Akinek fizetési meghagyást kézbesítenek, minél előbb reagáljon arra.
Több mint félmillió fizetési meghagyásos eljárás indul évente Magyarországon, de kevesen vitatják a követelés jogosságát, akik pedig elismerik a tartozást, gyakran azt hiszik, ha nem veszik át ezt a hivatalos iratot, akkor megúszhatják a fizetést - derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) MTI-hez eljuttatott közleményéből.
A közlemény részletezi: ellentmondását a magánszemély bármely közjegyzőnél közölheti szóban, vagy elküldheti postán annak a közjegyzőnek címzett beadványban, aki kibocsátotta a fizetési meghagyást. Indokolni sem kell az ellentmondást, elég ha leírja a magánszemély, hogy álláspontja szerint nem áll fenn a tartozás.
Fizetési meghagyásos eljárást jellemzően követeléskezelők, közüzemi vagy telekommunikációs szolgáltatók, bankok kezdeményeznek olyan ügyfelük ellen, aki nem fizeti be a szolgáltatás díját vagy nem törleszti kölcsönét határidőre. De kezdeményezhetnek eljárást társasházak is az elmaradt közös költség miatt, önkormányzati cégek ki nem fizetett parkolási díjakért vagy akár magánszemélyek is, ha kölcsönt adtak, és nem kapják vissza a pénzüket.
Tavaly 527 ezer fizetési meghagyást kezdeményeztek a közjegyzőknél, ebből 477 ezer jogerőre emelkedett. A fizetési meghagyás címzettjei közül csak 29 ezren nem tartották azt jogosnak, de sokan át sem veszik a fizetési meghagyást.
A közlemény idézte Tóth Ádámot, az MOKK elnökét, aki elmondta, hogy a tévhitekkel ellentétben nem lehet megúszni egy jogos követelés megfizetését azzal, ha az adós nem veszi át az erről szóló fizetési meghagyást, a jogszabályok alapján ebben az esetben úgy kell tekinteni, mintha elismerte volna a követelést a magánszemély. Ha viszont igazolt okból nem tudja átvenni valaki a fizetési meghagyást és végrehajtás indul ellene - például kórházi kezelés, otthoni karantén, rossz címre küldték, vagy jogosulatlan átvevő vette át a küldeményt -, akkor lehetősége van kézbesítési kifogást benyújtani az eljárásról történő tudomásszerzéstől számított 15 napon belül az eljáró közjegyzőnél.
- hangsúlyozta a kamara elnöke.
A kamara szerint ha az adós anyagi helyzete miatt nem tud fizetni, akkor érdemes halasztást vagy részletfizetést kérnie szintén 15 napon belül. Magánszemélyként - az ellentmondáshoz hasonlóan - szóban jelezheti ezt bármely közjegyzőnél vagy levélben fordulhat az ügyben eljáró közjegyzőhöz. Amennyiben a közjegyző helyt ad a kérelemnek, az adósnak pontosan kell fizetnie a részleteket a jogosultnak (akinek tartozik), mert ha egyszer is megcsúszik, akkor a jogosult megindíttathatja a végrehajtási eljárást a teljes meg nem fizetett összegre - olvasható az MOKK közleményében.