Európa egykori legnagyobb gázgyárát a nyolcvanas évek közepén bezárták, majd egy darabig üresen állt. Aztán kitalálták, hogy a négy hatalmas gáztartályból legyen inkább afféle bevásárlóközpont.
Európa egykori legnagyobb gázgyárát a nyolcvanas évek közepén bezárták, majd egy darabig üresen állt. Aztán kitalálták, hogy a négy hatalmas gáztartályból legyen inkább afféle bevásárlóközpont, irodákkal, lakásokkal.
A Gasometer a Duna-torony rokona. Mármint annak a kíváncsi utazónak a szempontjából, aki érdeklődik az osztrák főváros kevéssé elcsépelt látnivalói iránt is.
A Gasometer – megint csak hasonlóan a Duna-toronyhoz - önmagában nem egy világrengető látványosság, de aki megbecsüli azokat az apróságokat, melyek egy-egy várost igazán azzá tesznek, ami, akkor érdemes néhány metrómegállót és egy órás sétát rászánni erre az építészeti kuriózumra.
A Gasometer egykor Bécs gázgyára volt, melyet a 19. század utolsó éveiben építettek, hogy kiszolgálják a város megnövekedett gázigényét.
A négy jellegzetes épülethez 47 millió téglát használtak el annak idején.
Európa egykori legnagyobb gázgyára 1899-ben indult el, és mindenki megelégedésére közel száz évig üzemelt. Aztán 1985-ben leállították, mivel addigra a városi gáz helyett a világ - vagy Bécs legalábbis - átállt a földgázra.
A bécsiek az épület-komplexumot műemlékké nyilvánították, de egy évtizedig nem igazán tudták, hogy mit kezdjenek vele.
Voltak itt partik, kiállítások, koncertek, sőt még egy James Bond-filmet is forgattak itt, de a Gasometer sorsa 1996-ben fordult meg, amikor az épületeket eladták ingatlancégeknek, akik nekiálltak, és a gázgyárból egy bevásárlóközponttal kevert üzleti és kulturális komplexumot építettek fel.
A megújult Gasométert Michael Häupl polgármester avatta fel 2001 májusában.
A belvárostól jó pár kilométerre (Simmering) levő Gasometer népszerűségének használt, hogy 2000-ben – még nyitása előtt – metróállomást kapott (U3), viszont, ahogy észrevettük, az egy évtizedes működés belülről kissé megkoptatta a belső tereket.
A nyitás utáni években mintha jobban pezsgett volna itt az élet. Amikor idén, egy tavaszi hétköznap utoljára jártunk a helyszínen, azt éreztük, lecsengett a bécsieknek a korábbi években tapasztalható lelkesedése.
Ettől az épület persze még érdekes maradt.
A Gasometer alapos megtekintéséhez lehetőség van vezetett túrákra is szakavatott vezetőkkel (el tudok képzelni olyan csoportot, akinek ez érdekes lehet), de a legegyszerűbb az, ha szép komótosan végigsétáljuk az épületeket, miközben szemünket sűrűn emeljük a magasba, illetve nézünk ki és át a nagy üvegfelületeken.
Ezzel a technikával egy óra alatt letudható az épületkomplexum.
Bár a megújult Gasometernek szerves részeit képezik az itt épült lakások (kb. 800 darab), irodák, diákszálló, koncertterem és hasonlók, a turista szemében a létesítmény inkább egy különleges bevásárlóközponthoz hasonlít.
A 70 méter magas, 60 méter átmérőjű téglahengerek (mindegyik más tervező keze munkája) több szintesek, lent és fent is össze vannak kötve. Ahogy a bevásárlóközpontokban dukál, az üzletek mellett gyorséttermek, egy multiplex mozi színesíti a kínálatot.
Egy kukkantást egész biztosan megér.
Korábban: