MSZP-s kérdés alapján lehet népszavazás a vasárnapi zárva tartásról

2016.04.06. 11:49

Legalábbis, ha 120 nap alatt összejön a 200 ezer aláírás.

Megváltoztatta a Nemzeti Választási Bizottság döntését és hitelesítette Nyakó István MSZP-s politikus vasárnapi boltzárral kapcsolatban benyújtott népszavazási kérdésének aláírásgyűjtő ívét szerdai ülésén a Kúria.

A kérdés úgy hangzik: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt?"

Az ügy előzménye, hogy február 23-án délelőtt tömegjelenet volt az NVI Alkotmány utcai épületénél, többen vártak ugyanis arra, hogy a Kúria honlapján megjelenjen a végzés arról, a bíróság elutasítja-e a vasárnapi boltzár ügyében benyújtott népszavazási kezdeményezést. Az épületben megjelentek arra vártak, hogy a bírósági elutasítás után elsőként adhassák le saját kérdésüket. A kérdést végül elsőként Erdősi Lászlóné tudta leadni, négy másodperccel megelőzve Nyakó István MSZP-s politikust; a szocialisták szerint mindez úgy fordulhatott elő, hogy több "kopasz férfi" akadályozta politikusukat.

Az NVB ezek után Erdősi Lászlóné kérdését hitelesítette, és - a párhuzamossági moratóriumra hivatkozva - Nyakó István kérdését elutasította. Az NVB határozatában megállapította, hogy a székházban tartózkodó ismeretlen személyek - akik nyilatkozatuk ellenére nem országos népszavazási kezdeményezés benyújtása céljából érkeztek -  a magatartásukkal megsértették a választás tisztaságának megóvása, az esélyegyenlőség, és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvét, ugyanakkor nem látta bizonyítottnak, hogy Erdősi Lászlóné vagy kísérője kihasználta volna ezt a helyzetet. 

Lukács Zoltán, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) alelnöke várakozik a székház aulájának közepére kihelyezett időbélyegző mellett a Nemzeti Választási Iroda (NVI) épületében 2016. április 6-án reggel. Az MSZP két napja ügyeletet tartott az NVI épületénél, várva a Kúria döntését a vasárnapi boltzárról szóló beadványokról. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd


A Kúria egy korábbi végzésében már megállapította, hogy akadályozták Nyakó Istvánt népszavazási kérdése benyújtásában. 

Az NVB határozataival szemben Nyakó István jogorvoslatot nyújtott be, amelyeket szerdán bírált el a Kúria. 

A bíróság internetes oldalán olvasható végzések szerint a Kúria elsőként a népszavazási kezdeményezések benyújtásának sorrendiségével kapcsolatos problémát tekintette át. A bíróság arra jutott, hogy az időbélyegző szerint Erdősi Lászlóné (nem személyesen) 11 óra 34 perc 03 másodperckor, míg Nyakó István (személyesen) 11 óra 34 perc 07 másodperckor érkeztette a kérelmét. Az is megállapítható az NVI által kiállított átvételi elismervényekből, hogy az átvevő által aláírt és hivatalosan az NVB-hez benyújtott érkeztetés időpontja Nyakó István esetében 11 óra 41 perc, míg Erdősi Lászlóné esetében 11 óra 53 perc volt. 

A Kúria ezek alapján úgy ítélte meg, hogy Nyakó István tekinthető a népszavazási kezdeményezést elsőként benyújtónak. 

A választási alapelvek sérelmével kapcsolatban a Kúria úgy foglalt állást, hogy a meglévő bizonyítékok alapján is kétséget kizáróan megállapítható, hogy Erdősi Lászlóné időbélyegző szerinti elsőbbségét az NVI előterében tartózkodó csoport jogellenes magatartása biztosította, függetlenül attól, hogy Erdősi Lászlóné ebben a jogellenes magatartásban bármilyen módon közreműködött-e vagy sem.

A bíróság megállapította azt is, hogy azzal, hogy a csoport tagjai valós beadványozói szándék nélkül együttesen tartózkodtak az NVI székházában, csökkentették Nyakó István esélyét arra, hogy szándéka szerint mielőbb oda juthasson az érkeztető bélyegző berendezéshez, ekként sérült az esélyegyenlőség alapelve.

A Kúria szerint a rendeltetésszerű joggyakorlás és az esélyegyenlőség elveinek a sérelme miatt Nyakó István kérdését kell elsőként benyújtottnak tekintetni, vagyis Nyakó István elsőbbsége "ezen az ágon is megállapítható".

A Kúria ezek alapján megvizsgálta Nyakó István - immáron elsőként benyújtottnak tekintett - kérdését, és megállapította, hogy az a jogszabályi előírásoknak megfelel, így a kérdést hitelesítette. 

Nyakó István szocialista politikus a székház aulájának közepére kihelyezett időbélyegző mellett a Nemzeti Választási Iroda (NVI) épületében 2016. április 6-án reggel. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd


A Kúria végzését meg kell jelentetni a Magyar Közlönyben, majd a megjelenéstől számított öt napon belül a Nemzeti Választási Iroda elnöke átadja a szervezőknek a hitelesítő záradékkal ellátott aláírásgyűjtőív-mintapéldányt. Innentől indulhat az aláírásgyűjtés, népszavazási kezdeményezést ugyanis csak erről az ívről készített másolaton lehet támogatni. A szervezőknek 120 napjuk van összegyűjteni a népszavazás kiírásához szükséges 200 ezer aláírást.

Ha az érvényes aláírások száma eléri a 200 ezret, az Országgyűlésnek 30 napon belül el kell elrendelnie a népszavazást. Ez akkor érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott és akkor eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

Ha a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlésnek törvényt kell alkotnia, ennek a kötelezettségének hat hónapon belül eleget kell tennie, és a népszavazással hozott döntés 3 évig köti az Országgyűlést.


Reakciók

Az MSZP szerint jogállami döntést hozott szerdán a Kúria az üzletek vasárnapi zárva tartásával kapcsolatos beadványok ügyében. 

Lukács Zoltán, az MSZP alelnöke, aki hajnal óta a Nemzeti Választási Iroda budapesti épületénél várakozott, az MTI-nek elmondta, azt szeretnék, ha közös aláírásgyűjtési kampány lenne a bérplafonnal kapcsolatos és a földügyben tett népszavazási kezdeményezéssel. Utóbbi kettőben már megkezdődött az aláírásgyűjtés - jelezte.

Az ellenzéki politikus azt mondta, ezek a népszavazások már arról szólnak, hogy az emberek végre szabadon kifejezhetik ellenérzésüket a kormány politikájával szemben, azaz ezek kormányellenes népszavazások lesznek.

Lukács Zoltán azt mondta, mindenre fel voltak készülve, de a Kúria olyan döntést hozott, amire leginkább számítottak: Erdősi Lászlóné jogsértéssel beadott népszavazási kérdését megsemmisítette, a szocialista Nyakó István kérdését hitelesítette. Hozzátette: az aláírásgyűjtés napokon belül kezdődhet.

Az MSZP frakcióvezető-helyettese beszámolt arról, hogy reggel fél öttől várakozott az NVI épülete előtt, az ajtót 6 órakor nyitották ki. Nem volt semmi probléma - folytatta -, azon kívül, hogy "egy érdekes arénát alakított itt ki a Nemzeti Választási Iroda". 

Ezzel arra utalt, hogy az időbélyegzőt - amely korábban, így február 23-án is még a porta előtt, egy szűk előtérben volt - áthelyezték a beléptető kapun túlra, az aula közepére, köré pedig egy nagyjából másfél méter sugarú körben, fekete-sárga színű szalagot ragasztottak a földre. A bélyegzőt több ipari kamera is figyelte, az egyiket közvetlenül fölé függesztették fel. Lukács Zoltán, aki szükség esetén az új népszavazási kezdeményezést benyújtotta volna, a döntés megismeréséig a szalag mögött várakozott, ugyanis a körön belül nem volt szabad tartózkodnia.

Nyakó István, akit a február 23-án kopasz férfiak akadályoztak meg abban, hogy elsőként nyújtsa be népszavazási kérdését, közölte, elveszett a bizalma a választási szervekben, ezért azt fogja javasolni, hogy kérjenek fel köztiszteletben álló embereket egy "valódi" választási bizottság létrehozására. 

Elmondta, 11 ezer szavazókörbe két-két delegáltat kell küldeni, ők a "valódi" választási bizottság helyi emberei lesznek, részt vesznek a szavazatok számlálásában, majd a számadatokat továbbítják a megyei, majd az országos választási bizottságnak.

Nyakó István szerint a szavazás napjáig ennek a testületnek afelett kellene őrködnie, hogy a hatalom ne tudja megfélemlíteni, terrorizálni az embereket annak érdekében, hogy ne írják alá az aláírásgyűjtő íveket.

Hozzátette: beszélni fog a földügyben népszavazást kezdeményező Gőgös Zoltánnal, az MSZP elnökhelyettesével és az állami vezetők bérplafonjának ügyében népszavazást kezdeményező Kész Zoltán független országgyűlési képviselővel, hogy közösen gyűjtsék össze az aláírásokat. "Egységben az erő" - indokolta az összefogást.


A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) tiszteletben tartja a Kúria döntését és minden olyan népszavazást támogat, amelynek célja az emberek véleményének megismerése.

Ezt Hollik István, a kisebbik kormánypárt képviselője közölte egy más témában tartott szerdai budapesti sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva azzal kapcsolatban, hogy a Kúria megváltoztatta a Nemzeti Választási Bizottság döntését és hitelesítette az MSZP-s Nyakó István vasárnapi boltzárral kapcsolatban benyújtott népszavazási kérdésének aláírásgyűjtő ívét. 

A KDNP-s politikus kijelentette: a kereszténydemokraták továbbra is azoknak "a kiskereskedelemben dolgozóknak a pártján állnak, akiknek ma nem kell dolgozniuk".

.