A nő elsikkasztotta a nála letétbe helyezett 24,9 millió forintot; a pénzből megbízója termőföldet akart vásárolni.
Le kell töltenie az egy év tíz hónap börtönbüntetést annak a Vas megyei ügyvédnőnek, aki elsikkasztotta a nála letétbe helyezett 24,9 millió forintot; a Győri Ítélőtábla csütörtökön elutasította a vádlott és ügyvédje fellebbezését, s helybenhagyta a másodfokú bíróság ítéletét, amely jogerőre emelkedett.
A pénzből az ügyvédnő megbízója termőföldet akart vásárolni. A vádlott 2008 májusában vette át az összeget, amelyet saját célra - tartozása kiegyenlítésére - fordított. Megbízója hiába kérte vissza a pénzt, az ügyvéd nem tudta visszaadni, s 2008. július 18-iki dátummal hamis banki igazolást küldött a letétbe helyezett összeg visszautalásáról.
A Veszprémi Városi Bíróság a vádlottat bűnösnek mondta ki sikkasztás bűntettében és magánokirat-hamisítás vétségében, ezért őt egy év tíz hónap börtönbüntetésre ítélte, és tíz évre eltiltotta az ügyvédi foglalkozástól. A szabadságvesztés büntetés végrehajtását az első fokon eljáró bíróság négy évi próbaidőre felfüggesztette.
Az ügyészi fellebbezést követően a másodfokon eljáró Veszprém Megyei Bíróság a vádlottat ügyvédi visszaélés bűntettében is bűnösnek találta. Mellőzte a szabadságvesztés próbaidőre történő felfüggesztését, így a börtönbüntetés végrehajtandóvá vált.
A másodfokú bíróság ítélete ellen a vádlott és a védő fellebbezést jelentett be az ügyvédi visszaélés bűntettében való bűnösség megállapítása miatt.
A vádlott ügyvédje a csütörtöki tárgyaláson elmondta: kényszerfenyegetés állt védence cselekményének hátterében, mivel korábban uzsorás szerződést kötött, és adósságspirálba került. Az ügyvéd egyebek között bizonyítási hiányosságokra hivatkozva mind az első-, mind pedig a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta.
Az ügyész a cselekmény társadalmi veszélyességére hívta fel a figyelmet, mondván: az ilyen cselekmények aláássák a közbizalmat az ügyvédi hivatást végzők iránt.