Kódjátszma: Biztos nem így volt, de legalább szórakoztató

Nem kevesebb, mint nyolc Oscar-díj jelölést kapott, és mi nagyon kíváncsiak voltunk az indokokra. És persze Benedict Cumberbatch-re. 

Hogy a kiadási és bevételi rublikákat tekintve hogyan muzsikál a Savaria mozi, azt nem tudjuk, mindenesetre az biztos, hogy éppen a legjobb időzítéssel álltak át a digitális technikára, és ezzel egyidejűleg a nagy filmek bemutatására. 

Mi meg alig győzünk kapaszkodni, merthogy mostanában mintha a korábbinál is jobban ráérezne a filmipar a közönségigényre.  

Itt van például a Kódjátszma, amely alig kapott figyelmet A szürke ötven árnyalata, a Birdman és a hasonlóan nagy hullámokat keltett produkciók árnyékában, pedig nem kevesebb, mint nyolc Oscar-díj jelölést kapott, amiből egyet - legjobban adaptált forgatókönyv - meg is nyert. 

Kíváncsiak voltunk, hogy mi is ez a film, különös tekintettel arra, hogy a főszerepet a nők ügyeletes bálványára, Benedict Cumberbatch-re osztották. 

Nos, a Kódjátszma igazi brit film, abban az értelemben, hogy szerves és szerencsés módon vegyíti a közönségbarát hollywoodi elemeket és az európai gondolatiságot. Azaz roppant jól szórakozunk pattogatott kukoricával az ölünkben, de közben úgy érezzük, egy intellektuális kalandot is átélünk. 

Már az alaptéma - a valós történelmi háttér - annyira telibe talált, hogy innen szinte lehetetlen elrontani.  

És nem is rontják el. 

A második világháborúban vagyunk, nyomulnak a németek, sikerük egyik titka a feltörhetetlen rejtjeles kommunikáció.  Egy vidéki angol kisvárosban dolgozik Alan Turing matematikus (Benedict Cumberbatch) és kis csapata, egyszerre küzdve a lehetetlen feladattal, az idővel, egymással és még tucatnyi más dologgal. Hogy amikor kinyílik az ajtó, újabb, ezúttal erkölcsi dilemmákba ütközzenek. 

Sajnos több helyen is zavaró, hogy az alkotók úgy egészítették ki az egykori történelmi részleteket, szituációkat, párbeszédeket, hogy azok inkább a jegypénztári eladásoknak, semmint a valóságnak  feleljenek meg, de egy kiélezett történelmi szituációba ágyazott zseni története van annyira érdekfeszítő, hogy ne szívjuk túlságosan mellre az egyszerűre faragott,  klisészagú megoldásokat. 

Nemcsak az Enigma feltörése izgalmas, hanem a részletek is, az angol bentlakásos iskola hangulatától kezdve az MI6 működéséig. 

Aki viszont lövöldözős háborús filmet vár, az csalódni fog, a fegyverek nem szerepelnek benne sokkal többet, mint az előzetesben. 

Benedict Cumberbatch tényleg nagyon nagy színész, elvinné a hátán az egészet, de erre csak részben van szüksége, ugyanis a társak (Keira Knightley, Matthew Goode és Charles Dance) is igen erősek. 

Külön figyelmet érdemel a homoszexualitás kezelése. A film készítői megtalálják azt a finom  egyensúlyt, amellyel nem lesznek harsányak és divatosak, de a sorok között mégiscsak nagyon határozottan elmondják, ami erről a kérdésről idekívánkozik. 

Alan Turing a modern számítógép-tudomány egyik atyja volt, aki az Enigma feltörése mellett számos más módon, például a mesterséges intelligencia területén  is letette a névjegyét. 

1952-ben homoszexualitása miatt hormonkezelésre ítélték, majd két év múlva öngyilkos lett. 

2009-ben Gordon Brown miniszterelnök bocsánatot kért tőle a brit kormány nevében, majd 2013. december 23-án utólagos királyi kegyelemben részesült.

Értékelés: 8 / 10