Legyen képben: Mi változik márciustól?

Vasárnaptól megváltozik a szociális támogatási rendszer

Március 1-jével átalakul a szociális támogatási rendszer; a változtatásokkal több segélyezési forma megszűnik, átalakul, új elnevezést kap vagy máshonnan lesz igényelhető, mint eddig. A változtatások után szociális támogatásokat két helyről kérhetnek majd az érintettek: egyrészt a járásoktól, másrészt a helyi önkormányzatoktól; előbbiektől a jövedelemkompenzáló, míg utóbbiaktól a kiadáskompenzáló támogatások igényelhetők.

    A járási - jövedelemkompenzáló - támogatásokat közvetlen állami költségvetési forrásból fizetik majd ki az arra jogosultaknak. Ez azt is jelenti, hogy ezeknek a támogatásoknak a megállapításába az önkormányzatoknak nincs beleszólása, tehát a jövőben egyetlen település sem kötheti speciális feltételekhez azok kifizetését, az már teljes egészében a járási hivatalok hatáskörébe tartozik.

Ebbe, a járási hivatalok által nyújtott támogatási körbe tartozik a foglalkoztatást helyettesítő támogatás (fht) , ami a korábbi szociális segélyt váltja fel, és azoknak jár, akik nem tudnak részt venni a közfoglalkoztatásban. A közfoglalkoztatásban dolgozók nem kapnak fht-t, de amint kikerülnek onnan, a támogatást újra folyósítják a számukra.

Járási támogatás lesz a jövőben a rendszeres szociális segély helyébe lépő egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás (46 600 forint), az időskorúak járadéka (22 800 - 37 500 forint), az (alap- és emelt összegű, valamint a kiemelt) ápolási díj (29 500, 44 250, 53 100) és az alanyi közgyógyellátás (legfeljebb 12 ezer forint havonta).

Az e támogatásokhoz való jogosultságot a járási hatóságok állapítják meg országosan egységes elvek alapján.

Március 1-jével valamennyi korábbi önkormányzati támogatási és segélyezési forma (lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési támogatás, méltányossági ápolási díj, méltányossági közgyógyellátás, helyi segély) megszűnik és egységes elnevezést kap, melynek neve települési támogatás.

Ennek a - kiadáskompenzáló célú - támogatásnak a keretében az önkormányzatok szabadon dönthetnek arról, milyen élethelyzetekre adnak támogatást; ezt február végéig kellett rendeletben rögzíteniük. A minisztérium ehhez a múlt év végén rendeletalkotási segédletet küldött a településeknek.

Az önkormányzatoknak a szociális törvényben ugyanakkor előírták, hogy helyi rendeletükben kötelességük - átmeneti veszélyhelyzet esetére - a krízissegély lehetőségét biztosítani rendkívüli települési támogatás elnevezéssel.

A települési támogatásokhoz, segélyekhez a legtöbb (mintegy 3 ezer) településen az állam forrást biztosít, így az önkormányzat nem hivatkozhat arra, hogy nincs pénze segélyezésre.

A legtöbb helyi adóbevételt beszedő 261 településnek (köztük az összes budapesti kerületnek) azonban saját forrásból kell megoldania a segélyezést, de a kevésbé gazdag önkormányzatoknak is - az adóbevételük nagyságának függvényében - részt kell vállalniuk a segélyezésből.

Az érintettek a települési támogatási formákról a helyi önkormányzati hivatalokban (Budapesten a kerületeknél), míg a járási támogatásokról az ottani ügyfélszolgálaton érdeklődhetnek.

Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár korábban azt mondta, a változtatásokkal a kormány célja az, hogy a rászorulók átláthatóbb és igazságosabb keretek között juthassanak hozzá az őket megillető támogatási formákhoz.

Közölte, a szociális támogatásokra fordított állami és önkormányzati források együttes összege nem fog csökkeni.

Véleménye szerint igazságosabb lesz a rendszer, hiszen helyben, az önkormányzatoknál jobban látják, ki a valóban rászoruló, és ki az, aki csak vissza akar élni a támogatási rendszerrel. Arra is felhívta a figyelmet, nem történhet meg, hogy egy szegényebb önkormányzat nem tud települési támogatást adni az ott élőknek.

Czibere Károly azt is mondta, bízik abban, hogy a márciusi változtatással két évtized után végre rendet tudnak tenni a támogatási rendszerben. Az államtitkár ugyanakkor jelezte azt is, hogy az átalakuló szociális ellátórendszer gyakorlati megvalósulását az Emberi Erőforrások Minisztériuma folyamatosan figyelemmel kíséri, és ha indokolt, menet közben igazítanak rajta.

Vasárnaptól él a bírósági végrehajtók ellenőrzését részletesen szabályozó rendelet

Vasárnap lép életbe az önálló bírósági végrehajtók ellenőrzésének részletszabályait rögzítő kormányrendelet.

A jogszabályt az önálló bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának ellenőrzésére kell alkalmazni. Az Igazságügyi Hivatal által végzett ellenőrzések célja az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom megerősítése és megóvása.

A rendelet szerint az Igazságügyi Hivatal az ellenőrzések során önállóan kockázatelemzés alapján jár el, az ellenőrzésnek függetlennek, pártatlannak és tárgyilagosnak kell lennie, ennek során lehet átfogó vizsgálat, soron kívüli vizsgálat, illetve célvizsgálat és utóvizsgálat.

Átfogó vizsgálatot a végrehajtó kinevezését követő egy év elteltével, ezt követően szolgálati viszonyának fennállása alatt legalább négyévenként kell végezni. Súlyos vagy rendszeres jogszabálysértés, vagy a kamara iránymutatásaiban foglaltak megsértésének gyanúja esetén elrendelhető soron kívüli vizsgálat. Soron kívüli, cél- és utóvizsgálat során előzetes bejelentésre nincs szükség, ha az - a rendelkezésre álló adatok alapján - meghiúsíthatja az ellenőrzés eredményes lefolytatását.

Az ellenőrök, illetve az ellenőrzések kapcsán a rendelet szigorú képesítési, gyakorlati és összeférhetetlenségi feltételeket állapít meg.

Trócsányi László igazságügyi miniszter három hónapja jelentette be, hogy szükség van a bírósági végrehajtói rendszer reformjára, mert sok a panasz, a rendszer nem úgy működik ahogy kellene, december elején pedig kinevezte Szekér Juditot, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara mellé miniszteri biztosnak. A tervek szerint 2016-ra újul meg a végrehajtói rendszer.

Márciustól hatályosak az új ekáer szabályok

Első alkalommal  március 11-től kell kockázati biztosítékot nyújtaniuk az erre kötelezett, kockázatos termékeket fuvarozó vállalkozásoknak. Ellenben azok a vállalkozások, amelyek szerepelnek a NAV köztartozásmentes adózói adatbázisában, mentesülnek a kockázati biztosíték fizetésének kötelezettsége alól - egyebek mellett ezt tartalmazzák az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszerrel (ekáer) összefüggő jogszabályok, amelyek vasárnap lépnek hatályba.

Az alapvető szabály nem változik a módosított törvényben: minden útdíjköteles - 3,5 tonna össztömeget meghaladó - járművel történő fuvarozás feltétele az, hogy a fuvarozó rendelkezzen ekáer-számmal.

Márciustól a nemzetgazdasági miniszter végrehajtási rendelete tartalmazza azokat az eseteket, amelyekben akkor is az ekáer alá tartozik a szállítás, ha nem útdíjköteles járművel végzik azt. Az ilyen jármű össztömege nem haladhatja meg a 3,5 tonnát.

A végrehajtási rendelet szerint az Európai Unió más tagállamából Magyarországra, akár innen külföldre, továbbá belföldön belül is csak ekáer-számmal lehet fuvarozni útdíjköteles járművel.

Az ekáer-számot az exportáló feladónak, import terméknél a magyar címzettnek, belföldi fuvarozásnál pedig szintén a feladónak kell megkérnie.

A számhoz az ügyfélkapun történő regisztrációval megszerzett felhasználónévvel és jelszóval lehet hozzájutni. Minden szám egy fuvart takar.

Mentesül az ekáer-szám megkérése alól a 20 kilométeren belüli szállítást végző fuvarozó. Ehhez egy évre szóló egyedi mentesítést kell kérnie, amelyet a lejáratát megelőzően, legfeljebb 90 nappal lehet meghosszabbítatni.

Nem tartozik az ekáer hatálya alá - egyebek mellett -  az alkoholtermék, a sör, a bor, a pezsgő, a dohánygyártmány, az ásványolajtermék, a bioetanol, a biodízel, az E85, a hulladékok - beleértve a fémhulladékot is - valamint a postán szállított termék sem.

A biztosítéknak folyamatosan el kell érnie a bejelentést megelőző 45 napban szállított kockázatos termékek együttes, áfa nélkül számított ellenértékének 15 százalékát.

Átalakulnak az egészségügy háttérintézményei

Március 1-jével átalakul számos egészségügyi háttérintézmény, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkársága szerint ezáltal átláthatóbb lesz és egyszerűsödik az ágazat háttérintézményi rendszere.

A változások nyomán átalakul az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH), a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) szervezeti struktúrája, és elkezdi működését az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK). Többletfeladatokat kap az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), megalakul - két intézmény összevonásával - az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet, míg az Országos Igazságügyi és Orvostani Intézet feladatait a Semmelweis Egyetem veszi át.

Megmarad - mint középirányító szerv - az OTH, de a korábbi kilenc háttérintézménye helyett a jövőben négy fog tevékenykedni.

Az OTH háttérintézményeként jön létre az Országos Közegészségügyi Központ, amelyhez a környezet- és település-egészségügy, a sugáregészségügy, valamint a kémiai biztonság tartozik. Integrálódik az Országos Kémiai Biztonsági Intézet, az Országos "Frédéric Joliot-Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet, valamint az Országos Környezetegészségügyi Intézet.
    Szintén az OTH háttérintézményeinek integrációja útján jön létre a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, az Alapellátási Intézetnek és az Országos Gyermekegészségügyi Intézetnek az Országos Egészségfejlesztési Intézetbe történő beolvadásával. A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet módszertani intézetként és egészségfejlesztési szolgáltatási központként látja el feladatait.

Az országos intézetek egymással való együttműködését az OTH megerősített koordinatív hatáskörrel látja el, és megmarad az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet (EKI), amely az OTH középirányítói jogkörébe kerül. Az összeolvadások az államtitkárság szerint szükségszerűen jelentik a párhuzamosságok megszüntetését és a profiltisztítást, de az átalakítás során az alapvető feladatok elvégzése nem sérül, és a folyamatos működés fenntartása, a kötelező állami feladatok ellátása is prioritás.

A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetből (GYEMSZI) létrejön az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK), amely kizárólag a fenntartói, az állam tulajdonosi joggyakorlási funkciókra összpontosít. A hatósági feladatokat a háttérintézményi rendszer más szereplőinek adják át.

Többletfeladatokat kap az egészségbiztosítási pénztár, az OEP felhatalmazást kap a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatások ellátásszervezésére és kontrolljára, de ide tartoznak az ágazati adatszolgáltatási, informatikai fejlesztési teendők is, valamint az egészségbiztosító vesz át egyes, az egészségügyi finanszírozás területéhez kapcsolódó feladatokat.

Új, önálló szervezetként jön létre az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI), amely az Országos Gyógyszerészeti Intézet és az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) összeolvadásával alakult meg.

Az eddig a GYEMSZI által ellátott technológiaértékelési feladatok (a társadalombiztosítási támogatásba való bevonásokkal kapcsolatos kutató és előkészítő feladatokkal együtt) szintén átkerülnek az OGYÉI szervezetébe.

Az átalakulások részeként létrejön az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK). Ennek létrehozásával megvalósulhat az ügyintézéssel járó terhek csökkenése, az ügyfélbarát szolgáltatás nyújtása, a teljes körű tájékoztatás biztosítása, az elektronikusan intézhető ügyek körének bővítése.

Az Országos Igazságügyi és Orvostani Intézet (OIOI) feladatait a Semmelweis Egyetem veszi át, az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) az ÁEEK-hez kerül, de továbbra is kiemelten kezeli az országos vérellátást megtartva önálló költségvetési jogállását.

Az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) a struktúraátalakításban több feladatot kap, az intézet veszi át a GYEMSZI-től a minőségügyi szakfőorvosi rendszer működtetését.