálat éves jelentése szerint Európában tovább javul a levegő minősége, mivel évek óta csökken a főbb légszennyező anyagok kibocsátása. A kedvező tendencia ellenére az időjárási szélsőségek, a hőhullámok, a téli inverziók és az erdőtüzek időszakosan továbbra is jelentősen ronthatják a levegő minőségét.
Tovább javul Európa levegőminősége: a főbb légszennyező anyagok kibocsátása évről évre csökken, ami elsősorban a környezetvédelmi intézkedéseknek, a technológiai fejlődésnek, valamint a tisztább ipari és közlekedési megoldásoknak köszönhető. A kedvező tendencia ellenére azonban az időjárási szélsőségek továbbra is időszakos légszennyezési hullámokat okoznak.
A Copernicus Légkör-megfigyelő Szolgálat (CAMS) legfrissebb éves értékelése szerint az elmúlt évtizedben az Európai Unióban a kén-oxidok és a nitrogén-oxidok kibocsátása évente átlagosan 3-5 százalékkal mérséklődött.
A legnagyobb javulást az ipari termelésben és a közúti közlekedésben érték el.
2015 óta:
A jelentés szerint ezek az eredmények azt mutatják, hogy az európai levegőminőségi intézkedések hosszú távon hatékonyak.
A szakemberek ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy az időjárás jelentősen befolyásolja a légszennyezettséget.
A 2025-ös nyári hőhullámok idején a magas hőmérséklet, az erős napsütés és a pangó légtömegek miatt több térségben megemelkedett a talajközeli ózon koncentrációja. A legjelentősebb ózonos szennyezési időszak augusztus 8. és 17. között alakult ki Nyugat-, Közép- és Dél-Európa jelentős részén.
Télen ezzel szemben a hideg időjárás és a hőmérsékleti inverziók kedveztek a szálló por feldúsulásának. A helyzetet tovább súlyosbították a 2025-ös európai erdőtüzek, amelyek szintén növelték a levegő részecskeszennyezettségét.
Az elemzés szerint a PM2,5 részecskék koncentrációja több kelet-európai térségben, valamint az észak-olaszországi Pó-völgyben tavaly több mint 35 napon haladta meg a jelenlegi napi határértéket.
Az Európai Unió új levegőminőségi irányelve 2030-tól még szigorúbb elvárásokat vezet be: évente legfeljebb 18 napon lehet túllépni a PM2,5 napi határértékét.
A jelentés négy kiemelt, 2025-ös légszennyezési eseményt elemez részletesen. Ezek közül Magyarországot leginkább a február 8. és 27. között kialakult PM2,5-szennyezési epizód érintette.
A vizsgálat szerint ebben elsősorban a lakossági fűtés, a mezőgazdaság és a közlekedés játszott meghatározó szerepet. A szennyező anyagok ráadásul országhatárokon átnyúló módon is terjedtek: a meteorológiai viszonyok miatt Magyarország kibocsátása Berlin levegőminőségére is kimutatható hatással volt.