A HungaroMet adatai szerint minden újabb generáció egyre több 35 fok feletti forró nappal találkozik. Az Alfa-generáció már csaknem annyi extrém meleg napot élt meg, mint az X, Y és Z generáció együtt.
A HungaroMet elemzése szerint jelentősen nőtt a 35 Celsius-fok feletti forró napok száma Magyarországon. Az Alfa-generáció (2013–2025 között születettek) már 92 ilyen napot élt meg születési időszakában, ami közel annyi, mint az X, Y és Z generáció összesen. A hosszú távú budapesti adatsorok azt is mutatják, hogy a hőhullámok nemcsak gyakoribbá, hanem tartósabbá és intenzívebbé is váltak.
A különböző generációk egészen eltérő nyári időjárási viszonyokat tapasztaltak meg életük első éveiben. A HungaroMet Zrt. friss elemzése szerint az utóbbi évtizedekben jelentősen megnőtt a 35 Celsius-fokot elérő vagy meghaladó forró napok száma, így a ma születő gyermekek már jóval melegebb éghajlati környezetben nőnek fel, mint szüleik vagy nagyszüleik.
A meteorológusok forró napnak azt a napot tekintik, amikor a napi maximum-hőmérséklet eléri vagy meghaladja a 35 Celsius-fokot. Az ilyen napok előfordulása az elmúlt évtizedekben látványosan gyakoribbá vált.
A HungaroMet összesítése szerint:
Ez azt jelenti, hogy az Alfa-generáció születési időszakában majdnem ugyanannyi extrém meleg nap fordult elő (92), mint az X, Y és Z generáció születési időszakában összesen (86).
A szakemberek szerint ez jól mutatja, hogy minden újabb generáció egyre több szélsőséges hőségnappal találkozik már élete első éveiben, ezért ugyanarról a "nyárról" is egészen eltérő emlékei lehetnek a különböző korosztályoknak.
A HungaroMet Budapest belterületének 1901 és 2025 közötti adatsorát is elemezte. A vizsgálat szerint nemcsak a hőségnapok száma növekedett, hanem a hőhullámok is egyre hosszabb ideig tartanak.
Hőhullámnak azt az időszakot tekintik, amikor legalább három egymást követő napon a napi középhőmérséklet eléri vagy meghaladja a 25 Celsius-fokot.
Az elemzés alapján a korábbi évtizedekben az ilyen időszakok ritkábbak voltak, az utóbbi években azonban egyre gyakrabban fordulnak elő, és nagyobb hőterhelést jelentenek.
A május 15. és szeptember 15. közötti időszak vizsgálata azt is megmutatta, hogy a hőségnapok ma már sokkal gyakrabban rendeződnek hosszabb, összefüggő periódusokba. Ez különösen a városi környezetben növeli a szervezetet érő terhelést.
A hosszú távú adatsorok szerint Budapest belterületén 1991 óta több rendkívüli hőhullám is kialakult.
A leghosszabb kánikula 2018-ban 30 napon át tartott, míg a legerősebb hőhullámot 2024-ben regisztrálták.
Az idei első jelentősebb hőségperiódus június 29-én tetőzött, amikor Budapest belterületén a napi középhőmérséklet elérte a 34 Celsius-fokot.
A HungaroMet szerint a hosszú idősorok egyértelműen azt mutatják, hogy a fővárosban a hőhullámok nemcsak gyakoribbá, hanem tartósabbá és intenzívebbé is váltak az elmúlt évtizedek során.