Mi változott 2014. január 1-től?

Kigyűjtöttük a legfontosabb jogszabályi és egyéb változásokat. Szép mennyiség, de semmi pánik, igyekeztünk rendet vágni közöttük.
 
Emelkedett a közfoglalkoztatottak bére

A közfoglalkoztatási bér az alap- a szakképzett és a munkavezető kategóriákban egyaránt 2,4 százalékkal emelkedett január 1-től.
 
A teljes munkaidőben foglalkoztatott közfoglalkoztatott havi bére január 75 500 forintról 77 300 forintra emelkedett.

A legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén 96 800 forintról 99 100 forintra emelkedett a havibér. A munkavezetőknél pedig 83 050 forintról nő 85 050 forintra.

Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a közfoglalkoztatási bér kötelező, legkisebb összeg január 1-jétől havi 85 050 forint, míg a közfoglalkoztatási garantált bér kötelező, legkisebb összege havi 109 040 forint. Az emelkedés itt is 2,4 százalékos.
 
Csökkent az ügyintézési idő a kormányablakoknál

Január 1-jétől harmincról huszonegy napra csökkent az eljárás ideje a kormányablakoknál, az eddiginél több ügyet lehet egy helyen intézni, és ingyenes lesz a bűncselekmény miatt elvesztett vagy megrongálódott személyi okmányok pótlása.
 
Az új szabályok szerint családi pótlék vagy taj-kártya igénylésekor a kormányablaknál elég egy példányban benyújtani a kérelmeket, és egyszerűsödnek a nemzetközi jogsegéllyel kapcsolatos szabályok is. Az anyakönyvi kivonat már a legközelebbi anyakönyvvezetőnél is átvehető és nem kell illetéket fizetni azoknak a személyi okmányoknak a pótlásakor, amelyek bűncselekmények során rongálódtak meg vagy vesztek el. A pótolt papírokat az eredeti kártyák érvényességével állítják ki.

 Az ingatlan-nyilvántartási törvény módosítása értelmében a hiteles tulajdonilap-másolat és térképmásolat kiadására is lehetőség lesz a kormányablakban.

Változtak a kedvezményes honosítás szabályai is, ezután az állampolgári eljárással kapcsolatos beadványok a kormányablakoknál is benyújthatók.

 A törvénycsomag azt is tartalmazza, hogy az önkormányzatok által kiszabható közigazgatási bírság összege magánszemélyeknél legfeljebb 200 ezer, jogi személyeknél legfeljebb 2 millió forint lehet.

A jövőben a járási hivatalvezetőkkel szemben a fegyelmi eljárást a kormánymegbízottak végzik, nem a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, és hivatalvesztésre is ők tesznek javaslatot a tárca vezetőjénél.
 
Újabb családtámogatások vehetők igénybe

A kormány még novemberben döntött négy konkrét intézkedésről a gyed extra keretében.
 
Így a gyes és gyed folyósítása mellett újra vállalható munka a gyermek egyéves kora után. Testvér születése esetén a korábbi ellátások megmaradnak, így például két gyedre vagy két gyesre is jogosulttá válhatnak az érintettek egy időben. A harmadik intézkedés a diplomás gyed bevezetése, míg a negyedik a három- vagy többgyermekes kismamákat foglalkoztató munkaadók újabb adókedvezményét jelenti.

A bevezetendő diplomás gyeddel lehetővé válik, hogy a felsőfokú képzés nappali tagozatán két aktív félévet meghaladó hallgatói jogviszonnyal rendelkező anya a gyermek egyéves koráig gyedre szerezzen jogosultságot, ezt követően pedig gyes mellett végezheti a tanulmányait.

A diplomás gyed érinti egyrészt a felsőfokú alapképzésben, szakképzésben, felsőoktatási szakképzésben és a szakirányú továbbképzésben tanulókat; ők a minimálbér alapján kapnak majd gyedet. Azok pedig, akik mesterképzésben, egységes osztatlan képzésben vagy doktori képzésben végeznek, a garantált bérminimum alapján kapják meg a gyedet.

A negyedik intézkedés a három- vagy többgyermekes anyákat, illetve munkaadójukat érinti. Ennek lényege, hogy kiterjesztették a munkavédelmi akciótervben már meglévő hároméves szociális hozzájárulási adókedvezményt további két évvel; így a negyedik és ötödik évben csak az adó 50 százalékát kell a munkáltatóknak befizetniük az érintett munkavállalók után.

 Az egy- és kétgyermekeseket érintő hasonló munkaadói kedvezmények is megmaradnak.
 
Kiterjesztett  családi adókedvezmények

Az adótörvények változásával bevezetett új rendszer lényege, hogy azok a szülők, akik eddig a családi adókedvezmény teljes összegét nem tudták igénybe venni, családi járulékkedvezmény formájában az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékból érvényesíthetik az adókedvezményt.

Ez azt jelenti, hogy a bruttó bér eddigi 16 százalékáról 33 százalékára nő a családi adókedvezmény által elérhető maximális adómegtakarítás.

A szakminisztériumi háttéranyag szerint egy háromgyerekes családban ha a két szülő együttes jövedelme 100 ezer forint, akkor a 2013. évi nettó 81 500 forintos jövedelem 2014-ben 98 500 forint lesz, tehát az új évben nettó 17 ezer forinttal több marad a családoknál.

Ha a (háromgyerekes) két szülő együttes jövedelme 300 ezer forint, akkor 51 ezer forinttal kaphatnak többet havonta.
 
Bekerült a törvénybe a védendő vízfogyasztó fogalma

A víziközmű-szolgáltatási törvénybe január 1-től bekerült a védendő felhasználó - fogyasztó - fogalma, ide tartoznak a szociálisan rászorulók, valamint a fogyatékkal élők.
 
 Az Országgyűlés által december elején elfogadott törvény szerint a szociálisan rászoruló személy - kedvezményként -  részletfizetésre, illetve fizetési haladékra jogosult. A fogyatékkel élőnél pedig a különleges bánásmód a méréssel, leolvasással, számlázással és a díjfizetési módokkal kapcsolatos igényeinek figyelembevételét jelenti.

A víziközmű-szolgáltató a kétféle védendő csoportról nyilvántartást vezet, de az abba való felvételt a felhasználónak kell kérnie. A törvény csak érinti azt, hogy a rászorultság milyen dokumentumokkal igazolható. A jegyző azt igazolja, hogy az illető azon a helyen lakik, ahol a vízdíj-kedvezményt kéri, amúgy a rászorultságot az ellátást biztosító szervezetek igazolják.

 A részletes feltételeket a végrehajtási kormányrendelet tartalmazza majd.

Ugyan ez a törvénymódosítás írja elő azt, hogy az átalánydíjas fogyasztóknak 2015. december 31-ig vízórát kell felszereltetniük. A mérő helyét a fogyasztónak kell kialakíttatnia, a szolgáltató viszont nem tagadhatja meg az óra felszerelését.
 
 Változott a kötetlen munkarend és a szabadság kiadásának szabályozása

A parlament még nyáron módosította a Munka törvénykönyvét, a kötetlen munkarendre és a szabadság kiadására vonatkozó új szabályok január elsejével léptek hatályba.
 
Eddig akkor számított kötetlennek a munkarend, ha a munkáltató, heti átlagban, legalább a napi munkaidő fele beosztásának jogát - a munkakör sajátos jellegére, a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel - a munkavállaló számára írásban átengedte. Ez az előírás úgy módosult, hogy a kötetlen jelleg a teljes munkaidőre vonatkozik, de a munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatainak egy részét - éppen azok sajátos jellege miatt - csak egy meghatározott időpontban, vagy pedig időszakban teljesítheti.

A szabadság "átvitelének" szabálya lényegesen leegyszerűsödött. A munkaadó a tárgyévben esedékes szabadságból a munkavállaló életkora alapján járó pótszabadságot írásos megállapodás alapján a következő év végéig is kiadhatja.

Mostanáig a 20 nap alapszabadság és az életkor szerinti pótszabadság egyharmadát adhatta ki a munkaadó az esedékesség évét követő év végéig, de erről meg kellett állapodnia a munkavállalóval.

A közalkalmazotti törvény azzal egészült ki az év első napjától, hogy a munkáltató a fizetési fokozat, továbbá a vezetői megbízás alapján járó pótszabadságot adhatja ki a következő év végéig. Az erről való írásbeli megállapodás itt is kötelező.
 
Közérdekű bejelentést lehet tenni az ombudsmannál

Január 1-jétől a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló törvény alapján bárki fordulhat állami vagy helyi önkormányzati szervhez oly módon is, hogy személyes adatai csak az alapvető jogok biztosa és hivatala számára legyen hozzáférhető, ami főként korrupciós ügyekben lehet indokolt.
 
Az ilyen bejelentéseket a hivatal úgy dolgozza fel, hogy az ne tartalmazza a közérdekű bejelentő azonosítását lehetővé tevő adatot, és a bejelentést ebben az anonimizált formában továbbítja az ügyben eljáró hatósághoz.

Az ombudsman emellett közvetlenül is vizsgálhatja a közérdekű bejelentések kezelésének gyakorlatát.
 
Módosultak a rokkantsági szabályok

 A megváltozott munkaképességű személyek ellátására eddig az volt jogosult, akinek az egészségi állapota 60 százalékos - vagy ennél alacsonyabb - mértékű, és 5 éven belül legalább 1095 napot  - 3 évet - dolgozott úgy, hogy volt társadalombiztosítása.
 
Az indoklás szerint azonban a 45 és 60 év közöttieknél sokan egészségi állapotuk miatt az elmúlt öt évben nem tudtak dolgozni. Ezért kiegészítették a szabályozást, így 10 éven belül 2055 nap vagy 15 évben belül 3650 nap - azaz tíz év - biztosítási idő megléte esetén is jár támogatás.

A változtatás értelmében akkor válik valaki jogosulatlanná a rokkantsági ellátásra, ha keresőtevékenységből származó jövedelme három egymást követő hónapban meghaladja a minimálbér másfélszeresét, vagyis a jövőben egyszeri jutalmak miatt nem fog megszűnni a jogosultság.

A módosítás kimondja, hogy megváltozott munkaképességűnek kell tekinteni azt a munkavállalót is, aki rehabilitációs járadékban részesül. Mivel ez kifutó ellátás, az érintettek részesülhetnek a támogatott foglalkoztatásban. Az előterjesztés azt is általánossá teszi, hogy a fogyatékossági támogatásban részesülők is részt vehetnek támogatott foglalkoztatásban.

A jogszabályba egy módosítással az is bekerült, hogy a rehabilitációs hatóság nyilvántartást vezet a rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesülő megváltozott munkaképességűekről, az akkreditált munkaadókról és a megváltozott munkaképességűek számára felajánlott betöltetlen álláshelyeikről.
 
Emelkedett az emelt összegű ápolási díj

Januártól több mint nettó ötezer forinttal, közel nettó 40 ezer forintra emelkedett az emelt összegű ápolási díj, és a kormány bevezette a kiemelt ápolási díjat, melynek összege közel nettó 48 ezer forint.

Ápolási díjat a tartósan gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg emberek otthoni ápolását-gondozását ellátó hozzátartozók kaphatnak, emelt összegű ápolási díjat azok, akiknek hozzátartozója fokozott ápolást igényel, míg kiemelt ápolási díjat azok, akik a legsúlyosabb egészségi kategóriába tartozó családtagjukat gondozzák.

Az alanyi jogon járó ápolási díj összege jövőre is nettó 26 550 forint marad. A bruttó díjakból tízszázalékos nyugdíjjárulékot vonnak, ez azt jelenti, hogy az érintettek a befizetésekkel nyugdíjjogosultságot szereznek.
 
Több mint ötezer nevelőszülő kerül foglalkoztatási jogviszonyba

A Magyary-program keretében 2014. január 1-jétől egyszerűsödött az örökbefogadás előtti eljárás, és egyszerűbbé vált az örökbefogadás engedélyezése is.
 
A jelenleg gyermekotthonban élő, mintegy 2430 tizenkét év alatti fiatal átkerülése nevelőszülőkhöz fokozatosan, három év alatt történik meg.
 
Állami feladat lett a tankönyvellátás

A január 1-jén hatályba lépőett változásokkal jogi értelemben megszűnt a piaci elvekre épülő tankönyvellátás, és helyébe az állam teljes körű felelősségére épülő rendszer lépett.
 
A tankönyvek fejlesztéséért és kiadásáért egy állami szerv felel, megrendelésük, beszerzésük és az iskolákba eljuttatásuk a már működő könyvtárellátó feladata.

Az állam 2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben biztosítja az ingyenes tankönyvellátást az elsőtől a nyolcadik évfolyamig.

A köznevelésben használható tankönyvekről jegyzéket kell vezetni, az iskolák pedig fő szabály szerint évfolyamonként és tantárgyanként az abban szereplő két tankönyvből választhatnak. A tankönyvválasztás a fenntartó egyetértéséhez kötött.

A szabályozás meghatározza a tankönyvvé és a pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítási eljárás lépéseit és az abban közreműködőket. Tankönyvként az a nyomtatott vagy elektronikus adathordozón rögzített könyv hozható forgalomba, amelyet miniszteri rendeletben meghatározott eljárás keretében tankönyvvé nyilvánítottak, nyilvános pályázati eljárásban az oktatásért felelős miniszter kiválasztott vagy a miniszter kezdeményezésére kísérleti tankönyvként fejlesztettek ki. A miniszter nyilvános pályázaton bevonhatja a tankönyvellátásba a kiadókat.

A Belügyminisztérium felügyeli a vízügyet

Január 1-jétől a Belügyminisztérium felügyeli a vízügyet, azaz megszűnt az az állapot, hogy a vízügyi kérdések részben a vidékfejlesztési, részben a belügyi tárcához tartoznak.

A vízgyűjtő-gazdálkodás továbbra is a vidékfejlesztési tárcához tartozik majd, mert az szorosan összefügg a környezet- és természetvédelemmel.
 
Megszűnt az NFÜ

Megszűnt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) jogutódlással január elsejével, az uniós fejlesztési programok végrehajtása a szaktárcákhoz került, míg a források felhasználását a Miniszterelnökség koordinálja.
 
A Miniszterelnökségen belül egy központi koordináló szervet hoznak létre, amely ellenőrzi majd a 2014-2020 közötti hét évre felvázolt pályának az alakulását. Ebben a végleges szerkezetben történik majd a 2007-2013-as időszak programjainak kifuttatása, illetve a 2014-2020-as időszak tervezése és végrehajtása.
 
A minisztériumokhoz kerülő irányító hatóságok helyettes államtitkárságokként működnek majd, míg a Miniszterelnökségbe olvadó volt NFÜ-főosztályok ott is főosztályok maradnak.

A megszűnő fejlesztési ügynökség szakembereit nem küldik el, közülük 350 az egyes minisztériumokhoz kerül, 300 főt pedig a Miniszterelnökség foglalkoztat tovább.
 
Új büntetőjogszabályok

Új büntetőjogszabályok léptek hatályba január 1-jétől, köztük a sporteredmény tiltott befolyásolása, továbbá, hogy lakásmaffiás ügyben a sértett kérheti a korábban általa lakott ingatlan átadását, a szakértőknek pedig 90 napjuk van a szakvélemény elkészítésére büntetőeljárásban. Egy másik új törvényi rendelkezés szerint az erkölcsi bizonyítványban rögzíteni kell, ha valaki gyermekek sérelmére követett el bűncselekményt.
 
Ha más bűncselekmény, például vesztegetés, vagy csalás nem valósul meg, az új szabályozás szerint akkor is önálló bűncselekmény a bundázás és három, bizonyos esetekben öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.

A törvény szerint "aki olyan megállapodást köt, aminek következtében valamely sportszövetség versenyrendszerében szervezett vagy a sportszövetség versenynaptárában egyébként szereplő verseny, mérkőzés eredménye nem a versenyszabályzatnak vagy a tisztességes játék elveinek megfelelő módon alakul ki, ha más bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el."

A lakásmaffiás ügyekben január 1-jétől alkalmazható rendelkezés szerint a sértett bizonyos feltételek mellett ideiglenes intézkedésként kérheti a korábban általa lakott ingatlan kiürítését, ha a feltételezett elkövetők laknak benne, vagy ők engedték át másnak ingyenes használatra.

A törvény szerint "ha a zsarolás, a csalás, illetve az uzsora-bűncselekmény elkövetési tárgya olyan, a terhelt által lakott vagy a hozzájárulásával más személy által ingyenesen használt ingatlan, amelyben a bűncselekmény elkövetését megelőzően a magánfél lakott, és a polgári jogi igény az ingatlannal kapcsolatos rendelkezési jogot vagy az ingatlan birtoklásának jogát is érinti, a magánfél indítványában ideiglenes intézkedésként kérheti az ingatlan kiürítését és annak a magánfél birtokába bocsátását."

A büntetőeljárások gyorsítását szolgálja, hogy életellenes bűncselekményeknél a szakértői intézeteknek három hónapon belül meg kell hozniuk állásfoglalásukat. Az eljárási törvény eddig nem tartalmazott határidőt a szakvélemény előterjesztésére. Ezt most 60 napban állapították meg, amit egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meg lehet hosszabbítani. Továbbá a szakértőt rendbírsággal kell sújtani, és az okozott költség megfizetésére kell kötelezni, ha a szakvélemény előterjesztésére rendelkezésére álló határidőt önhibájából elmulasztja.

A büntetőjogszabályokat érintő törvénycsomag bevezeti a szabálysértési eljárásban a mediációt, az elkövető és a sértett közti közvetítő, békéltető, megegyezést, jóvátételt célzó eljárást, amely a felek önkéntességén alapul. Továbbá új szabálysértési tényállás, ha valaki a kutyáját - a vadász- és a szarvasgomba-kereső kutya kivételével - természeti, védett természeti területen vagy vadászterületen póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja.

A törvénycsomag a kényszerintézkedések körében is új szabályokat vezet be például a házi őrizet, illetve nyomkövető alkalmazása, továbbá az előzetes letartóztatás vonatkozásában. Az előzetes időtartamára vonatkozó szigorítások - például egyes súlyos, jobbára élet elleni bűncselekményekkel kapcsolatban a felső határ eltörlése - már novemberben életbe lépett.

Egy másik, a gyermekek védelmét célzó törvény szerint január 1-jétől az erkölcsi bizonyítvány jelzi, ha valakit gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt
eltiltottak foglalkozásától. Így jobban ellenőrizhető, hogy az ilyen cselekmények elkövetői ne dolgozhassanak olyan munkahelyen, munkakörben, mely gyermekekkel kapcsolatos. A szigorítás értelmében az érintettek nemcsak tanári, nővéri, orvosi vagy nevelői munkától vannak eltiltva, hanem minden olyan tevékenységtől, amely azzal jár, hogy huzamosabb időt tölthetnek gyerekekkel. Szigorítás az is, hogy már nemcsak a szexuális, hanem más bűncselekmények elkövetőit is eltilthatják.
 
Új hitelintézeti törvény

 A fogyasztóvédelem erősítésével függ össze, hogy a jövőben az ügyfelek bármikor átszerződhetnek egy átlátható árazású termékre. Emellett a deviza alapú jelzáloghitel-szerződésekre kiterjesztik a Magyar Nemzeti Bank középárfolyamának alkalmazását.

A jelzáloghitel felmondása esetén az adott banknak előre, meghatározott időben értesítenie kell az ügyfelet. A törvény pontosítja a lakáscélú kölcsönszerződés fogalmát is.

A lakáscélú felhasználás fogalma kiegészül a lakáscélú pénzügyi lízingszerződés megkötéséhez szükséges önerő finanszírozásával, lízingbe vétel vagy haszonélvezeti jog alapján használt ingatlan felújításával, korszerűsítésével, lízing kiváltásával, továbbá a lakáscélú hitelek kiváltására felhasznált kölcsön kiváltásával. A jogszabály egyértelművé teszi, hogy nemcsak a lakáscélú kölcsön teljes, hanem részleges kiváltása, előtörlesztése is lakáscélú felhasználásnak minősül.

A futamidő díjmentes meghosszabbításának lehetőségét szabályozó rendelkezés pedig nemcsak a lakáscélú, hanem minden jelzáloghitelre kiterjed majd.

A korábbi szabályozás az uniós jogszabályok által leginkább érintett prudenciális követelményekkel is kiegészül, különös tekintettel a tőkepufferek bevezetésére, a vállalatirányítási és kockázatkezelési szabályok előírására, valamint a felügyeleti szabályok változására.
 
A jövedéki adó változása

Az egyik változás, hogy megszűnt az adóraktárak vevőnyilvántartás vezetési kötelezettsége.

A jövedéki biztosítékok megemelésére szigorúbb szabályok vonatkoznak. Amennyiben a biztosíték megemelése szükséges, de egy bejegyzett kereskedő vagy adóraktár ezt elmulasztja, a vámhatóság a bejegyzett kereskedői- vagy az adóraktári engedélyt akár fel is függesztheti, illetve visszavonhatja.

A pálinkafőzés jövedéki szabályozásában további könnyítések léptek életbe. Így például lehetőség nyílik a látvány-szeszfőzdékben történő értékesítésre, tudományos és oktatási célra pedig adómentesen lehet alkoholterméket előállítani.

Az 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű palackba töltött cseppfolyósított szénhidrogén és a kenőolaj forgalmazását a jövedéki engedélyhez köti a törvény.

Az illegális dohánykereskedelem visszaszorítása érdekében a szárított és fermentált dohány birtoklása és kereskedelme előzetes regisztrációs eljáráshoz van kötve, és nagymértékben nőtt a fermentált, illetve szárított dohánnyal kapcsolatos jogsértések esetén kiszabható jövedéki bírság mértéke. Emellett a cigaretták kézi töltésére szolgáló elektromos berendezést vagy nagyobb kapacitást lehetővé tevő kézi eszközöket csak adóraktár részére lehet értékesíteni.
 
Az áfatörvény változásai

Január 1-jétől számos ponton változott az áfa szabályozása, így a sertés áfakulcsa 27-ről 5 százalékra csökkent, a gabonafélék és az olajos magvak esetében pedig 2018. december 31-ig hatályban marad a fordított adózás.
 
A fordított adózás ezután kiterjed az olyan ingatlanhoz kapcsolódó építési-szerelési, bontási tevékenységekre is, amelyeknél elegendő a hatóság általi tudomásulvétel.

Módosult az időszakos elszámolás szabályozása, ezekben az esetekben az elszámolási időszak zárónapja minősül majd teljesítési időpontnak, míg eddig a fizetés esedékessége határozta meg a teljesítés napját. A közszolgáltatási (közüzemi) szerződésekre a jelenlegi szabályozás marad érvényes. Szintén az ellenérték esedékességét kell a teljesítés időpontjának tekinteni olyan termékértékesítéseknél, szolgáltatásoknál, amelyeket a telekommunikációs szolgáltatás nyújtója a telekommunikációs hálózat felhasználásával teljesít, és elszámolásukra a telekommunikációs szolgáltatás elszámolási időszakának részeként kerül sor. Az új szabályokat olyan 2014. június 30-át követően kezdődő elszámolási időszak esetén kell először alkalmazni, amelyeknél a fizetés esedékessége 2014. június 30-át követő időpont.

További változás, hogy az adóalany nem csak közvetlen vevője részére nyújthat az áfa rendszerében is elismert pénzbeli árengedményt, visszatérítést, hanem harmadik fél részére is. A kupon alapján történő utólagos adóalap csökkentést olyan termékek, szolgáltatások esetében lehet alkalmazni bizonyos feltételek teljesülése esetén, amelyeket nem közvetlenül a pénzvisszatérítést teljesítőtől szereztek be.

Exportértékesítések esetében, amennyiben az adómentességet kizárólag a 90 napos határidő túllépése miatt nem lehetett alkalmazni, az adózónak lehetősége van fizetendő adóját csökkenteni az értékesítés után bevallott és megfizetett adó összegével, ha az értékesítéstől számított 360 napon belül a terméket mégis kiléptetik az unió területéről.

A tárgyi eszközökhöz kapcsolódó előzetesen felszámított adó korrekciójának szabályait a vagyoni értékű jogokra is kiterjesztették azzal, hogy azokat nem csupán a jogutódlással, vagy apport útján, hanem az üzletág-átruházás keretében megszerzett vagyoni értékű jogokra is alkalmazni kell. Az új szabályokat a 2014. január 1-jén vagy azután szerzett vagyoni értékű jogokra kell alkalmazni. A már korábban megszerzett jogok esetében az adóalany dönthet, hogy kívánja-e az új szabályokat visszamenőlegesen alkalmazni.

Nyugtát a jövőben elektronikusan is ki lehet bocsátani, és egyszerűsödik a belépőjegyek nyugtaként való alkalmazásának lehetősége.
 
Változások a helyi iparűzési adó megállapításában

2014-től a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) hatálya alá tartozó adóalanyok adóévre is választhatják az egyszerűsített adóalap-megállapítási módszert, ha valamilyen okból már nem tartják racionálisnak az ilyen módon történő adóalap-megítélést, választhatják az általános szabályok alkalmazását is, s továbbra is kata-alanyok maradhatnak.
 
A kata hatálya alá tartozó vállalkozók eddig csak a kata-alanyiság időszakának egészére választhatták a helyi iparűzési adóban a tételes adóalap szerinti egyszerűsített adóalap-megállapítást, vagyis csak akkor léphettek ki az egyszerűsített adóalap-megállapítási szabályok alól, ha a kata-alanyiságot is megszüntették.

A mobilszolgáltatóknak az új szabályozás szerint nem csak azon önkormányzatok illetékességi területén keletkezik telephelye, ahol a vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőik számlázási címe van, hanem az általános szabályok alapján is telephelyük keletkezik ott, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytatnak (például ügyfélszolgálat formájában).

Változott az adóalap telephelyek közötti megosztásának módja is. Az új szabályok szerint a mobilszolgáltatóknak az adóalapjuk 20 százalékát a székhelyük és az általános telephely-fogalom szerinti telephelyeik (például iroda, üzlet) között kell megosztaniuk az általános adóalap-megosztási szabályok alapján. Az adóalap 80 százalékát pedig a jelenleg is hatályos szabályok, vagyis a településeken lévő előfizetők száma alapján kell megosztaniuk azon települések között, ahol előfizetőik vannak.

Több ponton változott az illetéktörvény

Több ponton változott az illetéktörvény: mentesül az illetékteher alól a házastársak közötti ajándékozás és vagyonátruházás, szigorodnak ugyanakkor a gazdálkodó szervezetek közötti egyes tranzakciók illetékmentességének feltételei.
 
A házastársak közötti ajándékozás és a házastársak közötti vagyonátruházás illetékmentes lett, valamint a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés is mentesül az illetékteher alól. Ezen felül az első lakástulajdon megszerzéséhez kapcsolódó illeték pótlékmentes részletfizetésére vonatkozó feltételek közül kikerül az életkorra vonatkozó megkötés (korábban csak 35 év alatt lehet igénybe venni a pótlékmentes részletfizetést).

A gazdálkodó szervezetek közötti ingyenes eszközátadás, követelés-elengedés és tartozásátvállalás ajándékozásiilleték-mentességének feltételei szigorodnak. A mentességet nem lehet alkalmazni, ha a szerző felet olyan államban jegyezték be, amelyben a társasági adó mértéke vagy az effektív adókulcs nem éri el a 10 százalékot, vagy a részesedések értékesítéséből származó jövedelmet nem terheli a társasági adónak megfelelő, legalább 10 százalékos mértékű adó.

Ugyanezen szigorítás érvényes a kedvezményezett részesedéscsere, átalakulás, eszközátruházás keretében történő átruházás, továbbá ingatlan és belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban meglévő részesedés kapcsolt vállalkozások közötti átruházását megillető visszterhes vagyonátruházási illeték mentességével kapcsolatban is.

A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének megszerzése, függetlenül annak cégjegyzékben feltüntetett főtevékenységétől, minden esetben visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség alá esik.

Mentes lett ugyanakkor az ajándékozási illeték alól az osztalékra vonatkozó követelés elengedése, valamint a csődegyezség keretében és a felszámolási eljárásban a követelés elengedése akkor, ha a követelés jogosultja nem a csődeljárás, felszámolási eljárás alá vont gazdálkodó szervezet tagja.

Egyértelművé vált az illetékkötelezettség fennállása ingatlan és gépjármű pénzügyi lízingje esetén is, ha az a futamidő végén tulajdonátszállást eredményez.

A 2013 elején bevezetett egyes illetékmódosításokkal kapcsolatban kiküszöbölték a hatályba léptető rendelkezés miatti hátrányos illetékkötelezettséget, így, ha az új szabályok szerint - tehát a 2013-ban bejelentett vagyonszerzés ügyében - megállapított illetékkötelezettség magasabb, mint az a korábbi rendelkezések szerint lett volna, az utóbbi alkalmazandó. Az esetlegesen már megfizetett különbözetet visszautalják.
 
Változtak a kisadók

Január 1-jétől változott a népegészségügyi termékadó (neta), a közműadó, az energiaadó, a regisztrációs adó, a kata, a hitelintézetek számára pedig bevezettek egy egyszeri különadót.
 
    A jövő évtől a kivonatalapú szörpök kivételével a hozzáadott cukrot tartalmazó és legalább 8 százalékos cukortartalmú, illetve 25 százaléknál alacsonyabb gyümölcs-, illetve zöldségtartalmú szörpök is a neta hatálya alá kerülnek, az adó mértéke literenként 200 forint lesz.

    Változott a közműadó is, a hírközlési vezetékek 200 kilométeres vezetékhosszig adómentesek lettek (eddig 170 kilométerig 80 százalékos adókedvezmény volt), illetve megemelkedtek az e fölött csökkenő mértékben figyelembe vehető adókedvezményekhez kapcsolódó vezetékhossz-sávok. Ezután csak az 500 kilométer feletti vezetékhosszra kell az adókötelezettség 100 százalékát megfizetni (jelenleg 300 kilométer a határ).

    A regisztrációs adó úgy változott, hogy átalakítás esetén a negatív regisztrációsadó-különbözet csak akkor visszaigényelhető, ha a jármű magasabb környezetvédelmi besorolásba került.

    Az energiaadót érintő változás, hogy a gazdálkodók január 1-jétől az adómegállapítási időszakra vonatkozóan vissza nem igényelt adót az elévülési időn belül egy későbbi adómegállapítási időszakban levonhatják vagy visszaigényelhetik.

    A kisadózó vállalkozások számára a helyi adóról szóló törvény módosításának köszönhetően lehetővé vált, hogy adóévenként döntsenek az egyszerűsített, tételes helyi iparűzési adóalap alkalmazásáról. A döntés megváltoztatására már nem csak a kata-alanyiság megszűnésekor van lehetőség. Magasabb, 75 ezer forintos tételes adó megfizetésének választásával magasabb nyugdíj- és táppénzellátásra való jogosultságot szerezhetnek. További változás, hogy előtársaságok is adózhatnak kisadózó vállalkozásként.

    A hitelintézeteknek hitelintézeti hozzájárulás címen 2014-ben egyszeri különadót kell fizetniük a már megképzett, és 2013. december 31-i fordulónappal az eredménytartalékba átvezetett általános kockázati céltartalék után, amelynek mértéke az általános kockázati céltartalék csökkenés 19 százaléka. Ezt nem különadó, hanem társasági adó formában kell megfizetni, a bevallás és adófizetés határideje 2014. március 10. A hitelintézeti hozzájárulást meg kell fizetni akkor is, ha a 2013. évi társasági adóbevallás alapján veszteséges a társaság. Mivel nem különadóról, hanem társasági adóról van szó, az adó összege az éves beszámolóban nem ráfordításként jelenik az meg, így nem rontja az adózás előtti eredményt. A pénzügyi intézmények eddigi különadója 2014-ben is megmarad.

    A környezetvédelmi termékdíj módosításának egyik legfontosabb eleme az ipari, illetve kereskedelmi termékdíjraktárak intézményének bevezetése 2014. július 1-jétől. A termékeket a termékdíjraktárban termékdíj-mentesen lehet előállítani, abba betárolni, készletezni. A raktárak adóhatósági engedély alapján 5 éves időtartamban működhetnek, azonban a feltételek fennállása esetén az engedélyt újabb 5 évre meg lehet hosszabbítani.
 
Változtak az szja- és járulékszabályok
 
Kiegészült a munkáltató által lakáscélú felhasználásra adómentesen nyújtható vissza nem térítendő támogatások köre, a munkáltatók adómentesen járulhatnak hozzá a munkavállalók hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett lakáscélú hitelének törlesztéséhez is.

A pénzügyi intézmények által elengedett azon kölcsönösszegek is adómentes juttatásnak minősülnek, amelyeket nem biztosítottak ingatlanfedezettel. Ha pedig a pénzügyi intézmény nem számol fel kamatot az adós fizetőképességének megőrzését, helyreállítását szolgáló hitel után, a fel nem számított kamat összegét nem szükséges jövedelemként figyelembe venni.

Az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári befizetések után személyenként összesen évi 150 ezer forintig lehet rendelkezni az éves szja bevallásban tett nyilatkozattal. A magánszemélyek a jövőben a nyugdíjbiztosítási szerződésre befizetett összegek után is rendelkező nyilatkozatot tehetnek a 2014-ben teljesített egyéni befizetések 20 százalékáig, legfeljebb 130 ezer forintig.
 
Az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat, a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat és nyugdíjbiztosítás alapján történt rendelkezések alapján az adóhatóság által átutalt összeg évente legfeljebb 280 ezer forint lehet. A kedvezmény csak a 2013. december 31-ét követően megkötött szerződések után fizetett díjakra vonatkozik.

A korábbi 50 ezer forintos éves értékhatárral szemben összeghatártól függetlenül adómentesen adható magánszemélyeknek a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet. A kulturális szolgáltatásoknál megmaradt az eddigi 50 ezer forintos keret.

 A  béren kívüli valamint adómentes juttatásként adható utalványok köréből kikerültek a visszaváltható utalványok, ez azonban a munkáltató által fel nem használt utalványok visszaváltását nem érinti.

 A befektetési szolgáltatók közötti verseny ösztönzése céljából a tartós befektetési szerződések esetén a befektetési szolgáltató lecserélése (adóéven belül egy alkalommal) nem minősül a lekötési időszak megszakításának, a magánszemély adókötelezettség nélkül áthelyezheti számláját egy másik szolgáltatóhoz. Ez vonatkozik a már meglévő számlák áthelyezésére is.

Az olyan speciális kamatjövedelemnek minősülő vagyoni érték, amelyből az adó levonása nem lehetséges (például nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény) adóalapja a szokásos piaci érték 1,28-szorosa, szemben a korábbi 1,19-es szorzóval. Ebben az esetben a 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást is a 28 százalékkal növelt adóalap figyelembevételével kell megállapítani.

A kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezményt a doktorjelöltek, illetve doktori képzésben részt vevők után is érvényesíteni lehet.

További változás, hogy a magyar szabályok szerint kifizetőnek nem minősülő külföldi társaság is nyújthat üzletpolitikai célú juttatást magánszemélynek adómentesen.

Az új szabályok szerint január 15. helyett a január 10-ig kifizetett, munkaviszonyból származó előző évre vonatkozó bevételt, társadalombiztosítási ellátást lehet az előző naptári év jövedelmeként figyelembe venni.

 Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmet terhelő 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás költségként való elszámolásának lehetősége megszűnik.

A járulékok terén a legnagyobb változás, hogy a családi adókedvezmény szja-ban igénybe nem vett részét le lehet vonni a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékból, annak felhasználása után a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékból, majd a 10 százalék mértékű nyugdíjjárulékból. E kedvezményt, amely 260 ezer családot érint, a biztosított házastársa, élettársa együttesen is érvényesítheti. Az igénybe vett családi járulékkedvezmény nem csökkenti a biztosítási ellátásra való jogosultságot.

A magánszemélynek nem kell bevallania a kifizetőtől származó kamatjövedelmet terhelő 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho). Tartós befektetési számla hároméves lekötési időszakának megszakítása esetén azonban be kell vallania a lekötési hozamot terhelő ehót.

A munkaviszony megszűnése után, annak alapján juttatott jövedelmeket 2014-től szociális hozzájárulási adó terheli.

A nem biztosított magánszemélyek után fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege az idei 6660 forintról 6810 forintra emelkedett.

A harmadik állam állampolgárai, mint kiküldöttek mentesültek az egyéni járulékfizetés alól a két évnél hosszabb kiküldetés esetén is, ha a kiküldetés két éven túli meghosszabbítására előre nem látható okból, a kiküldetés első évének letelte után kerül sor. A munkavállalónak ezt nyolc napon belül be kell jelentenie az adóhatóságnak. A 2013. január 1. előtt megkezdett kiküldetéseknél a 2 évet 2013. január 1-jétől kell számítani azzal, hogy leghamarabb 2015. január 1-jével keletkezik járulékfizetési kötelezettségük Magyarországon.
 
A társasági adóra vonatkozó szabályok

Nemcsak az adózó, hanem kapcsolt vállalkozása is csökkentheti adózás előtti eredményét a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési (k+f) tevékenység közvetlen költségével. Ennek feltétele, hogy a kapcsolt vállalkozás által végzett k+f tevékenység kapcsolódjon mind az adózó, mind a kapcsolt vállalkozás bevételszerző tevékenységéhez, valamint a kapcsolt vállalkozás nyilatkozzon a k+f tevékenység közvetlen költségéről, illetve ebből az adózó által érvényesíthető összegről.

Az önellenőrzés során megállapított, adóévi költségként, ráfordításként vagy adóévi nettó árbevétel, bevétel, aktivált saját teljesítmény csökkenéseként elszámolt összeggel nem kell megnövelni az adóalapot, ha az adózó a nem jelentős összegű hibát a feltárás napját magában foglaló adóévről szóló adóbevallásban veszi figyelembe, feltéve, hogy a hibával érintett adóévi adóalap meghaladja a hiba összegét.

Kiegészítették a veszteségelhatárolás átalakulásokra vonatkozó szabályozását: beolvadás esetén a jogutód a jogelődnél a beolvadás adóévében keletkezett veszteséget először a beolvadás napját magában foglaló adóévben veheti figyelembe.

Hosszabb lett a látványcsapatsport-támogatás utáni adókedvezmény érvényesítésének ideje, a támogatás adóévében és az azt követő adóévek adójából, de utoljára a támogatás naptári évét követő hatodik naptári évben záruló adóévben lehet igénybe venni. A filmalkotások és az előadóművészeti támogatásoknál is életbe lép a kiegészítő támogatás rendszere (ezzel az adóelőny a korábbi negyedére csökken), és hosszabb lesz az adókedvezmény érvényesítésének ideje.
 
A bankkártyával, hitelkártyával fizetett éttermi nyugta alapján elszámolt költség ezután elismert költségnek minősül, feltéve, hogy reprezentációs célú.

Az ingatlannal rendelkező társaságok meghatározásához az eszközök/ingatlanok arányának kiszámítása január 1-jétől a piaci értékek helyett a könyv szerinti értékek alapján történik.

A kkv-k által tárgyi eszköz beruházáshoz igénybe vett hitelek kamata utáni adókedvezmény a 2013. december 31. után felvett hitelek esetében a korábbi 40-ről 60 százalékra emelkedik.
 
Hetvenöt százalékra csökkent a végkielégítések különadója

Január elsején az eddigi 98 százalékról 75 százalékra csökkent a közszférában kifizetett - kétmillió, illetve három és fél millió forint feletti - végkielégítéseket terhelő különadó.
 
Az állami és önkormányzati vezetőknek, képviselőknek, köztulajdonú cégek vezető tisztségviselőinek és felügyelőbizottsági tagjainak a jogviszonyuk megszüntetése miatt kifizetett összeg kétmillió forint feletti része után, más állami foglalkoztatottaknak a végkielégítésük három és fél millió forint feletti része után kell megfizetniük a különadót.