Az Orbán Viktor által bejelentett válságadók és a reakciók (összefoglaló + videó)

2010.10.13. 20:49

Három évre szóló válságadókat kíván bevezetni a kormány, amelyet a távközlési, illetve telekommunikációs, az energetikai szektor és a kereskedelmi áruházláncok fizetnek be a költségvetésbe már 2010-ben is, továbbá a kormány november elsejétől 2011. december 31-ig felfüggeszti a magánnyugdíjrendszerbe jelenleg havonta 30 milliárd forint értékben folyósított összeg átutalását - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a Széll Kálmán Alapítvány budapesti rendezvényén.

Közölte azt is, felfüggesztik a még meg nem kezdett PPP-beruházások szerződéseit, újakat nem kötnek, a már futó PPP-szerződéseket újratárgyalják. A második akciótervet hétfőn terjesztik az Országgyűlés elé.

A távközlési és telekommunikációs szektor évi 61 milliárd forintot, az energetikai szektor évente 70 milliárdot, a kereskedelmi áruházláncok 30 milliárdot fizetnek be. A fizetésre kötelezett energetikai cégek és kereskedelmi láncok a részletek ismeretében dolgozzák ki álláspontjukat.




 

Az idén összesen 221 milliárd forintot spórol meg az állam a három "pótadóval" és a magánnyugdíj-pénztári befizetések állami nyugdíjkasszába irányításával. További 200 milliárd forint költségvetési bevételt jelent a pénzügyi szektor 200 milliárd forint különadója. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az MTI-nek a kormányfő szerdai beszéde után azt mondta: ez az összeg szükséges ahhoz, hogy az örökölt gazdasági folyamatokból következő államháztartási deficitet visszakorrigálják 3,8 százalékra.

A forint a kormányfői beszéd és a kedvező nemzetközi hangulat hatására erősödött, bár a miniszterelnök által felvázolt második gazdasági intézkedési csomag tartalma nem rázta meg a forintpiacot. A válságadó hírére viszont esett a Magyar Telekom és a Mol árfolyama a Budapesti Értéktőzsdén.

A magánnyugdíjpénztárakat érintő tervezett intézkedésekkel szemben a pénztárak minden lehetséges fórumon fel kívánnak lépni - közölte magánnyugdíjpénztárakat összefogó Stabilitás Pénztárszövetség az MTI-vel. A tervezett intézkedések a több mint 3 millió magánnyugdíjpénztári tag több mint 2.700 milliárd forintos vagyonának elvonását jelenti.

A beszédet követően gyorsan reagáltak a külföldi és a magyar elemzők is. A londoni felzárkózó piaci elemzők szerint kedvező a kormány elkötelezettsége az idei és a jövő évi államháztartási hiánycél teljesítése mellett, de a piac jobban örülne a kiadási oldali reformoknak. A magyar államadósi törlesztéskockázat piaci megítélése ugyanakkor meredeken javult a szerdai londoni kereskedésben a beszéd után.

Az MTI által megkérdezett magyar elemzők szerint a bejelentett intézkedésekkel az idei 3,8 százalékos hiánycél még lejjebb szorítható, míg a jövő évi 3 százalékos hiányra nemcsak fedezetet, de jelentős tartalékot is képez ezzel a kormány.

Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője úgy vélekedett az MTI megkeresésére, hogy összességében nem adócsökkentés, hanem adóátcsoportosítás történik a lakosságtól az extraprofitot termelő vállalkozások terhére. Hozzáfűzte: ne legyen kétségünk a felől, hogy az ágazati adókat végül - ahogy a bankadót is - a lakosság fizeti majd meg, ugyanis ezek az adók árképző tényezők lesznek.

Lehetséges - tette hozzá -, hogy a személyi jövedelemadó-csökkentés egy része ezen az ágon kerül majd vissza az államkasszába.

.