Mennyire tiszták a természetes strandok? (4 év mérési adataival)

 

Az ország természetes vizű strandjai közül a legtöbb kiváló vízminőségű strand a Balatonnál van, ahol a fürdőhelyek nagy része kiváló, míg a többi is legalább jó minősítést kapott - mondta Kovács Márta, az Országos Tisztiorvosi Hivatal közegészségügyi főosztályának vezetője egy múlt heti sajtótájékoztatón.

 

Közlése szerint Magyarországon összesen 255 szabadvízi fürdőhely van, ebből várhatóan 235 üzemelhet az idei szezonban. Közülük 172 kiváló, 34 jó, 10 pedig tűrhető minősítést kapott. Tizenkét helyen "kifogásolt" volt a vízminőség, további hét ellenőrzése még folyamatban van.

 

A megfelelő vízminőség mellett számos feltétele van annak, hogy egy fürdőhely megkapja a működési engedélyét - mondta Kovács Márta a sajtótájékoztatón. Az elvárások között említette, hogy legyen elég zuhanyzó, biztosítsanak ivóvizet, továbbá lenni kell pihenésre alkalmas területnek is. Több mint ötszáz ember befogadására alkalmas strandon a fürdőzőkre  úszómesternek kell felügyelnie, míg ezernél is több látogatót fogadó helyen külön elsősegélynyújtó helynek is lennie kell - sorolta a közegészségügyi főosztály vezetője.

 

Kádár Mihály, az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) főosztályvezetője elmondta, hogy a rosszabb vízminőségű fürdőhelyek többsége a Tiszánál van. Az összes szabadvízi strand közül jelenleg 19 nem üzemel, egy helyen, a fővárosi Omszki-tónál pedig tilos a fürdőzés. Kádár Mihály azt mondta, ennek nem vízminőségi, hanem biztonsági okai vannak, továbbá több olyan feltétel sem teljesül, amely a fürdőhelyek működési engedélyéhez szükséges - tette hozzá.
 

A rosszabb minősítés viszont nem feltétlenül jelenti azt, hogy az adott helyen most lenne rossz a vízminőség, a  fürdővizeket ugyanis uniós irányelvek szerint, négyéves időszak bakteriológiai vizsgálati eredményeinek értékelése alapján minősítik. Kádár Mihály kiemelte: a rosszabb minősítést kapott strandok között több olyan is van, amely 2007-es, vagy 2008-as rossz eredménye miatt kapta besorolását.

 

 

Mivel a sajtótájékoztatón nem hangzottak el konkrét, helyszínekhez köthető mérései adatok, így az Országos Közegészségügyi Intézethez fordultunk a nyugat-magyarországi természetes strandok ügyében, annál is inkább, mert az intézet honlapján található adatok értelmezésénél is nehézségekbe ütköztünk.

 

Tengelits András sajtóreferens elmondta: az Országos Közegészségügyi Intézetet honlapján egy interaktív térkép segíti a tájékoztatást, ezen vannak feltüntetve az engedélyezett természetes strandok.

 

Ha a „fürdővizek” menüpontra kattintunk, először valóban nem látunk semmit, de ha tudjuk település nevét, akkor a kereső megtalálja.

 

Még egyszerűbb, ha a térképet kinagyítjuk a minket érdeklő területnél. A strandokat sárga pöttyök jelzik. Ha a püttyök felé visszük a kurzort és kattintunk, megkapjuk a legújabb mérési eredményeket. (Sajnos itt csak azt tudjuk meg, hogy az adott strand éppen megfelelő-e a fürdőzésre.)

 

 

Informatívabb az a – sajtótájékoztatón is említett - adotokat közlő táblázat, amely az utóbbi négy teljes év (2007-2010) méréseit összegzi.

 

A táblázatot az EU-sztenderdek szerint, meglehetősen bonyolult metóduss alapján állítják össze - most el lapunknak Tengelits András.

 

Az egész országra vonatkozó táblázatot (pdf-formátum) innen lehet letölteni.

 

 

Az említett négy év mérései alapján a nyugat-dunántúli régió természetes strandjai a következő minősítéseket kaptak: