Hirdetés

Tények és vélemény a hazai bérszintek kapcsán.

2015.02.24. 12:50

Egy ismert szombathelyi közgazdász írása a Portfolio.hu-n.

Hirdetés

Barta Balázs szombathelyi közgazdász, a Pannon Gazdasági Hálózat Egyesület stratégia tervezője  a portfolio.hu-n megjelent cikkében a bérszintek munkavállalói és munkaadói oldalról történő megvilágítását, ezeknek összefüggéseit mutatta be. Mindezt annak apropója kapcsán, hogy milyen különbségek vannak jelen Magyarország valamint Nyugat-Európai országai között.

Az alábbi pontokban összegzi a legfontosabb tényeket, melyek a helyzet kialakulásához járultak hozzá:

1. Hazánkban a bérre rakódó terhek jelentősen magasabbak, mint a tőkejövedelemé. Ezért a hazai vállalkozások jelentős része "feketén" ad fizetés-kiegészítést a munkavállalóinak. Ez gazdasági kényszerűség és racionalitás.

2. A hazai gazdaság az ún. függő gazdaságok közé tartozik: A beruházások alapvetően a nemzetközi nagyvállalatok telephelyei közötti versenytől függenek, mely az üzleti beruházások fő forrása. A munkaerő szempontjából a szakmunkások értéke a meghatározó, az innováció elsősorban az említett nagyvállalatok telephelyei közötti transzferre korlátozódik.

3. A tőketulajdonosi szerkezet és a bérek között szoros összefüggés van. A nyugat-európai országokban a széttagolt, gyakran helyi tulajdonosi kör meghatározó jelentőségű a gazdaságban, addig Kelet-Európában a külföldi tőke koncentrációja nagyságrendekkel dominánsabb.

4. A magasabb hozzáadott érték értelemszerűen magasabb jövedelemszintet tesz lehetővé. Ugyanakkor jelenleg sem a minőségi munkaerőben, sem beszállító hálózatok, sem kutatás-fejlesztési kooperációk tekintetében nem rendelkezünk egyedi versenyelőnnyel.

5. A helyi kulturális karakterektől nem lehet eltekinteni.Hazánkban jellemző karakter a zártság, valamint "bizonytalanság kerülése és a rövidtávú gondolkodás".

Barta Balázs ezzel párhuzamosan felteszi a kérdést: Merre érdemes akkor fókuszálni, ha bért akarunk növelni?

1.Akkor lehet bért növelni, ha fenntartható módon növekszik a vállalkozások hozzáadott értéke. 

2. Kis- és középvállalkozások esetében az üzleti eredményesség legszorosabban a stratégiai gondolkodásmóddal, az innovációba történő befektetésekkel és a nemzetköziesedéssel függ össze.

3. A hazai vállalkozások pontosan a stratégiai gondolkodásmódban és a valós innovációban gyengék. Ezért amennyiben a tulajdonosok/ügyvezetők menedzsment kompetenciáját növeljük, ez fog extra jövedelmet létrehozni. A megnövekedett tőkejövedelemből pedig a munkavállalóknak is többletbevétel jut.

4. A nemzetközi vállalatok tekintetében a legnagyobb feszültség a folyamatosan jelenlévő minőségi munkaerő mennyiségének a kérdése. Ezen cégek esetében a vállalati szakszervezetek képviselhetnek erőt, itt inkább a munkavállalók biztonságának és foglalkoztatás körülményeinek fejlesztésében lehet előbbre jutni.

.