Drágábban megszerezhető, de várhatóan jobban használható tudást adnak az újraszabályozott OKJ-s képzések - hangzott el a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.
Nagyon sok a kétely az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) szakképesítéseit kínáló tanfolyamok minősége, a kapott oklevelek értéke kapcsán. Odrobina László, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) főosztályvezetője a Napközben keddi adásában elmondta, amikor két és fél éve nekikezdtek a szakképzési rendszer átalakításának, akkor mintegy 1300 szakmával számoltak az OKJ-ban, ami mára 630-ra csökkent. Az NGM munkatársa hangsúlyozta, nem lehet négy-öt évre előre megmondani, hogy milyen szakmákra lesz szükség, ezért úgy mentek elébe a problémának, hogy szélesítették az szakmákat. Ez megkönnyíti a tanfolyamot elvégzők elhelyezkedését, akik később a munkahelyük igényeinek megfelelően specializálódhatnak.
Jelenleg a legkeresettebb szakmák közé tartoznak a kereskedelmi képesítések, valamint „örök slágernek” számítanak az úgynevezett „női szakmák”, mint a fodrász vagy a kozmetikus. Újdonság, hogy az autóipari cégek bejövetelével az autógyártó szakmákra is egyre nagyobb az igény egyebek mellett Zalaegerszeg, Győr és Kecskemét térségében – tette hozzá a Kossuth Rádió műsorában a főosztályvezető.
Odrobina László az OKJ-s képzések többségének, így a kézműves szakmák oktatásának „elképzelhetetlenül alacsony” színvonalát bíráló hallgatói sms-re azt mondta, nagy probléma, hogy fogyóban vannak a gyakorlati ismeretek átadására alkalmas minőségi oktató. A tárca úgy próbál ezen javítani, hogy a gazdaságból von be szakembereket, amiben segítséget nyújt a kereskedelmi és iparkamara. Hangsúlyozta, a gyakorlati képzést az iskolák helyett, igyekeznek a gazdálkodóknál bonyolítani, amitől az NGM-nél remélik, a diákok jobban használható, gyakorlatközelibb tudást szerezhetnek.
Azon hallgatói a megjegyzések kapcsán, melyek szerint a felnőttképzések drágák, és a borsos árért kevés szolgáltatást kap a diák, a gazdasági tárca főosztályvezetője hangsúlyozta, az NGM ezen jelenségek ellen szeretne fellépni. „Azt gondolom, hogy ez nem vállalható képzési minőség. Ha valaki pénzt kér a tanfolyamért, akkor mindenféle szolgáltatást le kell tenni az asztalra” – fogalmazott Odrobina László. Hozzátette: az állam is odaáll a diákok mellé azzal, hogy az OKJ-s végzettség megszerzésével nem csak az állami végzettséget, vagyis a papírt garantálja, hanem a valós tudást is igyekszik biztosítani. Ezt a célt szolgálja, hogy többek közt elválasztották egymástól a képzést és a vizsgáztatást, utóbbit központilag kijelölt bizottság végzi. Ezen kívül a kerettantervekkel és a képzési dokumentációkkal is igyekszik odahatni az állam, hogy már a képzés során is ellenőrizni lehessen az oktatás minőségét.
A műsorban a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési vezetője, Pális Ferenc a Kossuth Rádió műsorában azt mondta, azzal, hogy az új OKJ-ban meghatározták azt a minimum óraszámot, amellyel képzést lehet indítani, jelentős áremelkedést okozott a piacon, vagyis drágábbak lettek a tanfolyamok. A kötelező óraszámok rögzítésével ugyanakkor megszüntethetők lesznek az úgynevezett oklevélgyárak. Odrobina László ugyanakkor hangsúlyozta, az első államilag megszerzett iskolai rendszerű szakképesítés továbbra is mindenkinek ingyenes.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara már februárban elkészítette az új Országos Képzési Jegyzék (OKJ) szakképesítéseihez tartozó szakmai kerettanterveket. Ezek az iskolarendszerű szakképesítésekkel kapcsolatban készültek, amelyek 2013. szeptembertől az iskolák részére kötelező érvényű dokumentumként szolgálnak.