A Fidesz szerint a 2011-es költségvetés egy új gazdaságpolitika folytatásának bizonyítéka, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint a büdzsé beindítja a gazdaságot. Az ellenzéki pártok közül az MSZP úgy véli, hogy a jövő évi költségvetés "harácsolásból és a dolgozók, illetve a nyugdíjasok megsápolásából áll". Az LMP szerint a költségvetés fő irányai rövid időn belül a harmadik csapást mérik a magyar középosztályra és munkavállalókra, a Jobbik pedig azt közölte: a büdzsében helyben hagyták a korábbi szocialista kormányok megszorító intézkedéseit.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a szombati kormányszóvivői tájékoztatón jelentette be, hogy a jövő évi költségvetés GDP arányos eredményszemléletű hiánya 2,94 százalék lesz. A kormány október 27-én elfogadta a jövő évi költségvetést, amelyet 2,94 százalékos eredményszemléletű (ESA) hiány mellett a 2,8 százalékos pénzforgalmi hiánnyal tervez, ez utóbbi fogalmazódott meg az IMF-EU megállapodásban - mondta a miniszter.
Közölte, hogy a közszféra jelenlegi 690 ezres létszámát 25-30 ezerrel kívánja csökkenteni a kormány jövőre. Ennek nagyobb része, megközelítőleg 25 ezer fő az évenként szokásos természetes fogyás, a többiek pedig a magánszférába kerülhetnek - jelezte a nemzetgazdasági miniszter. Matolcsy György elmondta: a központi költségvetési intézményeknél 5 százalékos, a költségvetési háttérintézményeknél 10 százalékos lesz a létszámleépítés, 5 százalékos dologi költségcsökkentés mellett.
Rogán Antal, a Fidesz-frakció gazdasági kabinetjének vezetője az MTI-nek nyilatkozva azt mondta, a jövő évi költségvetésben úgy sikerül biztosítani a pénzügyi stabilitást, és garantálni a 3 százalék alatti költségvetési hiányt, hogy közben nem kerül sor sem lakossági, sem a vállalkozókat érintő megszorításokra.
Mint hangsúlyozta, a következő években Magyarországon azoknál marad több pénz, akik eddig a legtöbb adót fizették, vagyis a családoknál, a kis- és középvállalkozásoknál, és azok fognak több adót fizetni, akik az elmúlt esztendőkben a legnagyobb profitot realizálták, így például a bankok, az energia- és a távközlési szolgáltatók.
"Mi azt gondoljuk, hogy ez a költségvetés garantálni fogja az állam működőképességét", tehát a közszolgáltatások működőképességét, az egészségügy, a közoktatás működőképességét, és eközben Magyarországon a következő évben nem nőni, hanem csökkenni fognak az adók - mondta Rogán Antal.
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint a jövő évi büdzsé beindítja a gazdaságot - közölte a kisebbik kormánypárt az MTI-vel. Külön üdvözlendőnek tartják a határon túli magyarság oktatás-nevelési támogatásának bővülését, a kisiskolák kiemelt segítését, valamint az egyházi intézmények diszkrimináció nélküli finanszírozását.
Az MSZP szerint a jövő évi költségvetés - az eddig megismert formájában - "harácsolásból és a dolgozók, illetve a nyugdíjasok megsápolásából áll". Szanyi Tibor, az MSZP elnökségi tagja sajtótájékoztatóján - arra utalva, hogy Matolcsy György a talpra állás költségvetésének nevezte a 2011-es büdzsét - hangsúlyozta: van igény a költségvetés talpra állítására, hiszen a Fidesz az elmúlt hónapokban a feje tetejére állította azt.
Kifogásolta, hogy ez a tervezett büdzsé kizárólag a bevételi oldalra összpontosít és a kiadásoknál nyoma nincs a racionalizálásnak.
Arra a bejelentésre reagálva, miszerint a közszféra jelenlegi 690 ezres létszámát 25-30 ezerrel kívánja csökkenteni a kormány jövőre, Szanyi Tibor úgy reagált: érezni lehetett eddig is, hogy a kirúgások időszaka még nem ért véget, folytatódik a politikai tisztogatás.
Az LMP szerint a jövő évi költségvetés szombaton bejelentett fő irányai rövid időn belül a harmadik csapást mérik a magyar középosztályra és munkavállalókra. Miközben a párt egyetért a kormány 3 százalékos GDP-arányos hiánycéljával, az ehhez vezető út tekintetében jelentős a szakadék a kormány és az LMP javaslatai között - írta Scheiring Gábor országgyűlési képviselő az MTI-hez eljuttatott közleményében.
Az LMP szerint a három csapás politikája súlyosan hátrányos helyzetbe hozza a megtakarításaikat és munkahelyüket elvesztő munkavállalókat, és nem jelent érdemi enyhítést a járulékokat tisztességesen fizető munkaadóknak.
Az LMP kíváncsian várja a költségvetés részleteit, ezek ugyanis a kormány ígéreteivel ellentétben e hét péntekig nem váltak ismertté. Ezzel a kormány a saját maga által kiterjesztett határidőt is elbukta, ami indokolatlanul korlátozza a törvényjavaslat parlamenti vitájára rendelkezésre álló időt - írta Scheiring Gábor.
A Jobbik úgy látja, hogy a jövő évi költségvetési törvényjavaslatban "nem történt meg" a miniszterelnök által ígért forradalmi áttörés, hiszen abban - az adóváltoztatások kivételével - helyben hagyták a korábbi szocialista kormányok megszorító intézkedéseit.
Volner János, a párt országgyűlési képviselője az MTI-nek hangsúlyozta: a Jobbik különösen fontosnak tartaná, ha a kormány a jelenleg javasolt 64 milliárd forintnál többet fordítana a közfoglalkoztatás helyzetének javítására.
Magyarország számára a valódi talpra állást ugyanis az jelenthetné, ha az eddig "dologtalanul adott segélyeken" élőket sikerülne visszavezetni a munkaerőpiacra - fejtette ki az ellenzéki politikus.