Hirdetés

Meseregény Szabó T. Annától

2015.12.14

A Fűszermadár az ünnepekre jelent meg.

Hirdetés

Meseregényként látott napvilágot az ünnepekre a Magvető könyvkiadó gondozásában A Fűszermadár, amely Szabó T. Anna első színházban bemutatott darabjaként debütált pár éve. A napokban Indiából hazatért írónő az MTI-nek elmondta, hogy Újdelhiben a legnagyobb élménye a fűszerpiac volt.

"Életem egyik legizgalmasabb napja volt A Fűszermadár bemutatója a budaörsi színházban. A fiaim kicsik voltak még akkor, pontosan ezért mondtam igent a felkérésre, hogy megírjam első gyerekdarabomat. A gyerekközönség persze őszinte, és nagyon tartottam a reakcióiktól. Aztán, amikor az előttem ülő kislány odasúgta a kísérőjének, hogy +Nagyi, te is szerelmes vagy a Fűszermadárba+, akkor megnyugodtam végre" - idézte fel Szabó T. Anna hozzáfűzve, már nem játsszák a darabot, és nem szerette volna, hogy elsüllyedjen a szöveg, így mesekönyvet írt belőle.

Szabó T. Anna

1987-ben családjával áttelepült Magyarországra. A gimnáziumot Szombathelyen végezte. 1991-ben Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar–angol szakos hallgatója lett, 1997-ben szerzett tanári és előadói diplomát, majd elvégezte az Angol Reneszánsz és Barokk PhD-programot. Tagja, majd később néhány félévig tanára az Eötvös József Collegiumnak. Jelenleg Budapesten él férjével, Dragomán György íróval és két kisfiukkal. Egyetemi évei alatt kezdett publikálni, több napi és havilapban rendszeresen közöl verseket, esszéket, rövidprózát. Író, műfordító (többek között James Joyce, Sylvia Plath, W. B. Yeats, John Updike, Stuart Parker írásait fordította), tanári és szerkesztői munkát végzett a British Councilnak és a Magyar Könyv Alapítványnak, cikkeket és kritikákat ír.

(Forrás: Wikipedia, fotó: Szabó T. Anna Facebook-oldala)

Korábban már megjelentek gyerekkönyvei más kiadóknál is, ezt a tervét azonban a versesköteteit gondozó Magvetőnek mutatta meg először, és bár az első elgondolás változott, a kiadó végig támogatta. "Eredetileg egy kiskamaszoknak szóló kötetet kezdtem el írni, ez afféle időutazós sztori lett volna a napimádókról - a főszerepben a Fűszermadárral -, de egyszerűen nem volt elég időm kiérlelni. Végül vettem egy mély levegőt, és szétválasztottam a kettőt: az új ötletből lesz majd egy másik könyv, a régiből pedig megírtam ezt."

Népmesei elemek, az eredetmondák világa, ősi mágia, a gyermeki gondolkodás teszik élővé és izgalmassá A Fűszermadár történetét, amelyben a csillámvölgyi birodalom uralkodójának ikergyermekei, Napsugár, az emberkislány és a Fűszermadár azért kel kalandos útra, hogy megmentsék a fényt a gonosz Morkolábtól.

Mély benyomást tett Szabó T. Annára a gyerekkorában Benedek Elek mesegyűjteményéből megismert világ, "ott hallottam először beszélő majmokról, ravasz kereskedőkről, egzotikus ételekről, fényűző pompáról" - sorolta a könyv lehetséges forrásait. De kutatta az indiai mítoszokat, ezek közül főleg a Garuda-történet ragadta meg, és a Markoláb-témájú magyar népmeséknek is utánanézett. "A világzenéhez hasonlóan valami fúziós hangzásra törekedtem, ami az uráli sámánizmust, az arab regéket és az indiai legendákat is egybeolvasztja."

A sötétség legyőzéséhez százféle fűszert kell összegyűjtenie a gyerekeknek, akik az úton sok mindent megtudnak ezekről a növényekről, valóságos fűszerlexikon ez a mesekönyv. "Nagyon régóta érdekelnek a fűszerek, az ízek és az illatok. Ráadásul édesapám biológus, édesanyám pedig gyógyszerész, a gyógynövényeket így minden formában megismerhettem. Erdélyben, ahol felnőttem, izgalmas konyha jött létre, török, balkáni és magyar ízekből. Én akkoriban főleg a nagymamám kertjében is termő zöldfűszereket ismertem, de azóta szinte megszállottan gyűjtöm a fűszereket és fűszerkönyveket, az ezzel foglalkozó regényeket is igyekszem elolvasni. A kertünkben sok minden megterem, mindenféle zöldfűszer, sőt még a babér is, Erdélyt idézi a csombor, a kirándulásokat a kakukkfű, a déli tengerpartot a bazsalikom. Egészen különleges fűszereim is vannak, például a nyírfabarkára emlékeztető hosszúbors, vagy a penetráns szagú, de finom fokhagymaízű ördöggyökér, ezeket szerencsére be lehet Budapesten is szerezni a keleti boltokban" - mondta az írónő.

A mesevilághoz tartozó csillámvölgyi gyerekek mellett egy emberkislány is a mese hőse lett, az ő története, motivációi révén a gyerekek még erősebben át tudják élni a kalandokat és a mese tétjét. "Nagyon jól esett, hogy lányokról is írhatok, az egyik szereplő cicomás kislány, a másik pedig talpraesett és gondoskodó, a saját gyerekkoromból is merítettem, amikor a figurákat megformáltam. Az egyik kedvenc gyerekhősöm Luise volt a Két Lottiból, aki kínlódva ugyan, de mégis megtanult főzni kilencéves korában. Nyolcévesen olvastam a könyvet, és akkor elhatároztam, hogy én is meg fogok tanulni főzni. Talán ezért lett lány az emberszereplő, mert ő az, aki már tényleg tud főzni."

A könyv tele van zenével: ritmusokkal, versekkel, szójátékokkal. "Több gyerekdarabot, sőt egy felnőttmusicalt is írtam, és mindegyikben fontos szerepet kapnak a dalok. A vers és a próza keverését Kányádi Sándortól tanultam, ő publikálta mindig úgy a könyveit, hogy vegyesen volt benne mese- és versszöveg, azóta is példaértékűnek tartom ezt a kezdeményezést. Sőt, A Fűszermadár címben is van Kányádi-utalás: az ő Kenyérmadár című könyve nagyon kedves olvasmányom volt gyerekkoromban, alig voltam hároméves, amikor dedikálta nekem."

Kitűnően felesel a százféle fűszer illatorgiájával Schall Eszter illusztrációinak színpompája. "Ámulva követem a munkásságát. Elszántan vidám lélek és mindig kíváncsi, élénk elme, örökké kitalál valami újat, a könyv bemutatójára például fűszerékszerekkel készült. A könyv hatásának legalább a fele az ő munkájának köszönhető, ugyanúgy, mint ahogy annak idején Dés András zenéje, amelyet az eredeti darabhoz írt. Sokat kapok és sokat tanulok az ilyen együttműködésekből" - árulta el a József Attila-díjas írónő, aki a napokban egy nők jogairól szóló konferencián vett részt Indiában.

"India csodálatos! Annyi élményt ad pár nap alatt, hogy alig bírom feldolgozni. A színes utcai forgatag és a lenyűgöző templomok mellett a legnagyobb élmény persze a fűszerpiac volt Újdelhiben, pont olyan, ahogy Schall Eszter képein is megjelenik: nagy zsákokban áll a rengeteg illatos-fényes-színes fűszer. Egészen új ízekkel is megismerkedtem, ettem citromos-borsos parázson sült kukoricát, mangó-sajtot és bételdiót, ittam fűszeres teát, új terek nyíltak számomra az ízkombinációk felfedezésében. A konferencia mellett volt egy felolvasásom is, az ottani magyarul tanuló diákok előadtak egy jelenetet A Fűszermadárból. Örök élmény, hogy ezeket megtapasztalhattam" - mesélte Szabó T. Anna.