Ha kell, tábor épül az elfogott migránsoknak.
A kormány az egész ország területére kihirdeti a migrációs válsághelyzetet - jelentette be szerdán Budapesten Pintér Sándor belügyminiszter.
A miniszter rámutatott: szerdán 0 órától Szlovénia, Horvátország és Szerbia is rendkívüli intézkedéseket vezetett be határán. Ezen országok már a schengeni elvárásoknak megfelelően engedik be a határaihoz érkezőket, vagyis a belépőknek érvényes útlevéllel és vízummal kell rendelkezniük.
Nem tudható, hogy ez milyen reakciókat vált ki azon menekültekből, illegális migránsokból, akik már ezekben az országokban tartózkodnak - indokolta a miniszter a határok megerősítését, a migrációs válsághelyzet kihirdetését.
Fotó: Kovács Tamás (MTI)
Egy kérdésre válaszolva Pintér Sándor jelezte: a most lezárt országokban körülbelül tízezer ember van, aki nem rendelkezik ott-tartózkodási engedéllyel. "Nem tudjuk, hogy melyik irányba indulnak el, ezért fel kell készülni, hogy meg tudjuk védeni" az országhatárokat - fogalmazott.
Hozzátette: a kormány ezért úgy döntött, megerősíti Magyarország határait és az egész ország területére kihirdetik a migrációs válsághelyzetet. Hangsúlyozta: megítélése szerint továbbra is tudják a magyar állampolgárok biztonságát garantálni.
A miniszter jelezte: azt tapasztalják, hogy a zöldhatáron felállított kerítésnél "lényegesen nagyobb a mozgás", ezeket figyelemmel kísérik. Emellett azt tapasztalják, hogy a zöldhatárok mentén felállított, menedékkérelmet fogadó állomások megteltek. Miután megteltek, várható, hogy itt ismételten tumultus fog kialakulni - jegyezte meg.
Arra a kérdésre, hogy a válsághelyzet elrendelése milyen konkrét intézkedéseket jelent, kifejtette: a határ mellé rendőröket, katonákat vezényelnek, és felkészülnek "a reagáló képesség növelésére" is. Mint mondta, a honvédség részéről 1500-an vesznek részt az akcióban, a rendőröknél pedig a határ menti megyei rendőr-főkapitányságok akcióosztályainak és közrendvédelmi osztályainak munkatársait vezénylik a határhoz "nagyobb létszámban".
Megtervezték az esetleges útépítést, hogy a gépjárművek gyorsabban a határ érintett pontjaira érhessenek, és megtervezték a határ árammal ellátását is, hogy szükség esetén az egész határt megvilágíthassák. Ez azt jelenti, bárhol a határ mentén megjelennek illegális migránsok, "el tudjuk őket fogni" - mondta. Hozzátette: az elfogottakat "megfelelő emberi körülmények között" el tudják helyezni, ha kell, ilyen tábor épül.
Migránsok a görög-macedón határ görög oldalán, Idomeniben 2016. március 8-án. MTI Fotó: Balogh Zoltán
A miniszter elmondta: a szükséges forrás rendelkezésre áll, az útépítés például 7,3 milliárd forintba kerül, ennek előteremtéséről a kormány feltételesen döntött.
Kérdésre válaszolva közölte azt is: egyelőre nem kértek többletjogosítványt, a rendőrségi és honvédségi törvény keretein belül el tudják végezni a munkát.
Arra a kérdésre, hogy épül-e a román határon is kerítés, azt mondta, nem tapasztalják, hogy Románia felől érkeznének illegális migránsok, de felkészülnek a lehetőségre, ezért megtisztítják a határvonal környékét és szállítanak kerítésanyagot is, hogy ha szükséges, tíz napon belül kerítést építsenek. Jelezte: a román belügyminiszter arról tájékoztatta, Románia garantálja, hogy az országon keresztül nem fognak illegális migránsok érkezni.
A Magyar Helsinki Bizottság szerint a kormány jogellenesen és értelmetlenül hirdeti ki a migrációs válsághelyzetet az ország egész területére, ezért a döntés haladéktalan visszavonására szólította fel a kabinetet.
A civil szervezet az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, hogy ha migrációs válsághelyzet alatt a kormány a 2015 szeptemberében elfogadott, a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet bevezetését érti, akkor "a saját maga által néhány hónapja hozott szabályokat hágja át", a legalapvetőbb jogállami garanciákat is figyelmen kívül hagyva.
A menedékjogi törvény pontosan megszabja, hogy milyen feltételek mellett lehet bevezetni a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, és e feltételek egyike sem teljesül a hivatalos statisztikák alapján - írták, hozzátéve: a bejelentés "a menekülőkből bűnbakot képző kommunikációs hadjárat újabb állomása", amely kizárólag arra alkalmas, hogy elterelje a figyelmet az ország lakosságát valóban érintő problémákról.
Hangsúlyozták, hogy a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet akkor hirdethetné ki a kormány, ha az előző hónapban napi átlagban legalább 500 menedékkérelmet nyújtottak volna be (vagy az előző két hétben napi 750 vagy egy hétben napi 800 menedékkérelmet regisztráltak volna átlagosan); vagy a tranzitzónákban az előző hónapban napi átlagban 1000 ember tartózkodott volna (vagy az előző két hétben napi 1500 vagy egy hétben napi 1600 ember átlagosan); vagy olyan, a migrációval összefüggő körülmény alakult volna ki, amely közvetlenül veszélyeztette volna valamely település közbiztonságát. Ezen feltételek közül azonban egyik sem teljesült - áll a közleményben.
A Helsinki Bizottság kitért arra: a kormány érve, mely szerint a balkáni útvonal lezárása beláthatatlan következményekkel jár, jogellenes, mivel "spekulatív várakozások nem indokolhatnak egy ilyen horderejű döntést". Ezenfelül a döntést gyakorlati szempontból is teljesen érthetetlennek nevezték, hiszen - írták - ha valóban lezárul a balkáni útvonal, akkor a mostaninál jóval kevesebb migráns érkezik majd Magyarországra.