Az államtitkár a szakok megszüntetéséről

2015.03.13. 10:06

Egy szakmai grémium vizsgálja felül a felsőoktatásban meghirdetett szakokat. Dönthetnek egy adott szak megszüntetéséről, vagy tartalmának módosításáról. Semmiképp nem arról van azonban szó, miszerint a szaktárca egy intézménybe koncentrálná a kommunikációs képzéseket, ez teljes félreértése a dolgoknak - jelentette ki Palkovics László a közrádióban. A felsőoktatásért felelős államtitkár azt elismerte, hogy a meghirdetett 11 500 képzést 15 százalékkal tervezik csökkenteni, azt azonban szerinte nehéz megmondani, hogy ez hány alapszakot érint - írja a hirado.hu.

Semmifajta olyan terv nincs, miszerint a felsőoktatásban megszüntetnék a kommunikációs szakokat, illetve azokat egy intézménybe összevonnák –jelentette ki Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Hozzátette: van egy képzési rendelet, melyet 2005-ben, a bolognai rendszer bevezetésekor hoztak. Ennek az első felülvizsgálata zajlik most. Minden szakot megnéz az adott szakbizottság, megvizsgálják a többi közt, hogy annak tartalma kielégíti-e azokat a feltételeket, melyeket annak idején meghatároztak. A vizsgálatnak többféle kimenetele lehet: a grémium dönthet úgy, hogy az adott szakra nincs szükség, módosíthatja a tartalmát, vagy másikat hozhat létre helyette – magyarázta.

Ha meg akarnánk szüntetni szakokat, miért egyeztetnénk azokról a Magyar Rektori Konferenciával és a munkaadókkal? – tette fel a kérdést Palkovics László, aki szerint ez „abszolút félreértése a dolgoknak”.
Arra a kérdésre, hogy lesznek-e olyan szakok, melyek eltűnnek a felsőoktatásból, az államtitkár azt válaszolta: nyilvánvalóan igen, de ezekről nem a minisztérium dönt, hanem az említett szakmai grémium. Célként tűzték ki, hogy a 11 500 meghirdetett képzést 15 százalékkal csökkentsék, azt azonban nehéz megmondani, hogy ez hány alapszakot érint. Április 15-ére tervezik összehívni a Felsőoktatási Kerekasztalt, ezen születhet a szakokról végleges döntés – mondta Palkovics László.

Annak kapcsán, hogy a felsőoktatási stratégia szimbolikus központi eleme a sebességváltó, elmondta: szándékosan nem reformról beszélnek, hiszen a felsőoktatás struktúrája kialakult, viszont vannak olyan elemei, melyek nem jók. A teljesítményt, a versenyt, a sikert képezi le a magasabb fokozatba való kapcsolás. Kiemelten kezelik és javítanák a pedagógusképzést, az orvosképzést, a műszaki, informatikai képzés kapcsán munkaerő-piaci problémák merülnek fel, ugyanez igaz a gazdasági képzésre, az agrárképzés kapcsán pedig a „számossággal” van probléma, harmadannyi hallgató jelentkezik ide, mint például műszaki képzésre – hangoztatta.

Megerősítette: tartja azon álláspontját, miszerint a felsőoktatásban ne legyen lemorzsolódás. Felhívta a figyelmet arra, hogy épp emiatt idén elkezdik a hallgatók kompetenciamérését. Megvizsgálják a bekerült hallgatók kompetenciáit, és ahol gyengébbek, ott segít nekik az egyetem – emelte ki.

Beszélt arról is, hogy véleménye szerint a kancellári rendszerről az első tapasztalatok kifejezetten jók.
 

.