Középpontban az egészség

November végén zárul az  Állami Egészségügyi Ellátó Központ irányításával, mintegy 9,5 milliárd forint európai uniós támogatással megvalósuló, TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001 azonosítószámú, „Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi ellátórendszerben − Területi együttműködések kialakítása” elnevezésű kiemelt projekt. A program az Egészségügyért Felelős Államtitkárság stratégiai célkitűzéseinek megfelelően olyan gyökeres változásokat hozhat létre a teljes magyar egészségügyi ágazatban, amelyek jelentősen érintik mind a szolgáltatókat, mind a szolgáltatásokat igénybe vevő állampolgárokat, és alapjaiban változtatják meg az eddigi ellátási módokat, valamint a finanszírozást. A projekt a teljes ellátórendszer megújítására irányul, előtérbe helyezve elsősorban a közösségi szintű egészségszervezés kialakítását, és szem előtt tartva a teljes ellátórendszer szervezeti és működési hatékonyságának fejlesztését.

Az utóbbi évtizedekben az egészségügyi ellátás és a technológiák robbanásszerű fejlődésével, a társadalom öregedésével megnőtt az igény az egészségügyi szolgáltatások iránt. A költségek folyamatos növekedése hatalmas terhet ró az állami forrásokra, egyben a lakosság teherviselő képességére is. A költségek növekedése mellett természetes jelenség, hogy a társadalom tagjai eredményesebb egészségügyi szolgáltatásokat igényelnek, azaz gyógyulási élményüket maximalizálni kívánják.Az ellátórendszer hatékonyságának fejlesztése kiterjed mind a működésre, mind a szervezetre, és átfogjaa rendszer egészét azért, hogy növekedhessen a gyógyítás és gyógyulás eredményessége, gazdaságilag pedig fenntarthatóvá váljék az egészségügy, valamint a  lakosság egészségértéke is nőjön.

 

A középpontban nem a betegségek kezelése, hanem az egészség, az eredményes megelőzés és a tudatos részvétel áll. Az egészség, az életminőség megtartása pozitív élmény a lakosságnak, az erőforrások jobb kihasználásával pedig az egészségügyben dolgozó szakemberek elégedettsége is növekedhet. Erősödni fog a megelőzési, népegészségügyi tevékenység, hangsúlyos szerepet kap a gondozás és az egészségfejlesztés.

 

Az egészségszolgáltatások szerkezetének fejlesztésével azonos befektetési szinten nagyobb egészségérték állítható elő a közösségi egészségszervezés támogatásával. A program elindításával csökken a magasabb szintű szolgáltatások és sürgősségi ellátások terhelése, és növekszik a közösség egészségértéke, így az ország gazdasági teljesítőképessége is.

 

Az alapellátás megerősítésével, az egészségügyi szolgáltatási utak szervezésével, a közösségi igényekhez és az ellátói kompetenciákhoz igazított kapacitásszervezéssel, a professzionális intézményirányítás megteremtésével, valamint az irányításmódszertani és gazdálkodási kompetenciák fejlesztésével elérhető, hogy

jobb gazdálkodás, pozitív költségvetési egyensúlyi hatás alakul ki az intézményekben
az ágazati stratégiával összehangolt intézményi stratégia, intézményi és egyéni célrendszer jön létre
minőségi javulás következik be az ellátásban: rövidebb várakozási idő, megfelelő ellátás, tájékozódási lehetőség valósul meg a rendszeren belül, valamint
egyéni és közösségi egészségfejlesztési szükségletek alapján
közösségi szintű horizontális integráció alakul ki az egyéni és közösségi egészségfejlesztési szükségletek alapján.

 

A programban az elméleti alapvetés mellett több szakmai területen hónapokig tartó, számos egészségügyi szakember bevonásával lebonyolított tesztek segítették a projektcélok elérését. A projekt megvalósítása nem kísérlet, hanem olyan nemzetközileg bizonyított egészségszervezési módszerek hazai bevezetése volt, amelyekre nagy szükség van az egészségügyi ellátórendszer fenntarthatósága miatt. A tesztprogramok céljai közé tartozott megalapozni a szemléletváltást, lendületet adni a más típusú működéshez, és valós adatokkal, tapasztalatokkal alátámasztani a rendszer működőképességét.

 

A projekt az egészség helyreállítását végző szolgáltatók (kórházak, szakrendelők) minőségi és hatékony működését támogató fejlesztésekkel járul hozzá a biztonságos, magas színvonalú és hatékony ellátáshoz. A fejlesztések több mint 120 intézményben, 1100 munkatárs, túlnyomó többségük kórházakban dolgozó szakember részvételével kerültek bevezetésre.

 

A stratégiai intézményfejlesztés négy fő területre összpontosított, amelyek hatékony gazdálkodást hozhattak, és növelhették a dolgozói elégedettséget, valamint az átláthatóságot a működésben.

 

Az első témacsoport a humán erőforrások ágazati szintű irányításának, kezelésének fejlesztése volt, amelynek célja a humán erőforrás-krízis enyhítése. A humán erőforrás krízis nem kerülte el Magyarországot sem, ezért szükséges olyan lépéseket tenni, hogy a jelenlegi orvos és szakdolgozói humán erőforrás minél jobban ki tudja szolgálni a feladatellátást, a szükséges kapacitások és kompetenciák összerendelése, orientációja és tervezése segítse a rendszer működését, az ellátásokhoz való hozzáférés területi esélyeinek kiegyenlítését, a negatív tendenciák visszafordítását.

 

A második tématerület a gazdálkodás átláthatóságának, a tervezés tudatosságának, a teljesítmény értékelésének rendszerszintű működtetése. Az egészségügyben számos intézmény átvette a vállalati szektor kontrolling eszközrendszerét, s bizonyíthatóan eredményesen javította ezzel gazdálkodását. Ezen menedzsment eszközök azonban intézményre szabott megoldások, ezért országosan nem összehasonlíthatóak a kimutatások. A program célkitűzése, hogy legyen összehasonlítható az egyes szakellátó egységek, ellátások költsége, s tárjuk fel, hogy hol van még hatékonysági tartalék a rendszerben. Ugyanígy fontos, hogy az Állami Egészségügyi Ellátó Központ által működtetett stratégiai tervezés, beszámolás és vezetői teljesítményértékelés összehangoltan működjön, javítva az irányítás és koordináció jelenlegi szintjét a működtetésben.

 

A támogató funkciók fejlesztésének harmadik kiemelt területe a vagyon nyilvántartásának és működtetésének fejlesztése volt. Az ellátók átvételével jelentős vagyon is összevonásra került az ágazatban, ennek nyilvántartása hozzájárul ahhoz, hogy az ágazat működéséhez szükséges infrastrukturális erőforrások a lehető leghatékonyabban hasznosuljanak. A fragmentált működés miatt az ellátórendszerben alacsony az ellátók közötti együttműködés kultúrája. Ahhoz, hogy a szemlélet változzon, s az együttműködés erősödjön, szükséges olyan fejlesztéseket végrehajtani, amelyek ezt a célt támogatják. A működtetés összehangolásával komoly hatékonyság növekedés érhető el mind térségi, mind országos szinten. A beszerzés, logisztika, épületüzemeltetés, műszerkarbantartás, mosatás, élelmezés esetében hatékony üzemeltetési rendszer kialakítása szükséges, amelynek országos bevezetése az ágazat gazdálkodási egyensúlyához járul hozzá. A beszerzések esetében tapasztalható, hogy jól szervezett központosított közbeszerzésekkel jelentős árelőny érhető el.

 

A negyedik feladatcsoport az informatikai fejlesztések végrehajtása volt. Ma már nem képzelhető el az egészségszervezés és az azt támogató területek nyilvántartásainak működtetése komoly informatikai háttér nélkül. A program biztosítja az egyes területeken az informatikai háttér kialakítását, illetve az egészségszervezést támogató csoportmunka megoldások fejlesztését.

A projekt kiemelten foglalkozik a gazdasági irányítás fejlesztésével, hiszen az egészségügyben kulcskérdés a források mennyisége és a felhasználás hatékonysága. Ennek egyik eszköze az egységes számlatükör, a másik az egészségügyi szolgáltatók gazdasági kontrollingjának egységes rendszere, amelyet a projektben az Állami Egészségügyi Ellátó Központ fenntartásában működő kórházak felében, jövőre pedig a tervek szerint teljes körben bevezetésre kerülnek jelentősen javítva a kórházak gazdálkodásának tervezhetőségét, hatékonyságát.

Közbeszerzési portál kerül bevezetésre a gyógyításhoz, valamint a kórházak működéséhez szükséges áruk és szolgáltatások nagy tételben, akár keret-megállapodások útján történő beszerzésének gördülékeny támogatására. Ez egyszerűbbé és gyorsabbá teszi a kórházak számára a beszerzési folyamatokat, és kedvezőbb árak elérésére is alkalmas, mivel összevontan nagyobb mennyiségben szerezhetők be a szükséges tételek.

A minőségi szakmai munka biztonságát növeli a felkészítés egy korábbi TÁMOP projektben kifejlesztett működési standardrendszer alkalmazására és a standardoknak történő megfelelésre. Ennek keretében helyszíni értékelés és tanácsadás történt 45 egészségügyi szolgáltatónál.

A fejlesztések a szolgáltatók tervezési tevékenységét, az erőforrások biztosítását, nyilvántartási rendszereit és minőségfejlesztését ölelik fel.

A TÁMOP 6.2.5/B projekt által megvalósíthatóvá válik az Egészségügyért Felelős Államtitkárság stratégiai célkitűzéseinek megfelelően az egészségügyi ágazat egészségszervezési és intézményfelügyeleti funkcióinak megújításán, illetve kialakításán keresztül a hatékonyság javítása, a területi ellátási egyenlőtlenségek mérséklése, a mindenki számára hozzáférhető, jó minőségű ellátást nyújtó egészségügyi rendszer megteremtése. Az ágazatban rendelkezésre álló források célzott, tervszerű felhasználásával, valamint a prevenció és gondozás megerősítésével pozitív spirál indítható el 2016-ban.