A politikus ezt a Tóvendéglőben mondta szerda este. A jobboldali közösség pedig még az Alon tudósítóját is befogadta.
Valószínűleg nehéz dolga van annak a politikai erőnek, amely az európai uniós választást népszerűsítő kampányba kezd. Hiszen az EU eléggé távol van az úgynevezett hétköznapi emberek mindennapjaitól ahhoz, hogy ne keltse fel az érdeklődésüket.
Ám a Fidesz–KDNP több olyan dolgot fejlesztett tökélyre, amelyeket vetélytársai pillanatnyilag csak szeretnének. Például a kommunikációt. Az Üzenjük Brüsszelnek: tiszteletet a magyaroknak! feliratú óriásplakátokkal kapcsolatban Józing kolléga a napokban megfogalmazta a lényeget, ezért most nem tesszük meg újra. A lényeg, hogy működik.
Viszont a propaganda biztosan kevés lenne ahhoz, hogy segítségével egy kiadós esőt ígérő szerda estén meg lehessen tölteni a Tóvendéglő nagytermét. Minden mindennel összefügg – mondta Hende Csaba egészen más vonatkozásban az összejövetelen, de a megállapítás ebben az esetben is igaz.
A címben idézett mondata után Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke azt fejtegette, hogy a mostani teltházban is nagy szerepe van annak a 2002-es választási kudarc utáni csaknem egy évtizedes tanulási folyamatnak, amely a közösség építésében és szervezésében is tetten érhető, s amely előbb ellenzékből, majd idén a kormányzással eltöltött ciklus után is győzelmet hozott a Fidesz–KDNP-nek.
A választást nem a politikusok nyerik meg, hanem az a párt, amelynek hívei hajlandók végigjárni a településeket annak érdekében, hogy „elvigyék” szavazni azokat, akik egyébként rá szavaznának. 2014-ben nem valami ellen szavaztak a magyarok, hanem valaminek a folytatására adták a voksaikat. Ez pedig azt jelenti, hogy az ország a nyugatos polgárosodás útjára lépett, már nem az örök tiltakozó kuruc mentalitás, a hatalmat gyűlölő szegény ember dühe munkál a társadalom többségében, hanem felismeri az ország lehetőségeit, korlátait, értékekeit és a teljesítményt – hangoztatta.
Na, de ne rohanjunk ennyire előre, hiszen mielőtt Pokorni a mikrofon mögé lépett, beszélt még Puskás Tivadar és Hende Csaba is.
Előbbi hangsúlyozta: április 6-án kiderült, hogy a választók szerint Magyarország jó úton jár. Ahogy a jelenlévők akkor is tudták, hova kell tenniük az ikszet, úgy május 25-én, az európai parlamenti választáson se legyenek kétségeik. Hiszen ugyan egyes érdekcsoportoknak nem tetszett például a rezsicsökkentés, a kormány végigvitte az akaratát, Magyarország volt az első, amely ilyen módon mérsékelte állampolgárai terheit. Mostanra Európa több országa is a nyomdokainkba lépett, igaz, a rezsicsökkentést egy ideig még biztosan nem fogják magyar útnak nevezni. A kormány Európa egyik legerősebb földtörvényével védi a magyar földet, ami Ausztria közvetlen szomszédságában kiemelten fontos.
Puskás elmondta még, hogy az előző uniós költségvetési ciklus 660 ezer forintos összege után a 2014–2020-as ciklusban Magyarország minden lakosa 712 ezer forintot „kap” az EU-tól fejlesztési pénzek formájában. Megharcoltunk érte – hallottuk, majd a polgármester köszönetet mondott minden eddigi EP-képviselőnek és magyar kormánynak. Az európai közösség a fejlődésünk záloga, ezért nem kérdés, hogy tagnak kell maradnunk. A nemzetek Európai Unióját szeretnénk, nem európai egyesült államokat – fejezte be mondandóját a politikus.
Hende Csaba rámutatott, hogy a bal- és a jobboldali szélsőséget egyaránt el kell kerülni az EP-választáson.
A baloldal az elmúlt négy évben nem tett egyebet, mint Tavares és mások mögé bújva adta az ötleteket ahhoz, hogy Magyarországot sarokba lehesse szorítani, veszteséget lehessen okozni neki, el lehessen venni tőle olyan uniós támogatásokat, amelyek járnak neki.
A Jobbik elveti az EU-t, a vécéből dobálja ki az uniós zászlót, vagy a parlament megalakulása után eddig példátlan módon egy tüntetés keretében Morvai Krisztina EP-képviselő és Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő szervezte tüntetésen leköpik a Vajdasági Magyar Szövetség épületből kilépő elnökét, vagy éppen őt inzultálják. Ez összeegyeztethetetlen a nyugatos polgárosodással.
Ha nem lennénk a közösség tagjai, akkor nem épülne a Markusovszky kórház, a 86-os út, a vámok miatt bezárnának az ide települt cégek. Az sem életszerű, hogy a szélsőjobboldali párt magasabb béreket ígér: ez jól hangzik, de csak úgy kivitelezhető, ha a cégek nehezebben kapnak magasan képzett munkaerőt. Ehhez kell például a 2015-ben elinduló mérnökképzés, mert az ország más pontjairól nem lehet elegendő szakembert ide hozni. Van-e bármi fontosabb annál, mint hogy az embereknek munkája legyen? – tette fel a kérdést a politikus. Majd egy néhány nappal ezelőtti európai statisztikai adatra hivatkozva kijelentette: Magyarország már nem csak jobban teljesít, hanem a munkanélküliséget tekintve a legjobban teljesít, ugyanis az elmúlt időszakban az EU-tagállamok közül hazánkban csökkent a legnagyobb mértékben az állást keresők száma. Ezt a folyamatot nem szabad megszakítani, s ehhez minél több olyan EP-képviselőre van szükség, akik a Fidesz–KDNP értékrendjét vallják.
Hende is szólt az új földtörvényről, az szerinte is garantálja, hogy kizárólag a helyben élők vásárolhassanak földeket, és ha egy „zsebkendőnyi föld” nem kell senkinek, arról egy, a helyi gazdákból álló földbizottság dönti el, hogy másé lehet-e.
Megemlítette még a külföldön munkát vállaló magyarokat: „sosem értettem az ekkörüli nyüglődést”, mert ha valakinek a munkájára külföldön szükség van, ott jól megfizetik, akkor miért ne dolgozhatna más országban? Majd hazajön és itthon elkölti a pénzét.
Pokorni Zoltán szokásához hűen nem a központi power pointos kampányanyagot részesítette előnyben, az oldalakat inkább csak azért „mondta fel” és kommentálta, mert „kötelessége” volt.
Azzal kezdett, hogy az uniós fejlesztési pénzekre járandóságként kell tekinteni, nem ajándékként (ahogy a baloldal) vagy könyöradományként. Magyarország is fizeti a tagdíjat, lemondott a vámbevételeiről, s megnyitotta a piacát, a verseny pedig a hazai cement- vagy éppen cukoripar összeomlását eredményezte. Összességében mégis több pozitívummal jár a tagság, mint amennyi hátránya van. Ne legyünk gyávák bemenni az európai terepre és védjük meg magunkat. Ezt a küzdelmet érdemes megvívni, de csak elegendő számú képviselővel vezet eredményre.
Sok konfliktust, s emberi jogi köntösbe bújtatott összehangolt támadást okozott az elmúlt négy év. Magyarország már a csatlakozáskor, 2004-ben sem teljesítette azt, amit az EU elvár tőle, nevezetesen, hogy 3 százalék alatt tartsa a költségvetési hiányt. A második Orbán-kormány ezen változtatni tudott. Különadókat vetett ki, s érthető, hogy az érintett nagy cégek nem szívesen adják oda azt a pénzt, amelyet korábban „ha nem is nyugodtan, de eredményesen” kivihettek az országból. Vagy éppen rendbe tette a nyugdíjrendszert, például annak segítségével, hogy megszüntette a korkedvezményes nyugdíjakat – az emiatti felháborodás jogos volt az érintettek részéről, de az időseknek szánt pénzből nem lehetett tovább fizetni az ellátásukat.
Az államadósságról elhangzott: a kormány úgy gondolta, csökkenteni tudja, ma örül, hogy legalább megállította a korábbi dinamikus növekedést.
Pokorni a munkanélküliségi adatokról szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy a közmunkások számát mindig beszámították a statisztikába. Az elmúlt négy évben nőttek a bérek („még ha ezt nem is érzékeljük”), a minimálbér is 100 ezer forint körüli összegre nőtt. A rezsicsökkentés révén a gazdaság versenyképessége nem romlik, de többletjövedelem marad a családoknál. Az unió szerint a piacnak kell meghatároznia az energiaárakat, nem az a követendő út, hogy az egyes tagállamok bürokratikus árszabályozást alkalmaznak. De ami bevált Németországban, az Magyarországon nem vállalható, itt a családoknak szükségük van az állam védelmére.
Az EU Trianon miatt is fontos: ezt a 90 éves sebet a józan ész logikáját követve csak úgy lehet kezelni, hogy a szétszakított közösségek ebben a keretben találjanak újra egymásra.
Május 25-én az önfeladás és a mindenáron történő megfelelni vágyás (baloldal) vagy az unióból történő kilépés (Jobbik) helyett a felelős politikára kell szavazni. Részt kell venni a választáson, mert a szocialisták biztosan ott lesznek, Szanyi Tibor is ott lesz.
És azért is, mert az EP-választás az őszi önkormányzati választás próbája is. Szombathely egy szép város, itt elegánsan öltözöttek az emberek (a Tóvendéglőben megjelentek többsége is az volt), ezért a vasi megyeszékhely számára is fontos, hogy jó polgármestert, jó képviselőtestületet válasszanak az emberek. Olyanokat, akik nem hagyják lezülleni, széthordani a várost – fejezte be mondandóját az alelnök.
A rendezvény végén a közönség tagjai közül néhányan szóba elegyedtek a politikusokkal, a tudósítót pedig azzal szólította meg egy hölgy, hogy még mindig szereti-e a mákos rétest, mert úgy rémlik, évekkel ezelőtt rendszeresen vásárolt nála. Gyorsan kiderült, hogy az egykori vásárló nem én vagyok, de ez cseppet sem szegte kedvét a nőnek. „Nem baj, örülök, hogy közülünk való” – köszönt el.
Hogy is mondta Pokorni a közösségépítésről?...