Akik a könyveket szeretik, alapból csodaszépnek látnak minden könyvtárat.
Az alábbiak láttán viszont valószínűleg mindenkinek eláll a lélegzete.
Admont Könyvtár (Ausztria)
A világ második legnagyobb kolostori könyvtára található ebben a Graztól északra található településen. A 18. században épült hatalmas könyvtárban 200 ezer kötet található. A mennyezeti freskó az emberi tudás útját mutatja be.
George Peabody Könyvtár, (Baltimore, USA)
A könyvtárat George Peabody alapította ajándékul a város polgárainak. A helyiség különlegessége az ötemeletnyi öntöttvas galériarendszer, illetve a tetőn át beáradó természetes fény.
A Koppenhágai Királyi Könyvtár (Dánia)
Nagyon új, hiszen csak 1999-ben készült el. A szigorú, fekete gránittömböt középen egy üveg átrium teszi különlegessé és a belső tereket világossá. Olvasás közben megnyugtató a nagy víz látványa is.
Muszasino Művészeti Egyetem könyvtára (Tokió, Japán)
A japánok szándéka az volt, hogy a világ legegyszerűbb könyvtárát építsék fel. A polcrendszerek maguk a belső falak, melyeket csak a világító üvegfelületek és az hídszerű olvasóterek szakítanak meg. A tervező (Szui Fudzsimoto) szerint „egy könyvtárnak mindössze könyvekre, polcokra és szép terekre van szüksége.”
Bostoni Közkönyvtár (USA)
A maga 23 millió darabos gyűjteményével ez a második legnagyobb könyvtár az Egyesült Államokban. A fotón a Bates Hall nevű olvasóterem látható. Nevét Joshua Batesről, az egyik korai adományozótól kapta, akinek az volt a kívánsága, hogy a könyvtár a város dísze legyen és ingyenes legyen mindenki számára.
Stuttgarti Városi Könyvtár (Németország)
A kilencszintes épületet a római Panteon ihlette. Érdekessége, hogy minden teljesen fehér, így a színeket kizárólag a könyvek képviselik.
José Vasconcelos Könyvtár (Mexico City, Mexikó)
A betonból és üvegből készített épületben a könyvespolcok mintha lebegnének a magasban. Középen egy bálnacsontváz van felaggatva. A névadó José Vasconcelos mexikói politikus-filozófus volt, aki lelkesen támogatta az olvasást.
Li-Jüan Könyvtár (Peking, China)
A főváros szomszédságában levő kis faluban épült földszintes könyvtár fagerendáival és faburkolataival harmonizál a környező erdővel. A falakon a faágak között elég természetes fény jut be az olvasáshoz. Az épület minden tekintetben környezetbarát anyagokból készült, de mégis fejlett szellőztetőrendszerrel rendelkezik, amelynek segítségével nyáron a szomszédos tó vizéből áradó hűvössel lehet mérsékelni a meleget.
Venneslai könyvtár és kulturális központ (Norvégia)
Az épület különlegessége a belső bordás szerkezet, amely a bálna csontvázát utánozza. A könyvtár a faagyag és nagyon modern technológia összehatásából áll össze.
Beinecke Ritka Könyvek Könyvtára (New Haven, USA)
A Yale Egyetemhez tartozó épület felbecsülhetetlen értékű antik könyvgyűjteménnyel rendelkezik. Még egy Gutenberg-bibliát is őriznek itt. Úgy tervezték, hogy a márvány, gránit, bronz és üveganyagokon csak annyi fény szivárogjon be, ami nem ártalmas a központi polcokon található könyveknek.
Alexandriai Könyvtár (Egyiptom)
Az eredeti alexandriai könyvtár az időszámításunk előtt a harmadik században épült, és egyike volt az ókor legnagyobb és legjelentősebb könyvtárainak. Amikor a harmadik században elpusztították, megszámlálhatatlan tekercs és könyv veszett oda. Utódját 2002-ben építették fel, formáját a napóráról mintázták, és a Földközi-tenger felé lejt.
Seattle-i Központi Könyvtár (USA)
Az acélból és üvegből készült épület 2004-ben nyílt, hogy újragondolja a hagyományos könyvtár fogalmát. A városközpontban található intézmény a könyveken kívül a média minden formáját elérhetővé teszi a látogatóknak. A hatalmas nyílt tereket elárasztja a természetes fény.
A Dublini Trinity College Könyvtára (Írország)
Írország legnagyobb könyvtára leginkább az úgynevezett „Hosszú Szobá”-ról nevezetes. A 70 méter hosszú helyiség fa- és márványburkolattal épült, a kezdeti lapos mennyezetét azért alakították át, hogy még több könyvet tudjon befogadni.
Sir Duncan Rice Könyvtár (Aberdeen, Skócia)
Az Aberdeeni Egyetem új, 21. századi könyvtárának két jellegzetessége van. Az épület közepén helyet kapott spirális átrium, amely a természetes fényt biztosítja, és a fenntarthatóság. Ez utóbbihoz tartoznak az épület tetején elhelyezett napelemek.
Sainte-Geneviève Könyvtár (Párizs, Franciaország)
„A tudás és a gondolkodás templomá”-nak tartott, a Párizsi Egyetemhez tartozó intézmény a 19. század közepén épült. A könyvtár leginkább az öntöttvas szerkezetű olvasóterméről híres.
New York-i Közkönyvtár (USA)
A maga 53 millió darabból álló gyűjteményével a New York-i könyvtár a világ harmadik legnagyobb könyvtára. Közel 100 méter hosszú és 30 méter széles olvasótermében 42 tölgyfaasztal fogadja az olvasókat.
Kanazawa Umimirai Könyvtár (Japán)
A háromemeletes épületet tortadoboz formájúra tervezték, ahol az oldalsó lyukakon jön be a fény. Könyvtár a hagyományos könyveket helyezi a központba, olyan elrendezésben és mennyiségben, hogy a látogatóknak különleges élményt adjon a jelenlétük.
Portugál Királyi Olvasóterem (Rio de Janeiro, Brazília)
A 350 ezer kötetnek otthont adó helyiségek a 19. században épültek gótikus-reneszánsz stílusban. A falakat teljesen beborítják a könyvek, melyek közül több száz éves könyvritkaságok is vannak.
Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtára
A sorba szándékosan beválogattunk egy magyar intézményt is. A Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtára több mint 400 ezer könyvet őriz, amihez 100 ezer darab egyéb könyvtári anyag is tartozik. Története a 16. század elejére nyúlik vissza. Az 1806 és 1844 között épült szárny dísztermét Pollack Mihály tervezte. Harmonikus összhatásával, intarziás parkettájával, dór oszlopokra támaszkodó galériájával méltán kér és kap helyet a világ legszebb könyvtárai között.