Még az őskorban egyik tanítványom írta egyik magyardolgozatban, hogy Mixer Kálmán így, Mixer Kálmán úgy.
Mikor felvilágosítottam, hogy Mikszáthnak hívják az illetőt, kissé meglepődött, majd csendesen hozzátette, hogy rendben, de annak semmi értelme sincs.
Hasonlóan gondolkodhatnak a Középiskolások Magazinja című kiadvány szerkesztői, akik „a továbbtanulás jegyében” Mosómagyaróvárnak írják az osztrák határmenti kisváros nevét.
Ahogy a szkennelés rámutat, nem egyszeri elírásról van szó, a kiadvány nyitóoldalán módszeresen átkeresztelik a települést, és ha még valaki továbbra is véletlenre gyanakszik, meg kell nyugtassam: az impresszumban is az „értelmes”, azaz a Mosómagyaróvár verzió szerepel. (Ezt nem szkenneltem be, te tessék bemondásra elhinni.)
Azon gondolkodom, ha ennyiszer hibáztam volna el általános iskolában ezt a városnevet, büntetésből hányszor kellett volna leírnom a helyes verziót. És nem is a továbbtanulás jegyében.