A Jobbik jogos problémafelvetéseit mindig önmaga érvényteleníti. Vagy így lehet szavazatokat szerezni?
A Jobbik nemcsak abban jó, hogy tabuk nélkül beszél bizonyos kérdésekekről, jelenségekről, hanem abban is, hogy ügyesen egyensúlyozik az igazságkeresés és a túlságosan is könnyen félreérthető kijelentések között.
Rasszizmus
A rasszizmus olyan gondolkodásmódot jelent, amely az emberek külsejében megfigyelhető eltéréseket kiemeli, ezekhez morális, társadalmi vagy politikai különbségeket rendel hozzá, és az így létrehozott csoportok között – feltételezett tulajdonságaik vagy értékeik alapján – hierarchiát állít fel. (Wikipédia)
De a nagy egyensúlyozásban azért arra ügyelnek, hogy csak egyféleképpen lehessen félreérteni, amit mondanak.
Itt van például Szombathelyen a második integrált városfejlesztési stratégiával kapcsolatos álláspontjuk, amely egy valós problémára hívja fel a figyelmet, de a megfogalmazás – valószínűleg inkább szándékosan, mint véletlenül – rasszista felhangokon játszik.
Ennek ellenére Balassa Péter, a Jobbik szombathelyi képviselője a csütörtöki közgyűlésen számon kérte a megyei napilaptól – amely magáncégként amúgy is azt publikál, amit akar -, hogy miért nem közölte a – szerintünk jogsértő - közleményt.
A sajtóközlemény mondataival az Alon egy pénteki sajtótájékoztatón szembesíttette a képviselőt.
Szombathely, Óperint utca 18. Erre a tömbre jutna 170 millió forint (azaz lakásonként kb. 3 millió) egy pályázat segítségével
A tudósító – azaz szerény személyem - szerint több mint szerencsétlen egy 52 lakásos társasház összes lakóját lecigányozni, egy másik mondat ráadásul gyaníthatóan kimeríti a rasszizmus fogalmát:
„Felháborító, hogy az említett lakások évtizedes rombolása, szétlopása után az ott élő cigányok felújított lakásokat kapnak ajándékba, miközben szabadon terrorizálhatják a környék békés lakóit” - írják.
Ez ugyanis azt sugallja, nem is a sorok között, hanem direkt, hogy az ott lakó cigányok mindegyike rombolja és szétlopja a lakásokat.
Nos, ha csak egyetlen olyan család is lakik ott, akik nem rombolnak és nem lopnak – és egyetlen talán akad közülük- , akkor bizony származás, bőrszín, azaz külső tulajdonságok alapján történő általánosítás és negatív diszkrimináció történik. És ha véletlenül 80 százalékban igaza is van Balassának, az a fránya másik 20 százalék vígan érvényteleníti azt. Így a probléma ugyanúgy nincs megoldva, mintha szőnyeg alá söpörnénk vagy elfordítanánk a fejünket. Sőt.
A jobbikos képviselő válaszában azzal érvelt, hogy az Alon véleménye (pontosabban az enyém) sarkított. „El kell jönni és meg kell nézni, hogy milyen állapotok uralkodnak, meg kell kérdezni szombathelyi állampolgárokat, hogy mi a véleményük erről az ügyről”.
Végül Balassa Péter felajánlotta, hogy a sajtó képviselőivel közösen bejárják a szóban forgó épületet. Erre az újságírók rábólintottak.
Nyílt rasszizmus
Egy intézmény vagy személy tudatosan és vállaltan kötelezi el magát egy csoport vagy annak egy tagjának negatív diszkriminációja iránt annak bőrszíne, látható rasszjegyei miatt, és ez mind kommunikációja, mind cselekvései során megnyilvánul (Wikipédia)
Horváth Zoltán városi képviselő (LMP) arról számolt be, hogy a pártja elítéli a Jobbik hangnemét, amely korábban nem volt tapasztalható a szombathelyi közgyűlésben.
Szerinte elképzelhető, hogy a párt felmérte, hogy ezzel a stílussal mennyi szavazatot veszthet és nyerhet. Horváth Zoltán szerint a Jobbik rasszista hangneme mellett az is baj, hogy ez a hozzáállás szegénységellenes.
Rejtett rasszizmus
Egy személy vagy intézmény burkolt vagy öntudatlan formában történő negatív megkülönböztetése annak látható rasszjegyei miatt. Főleg akkor jelenik meg, ha a rasszizmus nyílt kifejezését már társadalmi vagy törvényi normák korlátozzák. (Wikipédia)
Az IVS körüli, a Jobbik által gerjesztett vita politikai célokat szolgál. A kérdés, amit a párt országosan a zászlajára tűz, Szombathelyen csak nagyon mérsékelten van jelen, és alapjában rendészeti kérdés – közölte Szakály Gábor tanácsnok, a városi Fidesz-frakció vezetője.
A politikus emlékeztetett: többek között épp a magatartási problémák miatt új bérlakásrendeletet vezettek be 2010-ben, amiben „kőkeményen” szankciók vannak.
„Ez nem úgy működik, ha valahol gond van, felvonul a Magyar Gárda és kidobálja a bőröndöket az ablakon. Az egy régi, sötét történelmi korszakot idéz”– fűzte hozzá.
Magatartási ügyek és hátralék-felhalmozás miatt a közelmúltban négy kilakoltatás is volt a városban, de sehol nem kellett a karhatalmat igénybe venni – hangzott el.
A problémákat a szociális munka eszköztárával kell megoldani. „Nem a cigánysággal van probléma, a szegénységnek nincs bőrszíne” – mondta Szakály Gábor.